A kormánykoalíció jelöltje, Margvelasvili nyerte meg a grúz elnökválasztást

Az október 27-én, vasárnap tartott hatodik grúziai elnökválasztás Grigori Margvelasvili győzelmével ért véget. A szavazatok 62,11 százalékát érte el, ami kiemelkedően magas. Miheil Szaakasvili búcsúzik és a milliárdos Bidzina Ivanisvili grúz miniszterelnök pozíciója is megüresedik – korábbi bejelentése alapján átadja helyét kormánya egyik tagjának.

Egy korszak ért véget – legalábbis a grúzok ebben reménykednek – 2013. október 27-én vasárnap, a hatodik grúz elnökválasztással. Grúziában államfőt öt évente választanak, és az idei elnökválasztás azért is jelentős, mivel 23 jelölt indult az elnöki pozícióért. Ennyi jelölt 1991 óta nem versengett az elnöki pozíció elnyeréséért, és közülük is csak három személy bizonyult esélyesnek az elnöki cím megnyerésére.  A Grúz Álom nevezetű pártszövetség színeiben induló Grigori Margvelasvili lett az elnökválasztás győztese. Nagy fölénnyel győzött, a szavazatok 62,11 százalékat érte el. Két jelentős ellenfele David Bakradze, Szaakasvili pártfogoltja és a 2003-as Rózsás Forradalom vezetőinek egyike, Nino Burdzsanadze volt. 

A kis dél-kaukázusi, négy és fél millió fős országban a választásra jogosultak száma három és fél millió. Az idei választás különösen fontos volt, – az országban uralkodó két politikai felfogás miatt – mivel a jelenlegi külpolitikai helyzetben fontos kimenetellel bírt, hogy milyen irányban akarja folytatni külpolitikai elképzeléseit a grúz lakosság, kormány. A társadalom nagyobbik fele az orosz-ellenes, Amerika-barát politikai gondolkodást képviseli, amit Szaakasvili. Azonban van egy jelentős réteg, akik inkább az oroszok felé közelednének, ha nem is teljesen, de nem zárkóznának el a két ország közötti kapcsolat normalizálásától. A választások szabadon és törvényesen zajlottak le és nem került sor tüntetésekre és zavargásokra sem. A választást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közel 400 megfigyelője is felügyelte.

Grigori Margvelasvili a szavazatok 62,11 százalékát érte el és ezzel Grúzia hatodik elnöke lett. Margvelasvili végzettségét tekintve filozófus, dolgozott a grúziai közügyekért felelős minisztériumban is. Politikai karrierje múlt évben kezdődött el ténylegesen, amikor Ivanisvili oktatásügyi miniszternek nevezte ki. A Grúziai Álom pártszövetség jelöltjeként indult a választásokon, Ivanisvili támogatását maga mögött tudva. Választási kampányának célkitűzései között az emberi jogok védelmének megvalósítása és biztosítása, a munkanélküliség problémájának megoldása, illetve kedvező befektetési környezet megteremtése szerepelt.

Nino Burdzsanadze egy érdekes politikai személyiség, akik ismerik politikai karrierjét, azoknak nem okoz meglepetést, hogy Margaret Thatcher a példaképe a politikus asszonynak. Személyesen vett részt 2003-ban a rózsás forradalomban, és Szaakasvili hatalomra kerülésében is nagy szerepet játszott. A grúz parlament elnöke volt 2006 és 2008 között. Államfői pozíciót is betöltött 2008 elején pár hónapig. Ugyanakkor a véleménye a demokratikus vezetésről Szaakasvili elképzeléseivel nem egyezett meg, ezért az államfői tisztségről lemondott és az Egységes Grúzia nevezetű politikai mozgalmat, ellenpártot alapította meg. 

November 17-én veszi át Szaakasvili helyét az új grúz elnök, Grigori Margvelasvili. Szaakasvili az elmúlt pár hónapban hajmeresztő szónoklatokkal szórakoztatta a nagyközönséget. Szókimondó magaviseletével, Amerika szimpátiáját tovább növelte, ellenben az oroszok ellenszenvét mélyítette Putyin ellenes kijelentéseivel. Az új elnök, Grigori Margvelasvili, a választás után nyilatkozatott a zűrös orosz-grúz kapcsolatról is, ami 2008 után vált kaotikussá Abházia és Dél-Oszétia területi függetlenségének kérdése miatt. Margvelasvili kijelentette, hogy az ő részükről agresszió nem várható és a helyzetet Oroszországgal igyekeznek normalizálni. Ugyan nyomatékosította, hogy a területi integritást érintő kérdéseket, így Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének el nem ismerését, továbbra is fent tartják.

Az újonnan megválasztott kormány is marad a korábbi elképzelések mellett, és kapcsolataikat Európával és a NATO-val tervezik tovább erősíteni. Novemberben Margvelasvili fogja az EU-val a csatlakozási egyezményt aláírni.

Legtöbben úgy nyilatkoznak, hogy a mostani választással egy korszak ért véget. Szaakasvili letöltött két elnöki periódust, és egy évtizednyi politikai tevékenységet tudhat maga mögött. A volt szovjet külügyminisztert, Eduárd Sevardnadzét 2003-ban váltotta le a rózsás forradalom eredményeként. Karrierje igazán jól indult, és az általa bevezetett reformokat nyugaton és keleten is értékelték. Sikeres harcot vívott a korrupció ellen, fejlesztette Grúziát, utakat épített és munkahelyeket teremtett. Aztán a 2008-as háború után hanyatlott a népszerűsége, a helyzet tovább súlyosbodott és a projektek is leálltak. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem tartott fent baráti viszonyt, aktívan közeledett a Nyugathoz, aki másként érdekelt a kaukázusi régióban. Munkájának eredményeként maradtak a gyönyörű városok és az elnöki palotát körülölelő olyan nyomornegyed, ami az odalátogató turistának megdöbbentő látványt nyújt. 

Czézár Nikolett

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás