A bolgár diáktüntetések árnyoldalai

Bulgáriában tömeges diáktüntetések tartják lázban az országot. A rendszerváltás utáni fiatal generáció képviselői a régi politikai elit azonnal távozását követelik. A parlamentet blokád alá vették, a kormány a korábbinál is szorultabb helyzetbe került. Az Oresarszki-kabinet nem kíván lemondani, ugyanakkor a levegő már rég elfogyott a szocialisták és szövetségeseik körül. A rendőrök kordonjain múlt csak, hogy a fiatalok ne hatoltak be az országgyűlés épületébe. Az összes parlamenti párt ellen irányul a fiatalok haragja.

Mi történik Bulgáriában?

2013 tavaszán, az előrehozott parlamenti választásokat követően megalakult az Oresarszki-kormány, amelyet a Bolgár Szocialista Párt (BSzP), a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a szélsőjobboldali Ataka parlamenti támogatása tart életben. Több, társadalmi ellenszenvet kiváltó politikai döntése után tömeges tüntetések törtek ki a bolgár fővárosban, Szófiában. A tüntetések őszre lecsillapodtak, ugyanakkor az oligarchikus államvezetés ellen fellázadt a diákság jelentős része is és újult erővel kezdődtek meg a kormányellenes tüntetések. Bulgária modernkori történelmében ez a leghosszabban tartó tüntetéssorozat, immáron 153 napja tartanak a zavargások. Eddig kisebb-nagyobb rendőrségi összecsapásoktól eltekintve civilizált körülmények között zajlottak a demonstrációk, viszont november első felében a diákok látványosabb és markánsabb fellépéshez folyamodtak. Nem elégedtek meg a bolgár hallgatók az egyetemek falai között zajló tüntetéssel, az utcára vonultak és körbevették a bolgár országgyűlés épületét. Követeléseik között megtaláljuk az átláthatóság biztosítását és a színfalak mögötti pártpolitika beszüntetését, továbbá az azonnali előrehozott választások kiírását.

November 12-én fiatalok szemetes konténerekkel és rendőri kordonokkal barikádozták el a parlament előtti egyik főútvonalat Szófiában, a rendőrök több mint 10 főt állítottak elő garázdaság miatt. A magukat „Korán kelő hallgatóknak” nevező diákok a februári és a nyári tüntetésekkel ellentétben sokkal látványosabban és kevésbé békés eszközökkel léptek fel a rendőrség védelmét élvező politikusok ellen. Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy nem kizárólag a kormánypártok ellen irányul a fiatalok haragja, hanem az ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) ellen is. Először alakult ki olyan tüntetés, amely élére nem közismert politikusok álltak, hanem a média számára ismeretlen fiatalok. A mostani tüntetők legnagyobb része a rendszerváltást követően született és modern felfogást képviselő, az 1990-es évek maffiavilágát közelről nem ismerő rétegről van szó. Az európai gondolkodásmódot először lehet érzékelni a bolgár lakosság egyik kormányellenes szegmensének fellépésében, konkrétan megnevezték fő követelésüket, mégpedig azt, hogy nem kérnek az 1990-es évek óta uralkodó oligarcha elitből.

Mi a következő lépés?

A legnagyobb probléma a fiatalok előtt mindenképpen az, hogy nincs politikai alternatíva, amely esetleg felválthatná a jelenlegi pártokat. Az egyes politikai erők mára kiépítették társadalmi bázisaikat és eszközrendszerüket, amellyel hatékonyan elszívják a levegőt minden újonnan alakuló formáció elől. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a négy parlamenti párt stabilan osztozkodik a szavazni hajlandó lakosságon, rajtuk kívül csak a kevésbé ismert, alternatívaként előtörni próbáló Reformerek Blokkja nevű szövetség rendelkezik annyi tartalékkal, hogy bejusson egy esetlegesen megalakuló új parlamentbe. A bolgár politikai rendszer egyik legnagyobb különbsége a többi uniós államéhoz képest hogy a politika látványosan összefonódott az alvilággal, így még ha az európai értékektől vezérelt fiatalabb korosztály változtatni is kívánna, akkor sem rendelkezik a kellő anyagi és humán erőforrással.

(Videó: bolgár fiatalok tüntetnek Szófiában a kormány ellen)

A kormány az eddig hatásosnak bizonyuló „nem lát, nem hall” taktikát folytatja, amely abban merül ki, hogy nem kívánnak semmilyen formában reagálni a kormánypárti politikusok a parlamenten kívül zajló tüntetésekre. Látványos figyelemelterelő akciók kaptak médiafényt az elmúlt napokban, amelyek hátterében minden bizonnyal a kormány áll. A lakosság figyelmét el kell terelni a tüntetőkről, ennek megfelelően ellentmondásosnál ellentmondásosabb törvények és bejelentések láttak napvilágot. Az Ataka egy rendkívül populista indítványban a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását javasolta, és mindenki meglepetésére a szocialisták és a GERB szavazataival a törvény át is ment. Ezzel Bulgária csak azt érte el, hogy Brüsszelben komoly bírálattal illették a szocialistákat és a legnagyobb, néppárti pártcsaládhoz tartozó GERB-et.

A másik nagy figyelemelterelő eseményt az jelentette, hogy a DPSz egyik legbefolyásosabb politikusa, a szürke kardinális néven ismert Hriszto Biszerov ellen rendőrségi nyomozás indult pénzmosás miatt.  Biszerov minden bizonnyal Dél-Afrikába menekült a bolgár hatóságok elől, ugyanakkor még kérdéses, kinek állt érdekében a befolyásos politikus elmozdítása. Egyes vélemények szerint Bojko Boriszov (GERB) volt miniszterelnök és Deljan Peevszki (DPSz) alvilági vállalkozó célkeresztjében volt Biszerov. A politikai háttérkulisszából irányított játékok legújabb felvonásának lehettünk szemtanúi, ugyanakkor más, érdekes és felettébb gyanús fejlemények nem kerültek a lakosság nézőpontjába. Ilyen például a Szergej Sztanisev szocialista pártelnök felesége körüli botrány, miszerint Monika Joszifova vállalata közel 60 ezer euró értékben nyert  uniós támogatást egyik hibáktól („bug”) hemzsegő informatikai szoftverjéért. Az érdekellentétek még inkább kirívóak annak tudatában, hogy Sztanisev nem más, mint az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke.

Mi várható?

Egyes meg nem erősített politikai értesülések szerint a parlamenti pártok megvárják a 2014-es európai parlamenti választásokat, s azt követően várható egy jelentősebb politikai átrendeződés a bolgár belpolitikában. További sejtések szerint a hátérben a GERB és a DPSz alakuló megegyezése körvonalazódik, amelynek fő célja az Ataka kimozdítása a királycsináló szerepkörből. A két párt közötti közeledés legnagyobb akadálya éppen az a Biszerov volt, akit most sikeresen elüldöztek az országból, így nem lesz meglepő, ha 2014-től egy átfogó hárompárti együttműködés alakulna ki a kormánypártok és az ellenzék között. Az erőegyensúly fenntartása mindkét oldalnak érdeke, hiszen a lakosság kizárásával leginkább saját pozícióikat erősíthetik és konzerválhatják békésebb időkre.

Nem valószínű, hogy a fiatalok tüntetései lényeges változáshoz vezetnének – a bolgár politikai beágyazottság sokkal stabilabb annál, hogy egy alulról induló, alvilági kapcsolatokkal nem rendelkező társadalmi kezdeményezés megrendíthesse.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás