Klicsko kiütné Janukovicsot is

Véget ért az EiT Brüsszelben: természetesen Merkel lehallgatása volt a fő téma, szinte egyedül csak Barrosót érdekelték a határvédelemmel és a KKV-kal kapcsolatos tárgyalási pontok. Orbán Viktortól megtudhattuk, hogy ő, ha igazán fontos kérdésekről van szó, inkább “odaballag” az illetőhöz, és személyesen megbeszéli vele a lényeget. Emellett először tesszük címlapra Vitalij Klicskót, aki ma hivatalosan is bejelentette, indul a következő ukrán elnökválasztáson. Már ha addig nem hoznak Janukovicsék egy olyan törvényt, amivel kizárnák. A nap általunk legfontosabbnak tartott hírei, röviden.

Merkel megint a középpontban

Hiába szerette volna José Manuel Barroso, hogy az európai ügyek legyenek a tegnap kezdődött Európai Tanács középpontjában, a sajtó mintha kizárólag csak azzal lett volna elfoglalva, milyen módszerekkel hallgatták le Angela Merkel német kancellár telefonját. Pedig fontos témák ezek mellett is voltak: egyrészt a gazdaságélénkítés, ahol a KKV-k játszanák a főszerepet a Bizottság szerint, másrészt pedig szó esett a Keleti Partnerség következő, vilniusi csúcstalálkozójáról is. Barroso ismét elmondta: Ukrajnával addig nem írnak alá semmilyen szabadkereskedelmi megállapodást, amíg Julija Timosenko ügye nem rendeződik, tehát nem engedik szabadon az egykori miniszterelnököt. Ezen kívül az állam- és kormányfők beszéltek a menekültek kérdéséről is, Barroso pedig támogatást ígért azoknak az országoknak, amelyek a „bevándorlás frontvonalában vannak”. A kérdés fontosságát jól mutatja, hogy miközben Brüsszelben az öltönyösök az elvekről vitatkoztak, addig az olasz haditengerészet hétszáz embert mentett ki a Földközi-tengerből, akik összetákolt lélekvesztőkön próbálták meg elérni Európa partjait.

A hagyományos ügyek mellett természetesen a lehallgatások játszották a főszerepet: az itthon is jól ismert Viviane Reding biztos például egész délelőtt Barrosót és Herman van Rompuyt pingette a twitjeiben, hogy mennyire fontos lenne elfogadni az Európai Parlament által hétfőn elfogadott adatvédelmi szabályokat. Reding persze szeretné, ha ezeket az új szabályokat még a jövő tavaszra tervezett EP-választások előtt elfogadná mint a Bizottság, mint a Tanács, hiszen ez jelentősen megnövelné politikai tőkéjét a következő Bizottság összeállítása előtt. Ugyanakkor a tagállamok megosztottak a kérdésben, hiszen a szigorú szabályok az európai hírszerzések kezét is megkötnék.

Merkel és Francois Hollande francia elnök napközben az EiT margóját egyeztetett a lehallgatási ügyekről. Az ülésen az állam- és kormányfők által elfogadott nyilatkozat leszögezi: a nyilvánosságra került lehallgatási vádak komoly aggodalmat okoztak Európában, és a most kialakult bizalmatlanság komoly hátrány lehet a terrorizmus elleni együttműködésben is. Jövő héten az EP szabadságjogokkal foglalkozó bizottságának delegációja Washingtonba utazik, hogy magyarázatot kérjen az ügyre, ezzel párhuzamosan pedig a német kormány és a szövetségi hírszerzés vezetői is látogatást tesznek a tengerentúlon, hogy egyeztessenek az ügyben. Berlinben egyébként a helyettes kormányszóvivő leszögezte: a kancellár bizalmas beszélgetéseit minden esetben biztonságos vonalon bonyolította le, a lehallgatás valószínűleg a CDU által biztosított mobiltelefonját érintette. Ennek ellenére a Süddeutsche Zeitung ma arról cikkezett, hogy a nemrég a Brandenburgi kapu mellett megnyílt, a kancellári hivataltól alig egy kilométerre lévő amerikai nagykövetség egyik fő feladata a bizalmas kommunikáció lehallgatása.

Orbán Viktor, aki szintén részt vett az EiT-n, elsősorban a digitális csomag fontosságát emelte ki, a lehallgatásokról pedig annyit mondott:„Elfogadhatatlan dolognak tartjuk, hogy miközben szövetségesei vagyunk egymásnak, ilyen típusú bizonytalanságban kelljen élnünk. Az eset gyengíti a transzatlanti együttműködést, ami egyébként a jelenlegi világrendben magyar szempontból a legfontosabb” – számolt be az MTI

Kapitális bukta vár a kormánypártra Csehországban

Ma délután két órakor megkezdődtek az előrehozott választások Csehországban. Bár a választási kampány már több hónapja tart, az események csak két héttel ezelőtt pörögtek fel, és beindult a sárdobálás is. A voksolás előtt pár nappal a közvélemény-kutatások szerint a választásokat a Bohuslav Sobotka vezette Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) nyeri majd 28,5 százalékos támogatással. A szociáldemokraták a Petr Necas bukása után biztosan vezetik a pártok népszerűségi listáját az összes közvéleménykutató szerint, de támogatottságuk az év eleji 40 százalékról fokozatos visszaesést jelez. A politológusok és a helyi megfigyelők legnagyobb meglepetésére az utóbbi napokban több százalékpontot esett a népszerűségük, de még mindig  ők a legnépszerűbb párt Csehország szerte. Második helyre Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, harmadikként az Andrej Babis milliárdos által gründölt ANO 2011 futhat be. Petr Necas Polgári Demokrata Pártja az előzetes várakozások szerint 6,5 százalékra számíthat, ami nagyon komoly pofon lesz a kormánypártnak.

Csehországban bohózatba illő körülmények között bukott meg nyáron a kormány: miközben képviselőket és befolyásos üzletembereket vittek el az ügyészség által kirendelt kommandósok, őrizetbe vették Necas kabinetfőnökét is, akit ráadásul a rossz nyelvek szerint gyengéd szálak fűztek a kormányfőhöz is. A zűrzavart eddig Milos Zeman, az ital iránti szenvedélyéről jól ismert köztársasági elnök tudta a legjobban kihasználni, viszont a szocdemek most várható győzelme az ő pozícióit is meg fogja változtatni. A választás holnap zárul, az eredmények első elemzésével terveink szerint hétfő reggel jelentkezünk majd.

Hu-Go Amerikába megy

Alig tért vissza az október eleji kényszerszünetről az amerikai kormány, máris a szövetségi hivatalok bézánásától hangos a sajtó. Nemrég indult be ugyanis a healthcare.gov oldal, ahol az Obamacare rendelkezéseinek megfelelően egészségbiztosításukat tudnák intézni az állampolgárok. A rendszer – mint azt sokan itthon, az e-útdíj kapcsán, vagy éppen az egyetemi vizsgaidőszakban tapasztalhatták a hasonló, központi beszerzésű informatikai eszközöknél – lassú, megbízhatatlan, sokszor pedig elérhetetlen. Mivel az Obamacare az elnök legfontosabb politikai vállalkozása, a problémák különösen érzékenyen érintik a kormányzatot. Tegnap a Képviselőház Energetikai és Kereskedelmi Bizottsága ezért meghallgatást tartott, amire beidézték a holnapot üzemeltető kormányzati alvállalkozókat. A válaszok persze nem voltak meglepők: a rendszert nem tudták időben tesztelni, a külön fejlesztett modulok természetesen nem illeszkedtek, hiszen ezek megfelelőségéről a kormány egyik ügynökségének kellett volna meggyőződnie. A felelősség ügyében persze mindenki a másikra mutogat, miközben a rendszer továbbra is csak komoly fennakadásokkal küszködik. Hogy a megoldásra mennyit kell várni, azt még senki sem tudja.

Norvégia újító utakon

A múlt héten megalakult jobboldali koalíció megváltoztatná az ország Izraellel szembeni politikáját, javítva a viszonyt a zsidó állammal. Jørund Rytman, a Haladás Párt (FrP) gazdasági szóvivője, és az „Izrael barátai” frakció vezetője így nyilatkozott: „Alapvetően nem látok különbséget a között, hogy az Egyesült Államoknak vagy Izraelnek exportálunk. Valószínűleg a következő hónapokban napirenden lesz ez a kérdés, és számítok arra, hogy a lakosságot is bevonjuk.”

A konzervatív kormány pártjai és az őket támogató ellenzéki pártok között egyetértés van abban, hogy szakítanak a korábbi munkáspárti kormány politikájával. A hadianyagokkal szembeni exporttilalom feloldása mellett felülvizsgálnák a Palesztin Hatóságnak szánt „nem kritikus” támogatásokat. Norvégia a palesztin önkormányzat legnagyobb támogatója, évi közel 52 millió dollárral.

A kormány emellett azzal is keltett délelőtt némi feltűnést, hogy megtagadta az Egyesült Államok kérését, miszerint a skandináv ország segítsen a Szíriában lefoglalt vegyi fegyverek megsemmisítésében.

Janukovicsot is kiütné Klicsko

Az Európában – és különösen Németországban – jól ismert egykori nehézsúlyú boxbajnok, Vitalij Klicsko ma bejelentette, ringbe száll Viktor Janukovics ellen a következő, 2015-ös elnökválasztáson. Klicsko, aki tavaly ősz óta a saját maga alapította Udar (Ütés) párt képviselőjeként került be a Verhovna Radába mára már az egyik legjelentősebb ellenzéki vezetővé vált a kijevi törvényhozásban. A nyugatos irányt követő Klicsko rendszeresen beolvas – az egyébként szintén bokszolói múlttal rendelkező – Janukovicsnak, diktatúra kiépítésével vádolva az elnököt. „Demokráciát akarunk építeni Ukrajnában” – nyilatkozta Klicsko legutóbb az amerikai ESPN sportcsatornának, amikor éppen címvédő meccsét mondta le kézfájásra hivatkozva. A kormánypárt mindenesetre már szervezkedik: most épp egy olyan törvényt akarnak elfogadni, ami azért zárná ki a világbajnokot a választásból, mert állandó lakcíme nem Ukrajnában, hanem továbbra is Németországban van.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

A nemzetközi közösség is reagált Theresa May lemondására

Theresa May brit miniszterelnök lemondása nem változtat az Európai Unió és tagországai által elfogadott, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről kialakított álláspontján, a kilépési megállapodást az unió érvényesnek tartja, bárki is legyen a szigetország új miniszterelnöke - jelentette ki Mina Andreeva, az Európai Bizottság egyik szóvivője a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

Bejelentette lemondását Theresa May

Theresa May brit miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig várhatóan ő marad a kormányfő.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás