_

Az adatvédelem és az üzlet szorításában Európa

Az amerikai kémkedési botránnyal kapcsolatos friss leleplezések az európai vállalkozások és a gazdaság egésze szempontjából káros irányba vihetik el az adatvédelmi szabályok megszigorításáról folyó uniós vitát – figyelmeztetett csütörtökön a brüsszeli szociális csúcsot követően a munkaadók egyik legnagyobb európai ernyőszervezetének a főigazgatója.

Az egyik legnagyobb európai munkaadói szervezet vezetője attól tart, hogy az amerikai kémbotránnyal kapcsolatos szűnni nem akaró leleplezések az európai üzleti környezet alakulása szempontból rossz irányba viszik el azt a vitát, ami jelenleg zajlik az uniós adatvédelmi szabályok szigorításáról.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja, Edward Snowden leleplezései nyomán nyáron kirobbant botrányban fény derült arra, hogy az amerikai biztonsági szolgálatok telefonbeszélgetések lehallgatásával, elektronikus üzenetek és az Internet figyelésével, személyi adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel kiterjedt kémkedést folytatnak az USA európai szövetségeseinél.

A lehallgatási „saga” legújabb szenzációja, hogy az NSA állítólag 30 nap leforgása alatt 70 millió telefonbeszélgetést hallgatott le Franciaországban. Ennél is szaftosabb botránynak ígérkezik azonban, ha az állítás igaznak bizonyul, hogy az amerikai biztonsági szolgálatok még Angela Merkel német kancellár mobiltelefonos beszélgetéseit is lehallgatták.

A francia kormány és a német kancellári hivatal is magyarázatot követel a Fehér Háztól, az Európai Parlament pedig a héten határozatban szólította fel az EU-t arra, hogy a SWIFT nemzetközi bankátutalási rendszerbe való illegális amerikai behatolás miatt függessze fel a terrorizmus finanszírozása ellen még 2010-ben tető alá hozott EU-USA adatcsere-egyezményt. A képviselőtestület állampolgári jogi bizottsága hétfőn áldását adta az EU új adatvédelmi szabályozására vonatkozó bizottsági javaslatra is, amelyet még az amerikai adatlopási tevékenység leleplezése előtt terjesztett elő a testület.

Markus Beyrer, a BusinessEurope főigazgatója azonban attól tart, hogy különösen az amerikai botrány hatására az EU-ban olyan szigorításokat vezetnek be a személyi adatok védelmében, amelyek túlontúl nagy bürokratikus terheket rónak majd a vállalkozásokra, és végső soron akadályozni fogják a növekedést.

„Magam is szükségesnek tartom a tagállami adatvédelmi szabályok harmonizálását. De, a Bizottság javaslatában túl sok a bürokrácia. A túlzottan sok adminisztratív teher gátolhatja az adatok továbbítását és akadályát képezheti a növekedésnek. Sajnos a vitát beárnyékolják a legutóbbi leleplezések” – figyelmeztetett a szociális partnerek és az uniós intézmények vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozóját követően az európai munkaadók egyik fő érdekképviseletének a vezetője.

Az ügy pikantériája, hogy az adatvédelmi szabályok modernizálása szerves részét képezi az EU digitális programjának, amely a csütörtök délután kezdődött uniós csúcstalálkozó fókuszában áll. Az EU, amely a ’90-es években még piacvezetőnek számított a világon a távközlési és kommunikációs technológiák terén, mára leszakadt a versenytársakkal szemben. Amit az is jelez, hogy a globális kommunikációs szektor tíz legnagyobb szereplője között egyetlen európai cég sincsen.

Az Európai Bizottság becslései szerint a határok nélküli egységes európai digitális piac 2015-ig történő kiépítése plusz 4 százalékot jelentene az uniós GDP-nek. José Manuel Barroso, a testület elnöke ugyanakkor csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai fogyasztók a személyi adataikkal való visszaéléstől tartva általában véve bizalmatlanok a világhálón történő vásárlással szemben: az európaiak mindössze 11 százaléka vásárol határon túlról az Interneten. A félelmet ráadásul fokozzák a sajtóban is nagy visszhangot kapó leleplezések a kiterjedt amerikai kémtevékenységről.

Barroso szerint ezért a nagyfokú és korszerű adatvédelem egyrészt az európai fogyasztók jogos igénye, másrészt ennek biztosításával egy lényeges pszichológiai gátat is le lehetne bontani, ami pillanatnyilag akadályozza a digitális belső piac létrejöttét és az azzal együttjáró gazdasági előnyök materializálódását is.

„Ezzel a szavazási eredménnyel az európai vállalkozások még több akadállyal szembesülhetnek az adatvezérelt gazdaság potenciáljának kiaknázásában és a digitális egységes piac fejlődéséhez való hozzájárulásukban. Ennek komoly negatív hatása lehet az innovációra és a növekedésre” – figyelmeztetett a BusinessEurope az eheti parlamenti szavazás után.

A csütörtöki uniós csúcstalálkozó egy másik fontos témája a kis- és középvállalkozások hitelforrásokhoz hozzáférésének előmozdítása. A tagállamoknak költségvetési források híján viszonylag kevés eszköz áll a rendelkezésükre, ezért az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal karöltve olyan finanszírozási formákon dolgozik, amelyek az európai intézmények kockázatvállalása révén könnyebben bankhitelekhez segíthetik a hiteleket nélkülöző és ezért fejlődni képtelen vállalkozásokat.

Az Európai Tanács júniusi ülésén három különböző opciót vázoltak fel a gazdaság finanszírozására, ám úgy tűnik, hogy a tagállamok ezek közül a legkevésbé ambiciózus lehetőségre szavaznak. José Manuel Barroso ezért előbb szerdán az Európai Parlamentben, majd csütörtökön közvetlenül az uniós csúcs előtt is bírálta a tagállamokat, amiért vonakodnak attól, hogy az EU strukturális alapjainak és az EIB által nyújtott kölcsönöknek az ötvözésével osszák meg az üzleti kockázatokat. „Fel fogom szólítani a tagállamokat arra, hogy konkrét felajánlásokat tegyenek és haladják meg a status quo-t. Nem arra kérjük a tagállamokat, hogy mondjanak le a strukturális alapok egy részéről, hanem arra, hogy a kkv-k érdekében növeljék az alapok hatásfokát” – jelentette ki a Bizottság elnöke.

A Brüsszel által javasolt és az intézmények által jelenleg is tárgyalt jogszabály egységes páneurópai adatvédelmi törvényt hozna létre, ami azt jelentené, hogy a cégeknek 28 tagállami helyett egyetlen szabályozásnak kellene alávetniük magukat. A rendelet egyablakos rendszert hozna létre a vállalkozások számára, amelyeknek egyetlen felügyelő hatósággal kellene kapcsolatba lépniük 28 különböző helyett.

Az Európán kívül bejegyzett cégekre ugyanazok az adatvédelmi szabályok vonatkoznának, mint az EU-n belüliekre, és a szabályok megsértése esetén a felügyeleti hatóságok akár éves üzleti forgalmuk 2 százalékának megfelelő pénzbírságot is kiszabhatnak rájuk.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás