Bosznia-Hercegovina: az egységen innen, a háborún túl

Bosznia-Hercegovinában a reformok meghozatalához szükséges politikai akarat hiánya és a Sejdic-Finci ügyben született bírói határozat késlekedő átültetése megakasztotta az ország előremenetelét az európai integrációs ösvényen.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata alapján meg kell reformálni a bosnyák alkotmányt, a passzív választójogot ki kell kiterjeszteni minden nemzetiségre. Az Európai Bizottság a jogerős ítéletet előfeltételként szabta meg a már 2008-ban aláírt Stabilizációs és Társulási megállapodás hatályba lépéséhez valamint a csatlakozási folytatásához. Több egyeztetési kísérlet után sem sikerült  a boszniai politikusoknak konszenzusra jutni  a probléma megoldásának módjáról. A hiányzó intézkedések következtében az országtól jelentős összegű, úgynevezett előcsatlakozási támogatást vontak meg. A szankció október 11-től lépett érvénybe és az IPA 2013-as segélyprogram keretét 54 százalékkal kurtította meg. Ez 47 millió euró vesztességet jelent Bosznia számára. Az Európai Bizottság a finanszírozás folytatását egy új koordinációs mechanizmus kialakításához kötötte. Ugyanis a politikusok egységes fellépése nélkül a támogatások nem hozzák meg  a várt eredményeket. Különösen fontos szerepet kap a politikai konszenzus egy olyan erősen decentralizált országban mint Bosznia-Hercegovinában, ahol 140 miniszter tevékenykedik egyszerre.

Miért akadozik az integráció?

Míg más nyugat-balkáni országok egymással vetekedve haladnak a kitűzött célok felé, addig a Bosznia 2006 óta egy helyben toporog; gazdasági, kormányzati és alkotmányos válság egyaránt sújtja. A gazdaság 1,1 százalékkal zsugorodott az elmúlt évben, a munkanélküliségi ráta (44.5 százalék) a térséghez viszonyítva is még mindig nagyon magas. A három nemzetet alkotó csoportnak több jogot biztosít az alkotmány, különösen a választójog tekintetében, mint a népesség nagyobb részét kitevő etnikumoknak. Ráadásul egymást is diszkriminálják; a Szerb Köztársaság területen a bosnyákoktól, a szövetségi bosnyák területen a szerbektől tagadják meg a választójogot. 2010 óta gyakorlatilag rendkívüli állapot van kihirdetve, mert nem sikerült a szövetségi kormányt megalakítani. A lakosság elégedetlensége is egyre többször jut kifejezésre demonstrációk formájában. Valószínűleg ez a halmozott bénultság ad a szociális elégedetlenségnek táptalajt, közvetve pedig negatívan befolyásolja az integrációs törekvéseket.

Temetetlen múlt – a daytoni béke

Az 1992 és 1995 között dúló háború után Bosznia szárnyra kapott, hihetetlen gyors fejlődésen ment keresztül az ENSZ és az Európai Unió bábáskodása alatt. A tizenegy évig tartó sikersorozat után a nemzetközi szereplők a háttérbe húzódva kísérték tovább figyelemmel az önállósodás útjára lépő államot. Az EU általános stratégiája a mai napig az, hogy inkább a helyi folyamatoknak ad teret, vagyis nem avatkozik be közvetlenül. A passzív  felügyelettel  teret biztosít a demokratikus átalakulások természetes lezajlásának, melynek végső állomása a társadalom demokratikus szellemének kifejlődése. Ettől a szinttől azonban még nagyon messze jár Bosznia, hiszen még az első lépcsőfokot jelentő jogállamiság megteremtése, a demokratikus intézmények hatékony működése sem valósult meg maradéktalanul. Ennek ékes bizonyítéka az oly sokat emlegetett Sejdic-Finci ügy. Az elhíresült eset 2009-re nyúlik vissza, amikor a zsidó származású Jakob Finci és a roma Dervo Sejdic nemzetiségi hovatartozása miatt nem indulhatott a választásokon. Az Emberi Jogok Európai Bírósága diszkriminatívnak találta, hogy az alkotmány etnikai alapon korlátozza a választójogot. Ezért az igazságszolgáltatás átfogó megreformálását írta elő.Kérdéses azonban, hogy a reform önmagába elegendő lesz-e az alkotmányosság csorbájából fakadó probléma megoldására. Ugyanis az egész állami szerkezet rasszista alapokon nyugszik, amit az 1995-ös daytoni megállapodásban fektettek le a nemzetközi nagyhatalmak. Bosznia-Hercegovina első és máig hatályos alkotmányát a békeszerződés függelékében fogalmazták meg átmeneti jelleggel. A probléma gyökere az alkotmány egymás hatását felerősítő inkonzisztens rendelkezéseiből fakad. Az aktuális választási törvény 17 etnikumból csak háromnak biztosít arányos képviseletet és kvótarendszert a közhivatalok betöltéséhez. Ezért a kulcsfontosságú alkotmányos intézményekben  nem képviseltethetik magukat a népesség nagyobb részét kitevő etnikumok. A Sejdic-Finci ügy kapcsán felmerült reformtörekvés megvalósítása növelné az elnöki poszt és a parlament legalitását, hitelességét – különösen, ha a jövőre esedékes új választások előtt sikerülne ezeket bevezetni. A probléma forrásához tartozik  az etnikai tényezőből politikai hatalmat merítő pártrendszer is, melyben a politikusok az etnikai széttagozódásból profitálhatnak, vétójoggal egymást blokkolhatják – ezáltal is ellehetetlenítve  az együttműködést.

Mi legyen veled Bosznia-Hercegovina?

Miután az aktív ellenőrzés megszűnt  az országban, szembetűnővé vált az állami apparátus működésképtelensége, az alkotmányról kiderült, hogy sérti az Európai Emberi Jogi Egyezményben rögzített a diszkriminációs tilalmat. A világ meglepetésére Bosznia-Hercegovina, ingadozva bár, de megállt a lábán. „Daytonban  az elsődleges cél, a háború lezárása volt. Senki sem gondolta volna, hogy Bosznia 10 év után is fenn fog maradni”- vallotta be Richard Holbrooke a szerződés egyik megálmodója.

Ha már életben maradt a fiatal ország,felvetődik a kérdés, hogyan lehet a deficitet kiküszöbölni? Új alapokra helyezni az egész rendszert vagy alkotmánymódosításokkal áthidalni a problémás területeket? Amerika továbbra is a passzív közreműködés szószólója. Olyan alkotmánymódosítást szeretne, amely funkcionális államot eredményez, de nem kívülről hozzák létre, hanem belső folyamatok eredményeképpen valósul meg, mondta Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter boszniai látogatásakor. Európa viszont a restriktív eszközökhöz kíván nyúlni, mert további megszorításokat fontolgat. Felmerült például már annak a lehetősége is, hogy felfüggesztik Bosznia tagságát az Európa Tanácsban, vagy csak a legalacsonyabb szinten fogadják a boszniai küldötteket, amíg a kötelezettségeknek eleget nem tesznek. Végső esetre a Bonn Power bevetése is szóba került.

Harc a politikai elit és a civil társadalom között

A boszniai politikusoknak sincs közös elképzelése az ország jövőjét és működési formáját illetően. Azonban minden félre általánosan igaz, hogy nem is akarnak haladni az integrációs ösvényen. Vonakodnak, amíg tehetik, mert ez biztosítja hatalmuk megtartását. Látszatintézkedéseiket a nemzet védelmére hivatkozva hozzák. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a nép véleményét, pedig 80 százalékuk támogatja az uniós csatlakozást. A régi sémát követve tulajdonképpen tovább folytatják a háborút politikai és pszichológiai eszközökkel. Az öntudatra ébredő társadalom nemtetszésének egyre többször békés tüntető akciókban, etnikai színezettől mentesen ad hangot. Ez a békés többség lehet a kulcs a reformok megindulásához, a motor a demokratikus átalakulásokhoz.

Szalai Kinga

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás