Macedónia integrációja holtponton

Ismét eltelt egy év, s Macedónia várhatóan ismét nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Négy éve Görögország, és immáron Bulgária gátolja Macedónia uniós csatlakozását, de az okot leginkább a tárgyalási készség hiányában kell keresni. Az Európai Unió diplomáciája belefáradt a balkáni adok-kapokba, ha ők maguk nem lépnek és csak Brüsszel segítségére várnak, a reménykedés hiába valónak tűnik. Görögország és Bulgária már egyeztet a közös stratégiáról.

2013. október 16-án megjelent az Európai Bizottság idei jelentése a tagságra váró országokról, köztük a hivatalos tagjelölti státusszal rendelkező Macedóniáról. A kis balkáni állam 2009 óta rendre megkapja minden évben a zöld jelzést az Európai Bizottságtól a 35 csatlakozási fejezet megnyitására és a tagság elnyerése szempontjából elengedhetetlen tárgyalások megkezdésére, viszont ez a mai napig nem történt meg. Tagjelölti státusszal rendelkezik Macedónia 2005 óta, ugyanakkor már olyan országok is előrébb tartanak a csatlakozási folyamatokban, amelyek 2005-ben sokkal felkészületlenebbek voltak a vitatott nevű államnál. Horvátország már tagja az Uniónak, Szerbia és Montenegró pedig lényegesen előrébb tart Macedóniánál. A lemaradás annak is betudható, hogy Macedóniában 2001 óta szinte teljesen megállt az idő, minden egyes kormány egy értelmetlen nacionalista politikát folytat, amelynek eredményeképpen Görögországgal tartósan megromlott az amúgy sem barátságos viszony, Bulgária pedig 20 év után megunta a szerinte történelembitorló macedón belpolitikai erőfitogtatást. Korábbi elemzéseinkben már esett a szó a neomacedonizmus ideológiájáról és az antik nemzetépítés kérdéséről.

Az Európai Bizottság a legfontosabb kérdésekben szinte pontosan megismételte a 2012-ben kifejezett véleményét, miszerint Macedónia alapvetően készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ugyanakkor szomszédjaival fenntartott konfliktusai megakadályozzák az integrációban. Stefan Füle bővítési biztos szavai jól szemléltetik, hogy Macedóniának kell lépnie az integráció beindítása érdekében. Ez világos üzenet Szkopje irányában – amíg nem hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz és reális tárgyalási pozíciót felmutatni, addig az Európai Unió törekvései (mint például a nem túl sikeres Magas Szintű Csatlakozási Párbeszéd) nem fogják beváltani  Macedónia  hozzájuk fűzött reményeit.

Mire jutott idén az Európai Bizottság?

 A Bizottság idén is Macedónia álláspontját próbálta burkoltan támogatni, ez tűnik ki a szöveg megfogalmazásából – a brüsszeli szerv idén is több helyen használta a „macedón” kifejezést, pedig ezt Görögország hevesen bírálja. A folyamatos politikai válságok és a médiában tapasztalható kirívó szabálytalanságok ellenére is elnéző volt jelentésében a Bizottság. Úgy tűnik a felett is szemet hunyt Brüsszel, hogy a 2011-ben elmaradt népszámlálást különböző ún. „közigazgatási regiszterekkel” kívánja Macedónia helyettesíteni, pedig ezek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető – nem rég le is mondott egy magas szintű választási bizottsági vezető a két nagy párt, a kormányzó populista VMRO-DPMNE és az ellenzéki szociáldemokrata SDSM között zajló konfliktusok miatt. 

A jelentős közigazgatási reformot az Európai Bizottság sikeres lépésnek tekinti és elismeri az ez irányba tett erőfeszítéseket, ugyanakkor továbbra is megfigyelhetők a politikai indíttatású kinevezések (a közszolgák kinevezése leginkább a kormánypárthoz való lojalitás alapján történik). A gazdasági helyzet és az ország versenyképessége valamelyest romlott 2012-höz képest, a Bizottság szerint a kormány nem tudja kellően összekapcsolni a fiskális politikát és a szükséges gazdasági reformokat. A vállalati környezetet továbbra is komoly mértékben bénítja a magas szintű korrupció, amelyet csak kis mértékben szorított vissza a közigazgatás átalakítása. A közigazgatási koordináció még közel sincs a kívánt szinten, ugyanakkor jelentős előrehaladás tapasztalható a 2009-es jelentéshez képest. A regionális politika terén is elmaradások vannak, hiszen egyes területek (leginkább az ország északnyugati megyéi) kirívóan kis állami támogatásban részesülnek. A pártok finanszírozásának átláthatóságát is tökéletesítenie kellene a regnáló Gruevszki-kormánynak, ha közelebb kíván kerülni az EU-hoz. A kisebbségek jogainak helyzete szintén romlott 2012-höz képest, a melegek valamint az egyre szaporodó albán kisebbség jogai egyaránt hátrányos elbírálásban részesültek az állami hivatalok részéről az elmúlt esztendőben.

A külkapcsolatok átka

A belpolitikai problémák és bírálatok a legkellemetlenebbek Macedónia számára, hiszen ezzel alátámasztják Görögország azon álláspontját, miszerint Macedónia a problémás külkapcsolatain túl más okok miatt sincs felkészülve a tárgyalások megkezdésére és a csatlakozásra. Minden esetre a görög-macedón névvitaként elhíresült kulturális-történelmi konfliktus a legnagyobb közvetlen akadály Szkopje előtt, s habár Koszovóval, Bulgáriával, Albániával és Szerbiával sincsen felhőtlen viszonya Macedóniának, nem kérdéses, hogy amíg a görög kérdés nem rendeződik, nem lesz előrelépés. Mi több, Szkopje két szomszédja egy nappal a jelentés nyilvánosságra kerülését követően egyeztetett is egy esetleges jövőbeni összehangolt álláspontról.

Krisztián Vigenin bolgár külügyminiszter október 17-én egynapos munkalátogatáson vett részt Görögországban, ahol találkozott görög kollégájával, Evangelosz Venizelosszal és az ország miniszterelnökével, Antonisz Szamarasszal. A találkozón a két ország képviselői számos témát érintettek, többek között az országaik közötti kapcsolatok jövőjét, a nyugat-balkáni államok uniós integrációjának lehetőségeit és a közel-keleti helyzetet is. A témák kiemelt fontossággal bírnak, hiszen 2014. január 1.-tőlGörögország veszi át az Európai Tanács soros elnökségét. A kétoldalú kapcsolatokat illetően a két külügyminiszter egyeztetett arról , hogy miképpen lehetséges a nem régen átadott „Makaza-Nimfeja” határátkelőhely megnyitása a nehézgépjármű forgalom és a személyszállító buszok előtt is. További kérdés, amelyről közös álláspontot tudott kialakítani a két ország , hogy az egyre nagyobb belpolitikai feszültséget okozó menekültkérdést európai uniós szinten kell kezelni. A határon átnyúló kétoldalú együttműködés erősítése szintén fontos részét képezte a görög-bolgár tárgyalásoknak.

Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a két diplomata egyeztetése kitért Macedóniára is, ugyanakkor egyik fél sem kívánt közvetlenül reflektálni az Európai Bizottság Macedónia integrációs előrehaladásáról egy nappal korábban kiadott éves jelentésre. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy Vigenin Macedón Volt Jugoszláv Köztársaságnak (FYROM) nevezte az országot, függetlenül attól, hogy Bulgária volt az első állam a világon, amely elismerte Macedóniát alkotmányos nevén. Minden jel arra utal, hogy a bolgár külpolitikában nem várható változás az utóbbi években tapasztalt hűvös hangnemben a macedón-bolgár kérdéseket illetően. Bulgária egyértelműen az Európai Unió álláspontját hangoztatja, miszerint a tárgyalási folyamat holtponton van és Macedónia részéről is szükség van bizonyos kompromisszumokra. A bolgár külügyminiszter jelzésértékű kijelentése ellenére sok forrás szerint hivatalosan Bulgária nem fog lépéseket tenni 2013 decemberében annak érdekében, hogy megakadályozza Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ugyanakkor hallgatólagosan kiáll Görögország mellett a további vétókat illetően.

Vigenin találkozott Görögország államfőjével, Karolosz Papuliasszal és az országgyűlés elnökével, Evangelosz Meimarakisszal is látogatása során. Papoliasz kifejezte készségét a két ország baráti kapcsolatainak további fenntartása és erősítse, a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése mellett. Meimarakisszal a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat reformjairól tárgyalt a bolgár külügyminiszter, aki kilátásba helyezte a szervezet szófiai székhellyel rendelkező állandó titkárságának a létrehozását.

A jövő mit tartogat Macedónia számára

Szinte borítékolható a macedón integráció holtponton maradása, erre utal az is, hogy Gruevszki Görögországot „Volt Oszmán Görög Provinciának” nevezte – ezzel ironikusan válaszolt Athénnak, hogy az ország nemzetközileg elfogadott, ugyanakkor ideiglenes nevét rá kívánják kényszeríteni Macedóniára.  A 2013 decemberében esedékes európai tanácsi ülésen Macedónia aligha számíthat jóváhagyásra, anélkül, hogy leülnének Görögországgal tárgyalni. A remény túlságosan is vékonynak tűnik, hogy Matthew Nimetz ENSZ-mediátor október 25-26-án közös nevezőre tudja bírni az immáron több mint két évtizede egymással acsarkodó Görögországot és Macedóniát.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás