_

Spanyolországba ért a lehallgatási botrány

Most épp Spanyolországban áll a bál az NSA lehallgatásai miatt, a Fehér Ház mindeközben tagadja, hogy köze lenne az európai vezetők elleni kémkedéshez. A mai napon elhunyt Lengyelország modern történetének első poszkommunista miniszterelnöke, Tadeusz Mazowiecki, és megnézzük azt is, hogyan szavazhatnak jövőre a határon túli magyarok. Napi hírösszefoglalónk következik.

Kémbotrány, sokadik szín

Tovább gyűrűzik az NSA-botrány. Az amerikaiak úgy tesznek, mintha semmi fontos nem történt volna, miközben újabb és újabb országokról derülnek ki Washington számára kínos statisztikák.

Ma éppen a madridi amerikai nagykövetnek voltak nehéz pillanatai: James Costost azután hívatták be a spanyol külügyminisztériumba, hogy a hétvégén az El Mundo napilap közölte: egyetlen hónap alatt hatvanmillió telefonhívást hallgatott le az NSA Spanyolországban, ami a spanyol tárca szerint „megengedhetetlen a szövetségesek között”. A kémkedés lelepleződése azért is különösen fontos, mert Madrid egészen eddig ellenállt a németek nyomásának, amivel azt akarták elérni, hogy az Egyesült Államok ne kutakodjon európai szövetségeseinek érzékeny adataiban.

Angela Merkel telefonjának ügyében szintén újabb részletek derültek ki a hétvégén: a német lapok szerint ugyanis már 2002 óta lehallgatták a mostani kancellár hívásait. Igaz, Barack Obama elnök állítása szerint nem tudott a poloskákról, és amikor idén nyáron az NSA feltárta előtte hírszerző műveleteinek pontos részleteit, az elnök elrendelte a lehallgatások megszüntetését. Ennek ellentmondanak viszont azok a hírek, miszerint Obama kifejezetten kérte Merkel megfigyelését, nem bízott ugyanis a német kancellárban – legalábbis ezt állítják az újságírók.

A valóságot valószínűleg csak évtizedek múlva fogjuk megtudni, azonban nem lepődnénk meg rajta, ha Merkelre valóban dolgoztak volna az amerikai hírszerzők. Németország gazdasági téren egyértelműen riválisa az Egyesült Államoknak, így igazából az lett volna szokatlan, ha az amerikaiak nem próbálnak meg minél több információt összeszedni Európa legjelentősebb gazdasági hatalmáról. Kíváncsian várjuk, holnap kiről derül majd ki, hogy lehallgatták Langley-ben. Az viszont biztos, hogy az NSA igazgatója, Keith Alexander tábornok, és közvetlen helyettese, John C. Inglis is távozik a következő hónapokban.

Az NSA lett az új Stasi?

Amióta világ a világ, és amióta rendelkezésünkre állnak a szükséges eszközök, azóta mindenki lehallgat mindenkit. Pontosabban mindent elkövet azért, hogy a lehető legtöbb információ birtokába jusson, amit aztán a saját előnyére használhat fel. A világon jelenleg egyetlen egy szereplő képes a totális megfigyelésre, őt pedig úgy hívják, hogy Amerikai Egyesült Államok. Az USA pedig potenciálját kőkeményen kihasználja, még ha ez a szövetséges Németország lehallgatásába is kerül. A németek pedig igen sok olyan információval rendelkeznek, ami kiváltképp gazdaságilag hasznos lehet az Egyesült Államoknak, amikhez – mint utóbb kiderült – az amerikaiak már régóta hozzáférnek. Az, hogy ez mennyire etikus, azt rögtön felejtsük is el, hiszen itt reálpolitikáról van szó, ahol a Moral mint olyan ugye nem játszik szerepet.

Véleménycikkünket itt olvashatja.

Elhunyt Tadeusz Mazowiecki

A mai napon elhunyt Tadeusz Mazowiecki, a modern Lengyelország, és az egész közép-európai régió első poszkommunista miniszterelnöke. A nemesi családból származó Mazowiecki az érettségi után a Varsói Egyetem jogi karán tanult, azonban diplomát nem szerezhetett, mert a rendszer „belső ellenségének” nyilvánították. Később újságíró lett, 1957-ben pedig megalapította a Katolikus Értelmiségiek Klubját. A Szolidaritásban már a kezdetektől részt vett, 1981-ben a szükségállapot bevezetésekor letartóztatták, egy évvel később pedig az utolsó ellenzékiek között volt, akit a Jaruzelski-kormány szabadon engedett. 1988-tól vezető szerepet játszott a kerekasztal-tárgyalások során, álláspontja szerint a Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmát elsősorban lassú, tárgyalásos átmenettel kellett megtörni. Az 1989-es részben szabad választásokon a Szolidaritás győzelme után Lech Walesa ragaszkodott ahhoz, hogy az ellenzék adhassa a miniszterelnököt, így Jaruzelskinek nem volt más választása, mint felkérte Mazowieckit a kormányalakításra.

Mazowiecki kormánya 1989. szeptember 13-án kapta meg a parlamenti többséget, még ebben az évben jelentős változtatásokba kezdtek, átírták az alkotmányt, és megkezdődött a gazdasági sokkterápia is. A Leszek Balczerowicz (és Soros György) nevéhez köthető gazdasági reformoknak köszönhetően 1,1 millió ember vált rövid idő alatt munkanélkülivé, a lengyel nehézipar összeomlott, megszűnt a központi árszabályozás. A Szolidaritás népszerűsége ennek megfelelően szintén viharos gyorsasággal fogyatkozott, a korábban erős ellenzéki mozgalmat pedig annyira szétfeszítették a belső ellentétek, hogy az 1991-es, már valóban szabad választásokon alig öt százalékot szereztek, és éppen csak bejutottak a Szejmbe.

Mazowieckit sokan támadták azzal, hogy az államszocialista rendszert kiszolgáló kishivatalnokokat nem váltotta le és büntette meg. A kormányfő szerint ez az ország irányításának folyamatosságát biztosította, azonban sokak szerint ezzel segített az apparátcsikok felelősségének eltussolásában, és elszalasztotta az esélyt az ország és az államigazgatás valódi megtisztítására.

Az elhunyt politikust egykori ellenfelei és szövetségesei egyaránt méltatták: Angela Merkel szerint „a szabadság és az önrendelkezés iránti fáradhatatlan elkötelezettségével felejthetetlen hozzájárulást tett az önkényuralom és az igazságtalanság legyőzéséhez, Európa egyesítéséhez”. Lech Walesa leszögezte: „Szomorú, hogy egy ilyen embernek kellett meghalnia. Most, hogy a lengyel demokrácia egyre inkább csődöt mond, nagy szükség lenne itt rá, de úgy tűnik, a másvilágon is igényt tartanak rá”. Jaruzelski tábornok szintén elismerő szavakkal nyilatkozott egykori ellenfeléről: „mindig is csodáltam a nyugodtságát, eltökéltségét és határozottságát”. Tadeusz Mazowiecki 86 éves volt.

Nem sok vizet zavarnak majd a határon túli szavazatok

Eddig 42,5 ezer új külhoni magyar állampolgár regisztrált levélben a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételre. Számarányaikhoz képest a vajdasági magyarok regisztráltak eddig legtöbben. A regisztráció egyelőre postai úton történik, de november 1-jétől interneten keresztüli feliratkozásra is lehetőség lesz, melyet talán leginkább a fiatalok, a tengeren túl élők illetve azon államok polgárai fogják kihasználni, ahol tiltják a kettős állampolgárságot.

Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője elmondta, 239 ezer tájékoztató levelet küldtek ki, melyeket követően megindulhatott a postai úton történő vagy a külképviseleteken keresztüli regisztráció a választói névjegyzékbe. Elmondta, számos jelzés érkezik, hogy problémás a regisztrációs ívek kitöltése, ezért mintanyomtatványt tettek közzé. Angol, német és francia nyelvű tájékoztatási anyagok is készültek a regisztráció megkönnyítése érdekében. Potápi Árpád, az NVI fideszes elnöke szerint, amennyiben ez a tendencia folytatódik 90-100 ezer lesz a magyarországi parlamenti választásokon részt venni kívánók száma, ami igen alacsony a kérelmeket és az esküt tevők arányát nézve. A névjegyzékben regisztrált külhoni magyar állampolgárok szavazataikkal a listás szavazatokat tudják majd befolyásolni, de előreláthatólag igen csekély mértékben. Egy mandátum eléréséhez körülbelül 75 ezer szavazatra lesz szükség, így várhatóan egy, legfeljebb kettő mandátum sorsáról dönthetnek a határon túli magyarok.

Kétségkívül az erdélyi magyar szavazók befolyásolhatják legnagyobb mértékben a mandátumok sorsát. Barna Gergő szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet legújabb felmérésében azt vizsgálta, vajon milyen mértékben. Ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 38 százaléka mindenképp élne a jogával, hogy részt vegyen a 2014-es országgyűlési választásokon, 31 százalék valószínűleg szavazna, míg 11 százalék inkább nem, 15 százalék biztosan nem. A preferenciával rendelkezők 86 százaléka a Fideszt támogatja, ehhez képest a második legtöbb szavazatot az MSZP gyűjtené be, de már csak 6 százalékot, míg a Jobbik 4-et, az Együtt 2014 kettőt. A többi párt az előző év felméréseihez képest egy százalékot sem gyűjtene be. A számítások alapján 2014 tavaszáig az erdélyi magyarok egynegyede rendelkezik majd magyar állampolgársággal, részvételük 25-30 százalékra lesz tehető, ami 65-80 ezer szavazatot jelent majd, ami – a fent is közölt adat miatt – nem sok befolyással lesz a magyarországi parlamenti választások kimenetelére.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás