Bosznia-Hercegovina gyengén teljesített az integrációs vizsgán

Az Európai Bizottság idei jelentése szerint Bosznia-Hercegovina minimális mértékben tett eleget a csatlakozási folyamat elindításához szükséges feltételeknek. A legnagyobb hiány a politikai kritériumoknál tapasztalható. Nem működik hatékonyan az államszervezet, az Európai Emberi Jogi Egyezményben meghatározott emberi jogok, illetve a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme a gyakorlatban elmarad az uniós színvonalatól. Az ország továbbra is a szervezett bűnözés melegágya, a politizálást az etnikai megosztottság uralja.

Bosznia-Hercegovina a 2003-as thessaloniki konferencia óta az Európai Unió potenciális tagjelöltjének számít. 2008-ban aláírta a Stabilizációs és Társulási megállapodást az Unióval, 2011-ben ratifikálták, de azóta sem léphetett érvénybe a kissebségek választójogait sújtó korlátozások miatt. A megkövetelt – és elmaradó – választási reformok két emblematikus európai bírósági per, a Sejdic és Finci ügy kapcsán merültek fel először. Eredményeket is felmutathat  ugyanakkor Bosznia, elsősorban külkapcsolataiban. Sikerült a kereskedelmi ügyekről szóló ideiglenes megállapodást (IA) megkötnie és törvénybe iktatnia. 2010 óta a boszniai polgárok biometrikus útlevéllel szabadon utazhatnak a schengeni térségben.  Az előcsatlakozást 2013-ig az IPA segélyprogram támogatja anyagilag a prioritásként megjelölt területeken: jogállamiság erősítése, közigazgatás hatékonyabbá tétele, szociális és gazdasági fejlődés elősegítése. A hiányzó reform miatt az IPA költségvetéséből 54 százalékot elvontak. További pénzügyi segítségre csak akkor számíthat az ország, ha az elvárásoknak eleget tesz és egységes álláspontot tud kialakítani az Uniós ügyeiben; úrrá tud lenni politikai széttagoltságán. Az EUFOR Althea alakulatai tovább folytatják rendfenntartói tevékenységüket és a háborús bűnösök felkutatását. Az ENSZ BT 2013 novemberéig meghosszabbította az EUFOR mandátumát, a javuló köbiztonság hatására a katonák számát lecsökkentette 600-ra.

A négy koppenhágai  kritérium, valamint a Stabilizációs és Társulási megállapodásban foglaltak (SAA) alapján vizsgálták meg az ország fejlődését.  A politikai aspektusnál kiemelkedő fontossággal bír a stabil, működő intézményrendszer megteremtése  és a jogállamiság biztosítása. Ennek a feltételnek Bosznia nem tudott eleget tenni, mert a háborút 95-ben lezáró daytoni egyezmény óta igen bonyolult államfelépítéssel rendelkezik, melyet azóta sem sikerült megreformálni. Az ország két entitásból tevődik össze, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-Hercegovinai Föderációból, valamint a különleges jogállású Brčkói Körzetből. Mind a három egységnek saját kormánya, parlamentje és elnöke van, sőt, a Föderációt alkotó kantonokhoz is külön parlament tartozik. Az alkotó egységek jogi fejlődése is eltérű irányú, mértékű; például a halálbüntetést már eltörölték szövettségi szinten és a föderációba, de a Szerb Köztársaságban még érvényben van.  Mindezek felett áll még egy egész országra kiterjedő összállami apparátus.

 A komplex döntéshozatali eljárás és az egymást gyakran átfedő jogkörök gátolták a politikai szervek együttműködését, negatívan befolyásolták az intézményi reformokat, illetve a  jogharmonizációt. A különböző kormányzati szintek nem tudtak egységes álláspontot képviselni az EU-val folytatott párbeszédben. A belpolitika erős polarizáltsága kisiklatja az EU-s jog átvételére történő erőfeszítéseket, megakadályozva a csatlakozási  tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen közigazgatási reformokat. Ugyanakkor a három fős ombudsmani hivatal olyan kiválóan végezte a munkáját, hogy az ENSZ ’A’ kategóriába sorolta tevékenységét. A civil társadalommal való együttmőködés sokat javult helyi szinten, de az állami, az entitások és a kantonok szintjén nem tapasztalható pozitív változás. A társadalomra egyre jellemzőbbé vált mobilizálhatósága, egyre többször fejezte ki nemtetszését békés tüntetések formájában.

Az igazságügyi rendszer átfogó reformja összességében nem sokat haladt előre. Idáig csak az állami szinten működő másodfokú bíróságot állították fel az Európai és Velencei Bizottság útmutatása alapján. A bíróságok függetlensége, pártatlansága megkérdőjelezhető; a bírói testületet a politika állandó nyomás alatt tartja, költségvetési megvonásokkal fenyegeti.  Aggodalomra ad okot emellet, hogy az ügyészek kinevezését az egyes politikai érdekcsoportok befolyásuk növelésére használják, marginalizálva a bírói és ügyészi főtanács szerepét. A lezáratlan ügyek számát sikerült 80 százalékkal csökkenteni, de a lemaradás így is tetemes mértékű. A különböző kormányzati szintek bíróságai eltérően alkalmazzák a büntető törvénykönyvet, vagyis a a törvény előtti egyenlőség nem garantált, akár a sértett fél hátrányára is válhat a visszamenőleges ítélethozatal, ahogy ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta a Maktuf-Damjanovic ügy kapcsán. Az igazságügy információs és kommunikációs rendszere azonban kifogástalanul működik, az  igazságügyi portálokhoz való hozzáférés biztosított, emellett megvalósult az igazsságügyi dokumentációs központ felállítása. Az antikorrupciós stratégia és a 2009- 2014 közötti időszakra szóló cselekvési terv mind az állami, mind az entitások szintjén hatályba lépett.  Létrehoztak egy ügynökséget a korrupció megelőzésére, illetve visszaszorítására. Ennek ellenére a korrupció elleni küzdelem gyerekcipőben jár – egyrészt a 13 fős ügynökség szűkös erőforrásai, másrészt a korrupciós ügyek alacsony felderítettsége miatt. Bosznia a bizottsági jelentés szerint a szervezett bűnözés Mekkája, ahol virágzik az illegális fegyver és kábítószer-kereskedelem. A helyi hatóságok a pénzmosással, gazdasági bűnözéssel szemben felkészületlenek.

Bosznia-Hercegovina minden fontosabb nemzetközi emberi jogi konvenciót ratifikált, beleértve az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkopzatát is. A joggyakorlatban azonban tetten érhető a jogok megsértése. Általánosságban javult a börtönrendszer ellátóképessége, de többször rabok kínzásáról vagy rendőri túlkapásokról számoltak be. A média- és szólásszabadságot a Média Tanács politikai, pénzügyi függése, valamint az újságírók megfélemlítése árnyékolja be. A szociálisan hátrányos helyzetűek, illetve a fogyatékkal élők számára nincs megfelelő segéy biztosítva, mert a támogatást nem a rászorultság szerint, hanem az etnikai hovatartozásuk alapján kapják meg. A legkiszolgáltatobb kisebbségnek a romák számítanak, akiknek a lakhatását a Roma Stratégia program némileg segítette, de az egészségügyi ellátásuk, foglalkoztatásuk és az oktatásban való részvételük nem garantált. A gyerekek ellen elkövetett bántalmazások, gyermekkereskedelem, gyermekkoldulás az ország égető problémái közé tartoznak. Az oktatásügyben megjelenik az etniaki alapú szegregáció, mely monoetnikumi iskolák formájában vagy az úgynevezett „két iskola egy fedél allatt” formációban ölt testet. A nemzetiségek diszkriminációja és az LMBT személyek ellen elkövetett bűncselekmények megakadályozására nem születtek intézkedések. Viszont a nők jogainak védelmében, a nemek egyenlőségének biztosításában és a családon belüli erőszak megelőzésében pozitív változás tapasztalható.  A gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság alapvetően biztosított az ország egész területén.

A bizottság elégedettségét fejezte ki az ország regionális tevékenysége és a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködése  kapcsán. A jószomszédsági viszony kialakításában Bosznia jelentős eredményt ért el, bár Koszovó függetlenségét nem ismeri el.

Az Európai Unió nagy kihívás előtt áll, ha Boszniát az euroatlanti ösvényen kívánja tartani. Egy olyan országban, ahol még az ENSZ alakulatai őrzik a békét, az etniaki törésvonalak 18 év után mit sem halványultak, nehéz lesz a megosztott társadalmat egy nemzetté kovácsolni. A kényes egyensúlyt most még őrzi a daytoni rendszer, mert holtpontján akasztotta meg a széthúzó, de a békében mégis egymásra utalt nemzetek kérdését. A demokratikus együttélésre már nem kínál megoldást a kisebbségek kirekesztését rögzítő alkotmányával.

Szalai Kinga

Felkapott hírek

Friss hírek

Akadozik Michael Bloomberg választási kampánya

A milliárdos óriási összegeket költ internetes reklámokra, a különböző platformokon történő megjelenésekre, de mindeddig felemás eredménnyel. A százalékos támogatottsága elegendő a továbblépéshez, de két hete rasszizmussal vádolták meg, most pedig a Twitter törölt 70 fiókot egy olyan összevágott videó miatt, mely az elnökjelöltet népszerűsítette.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás