Az Európai Bizottság 2013-as jelentése Szerbiáról

Az Európai Bizottság évről évre elkészíti a Parlament és a Tanács számára a nyugat-balkáni államokról szóló jelentéseit. A Progress Report 2013 című dokumentum a 2012. október és 2013. szeptember közötti időszak eseményeit dolgozza fel Belgrád vonatkozásában. A politikai, gazdasági, társadalmi változások, fejlődések elemzése mellett a jelentés arra is kitér, hogy az egyes államok, jelen esetben Szerbia, az Európai Unió csatlakozási fejezetei közül melyeket és mennyiben teljesítette. Lassan tehát elvonul a vihar Belgrád felől, és ennek megfelelően az államok felénk, az Unió felé tarthatnak.

A 2013-as jelentés összességében pozitív képet fest Szerbiáról, mely 2012 márciusa óta tagjelölti státuszban van. Az elmúlt év alapvetően pozitív változásokat hozott az ország életében: számos reformot sikerült elindítani, kezdődnek a csatlakozási tárgyalások, Koszovóval pedig lassan rendeződni látszik az állam kapcsolata. Természetesen vannak még hiányosságok, de a jelentésből kirajzolódó kép bíztató.

Szerbia az Unió több, fejlődést célzó programjából, pénzügyi alapjából is részesül. 1,4 milliárd euró értékben kapott szektorális támogatást hét terület 2007 és 2013 között az Instrument for Pre-Accession (IPA) keretein belül. Az összegből többek közt igazságügyi, közigazgatási, közlekedési, környezetvédelmi és mezőgazdasági reformokat és átalakításokat finanszíroztak – sikerrel. A reformok célja, hogy az állam teljesíteni tudja az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges politikai és gazdasági feltételeket. Szerbia továbbá számos uniós misszióban és programban is részt vesz, mint például a Culture Programme vagy a Europe for Citizens Programme. Ezáltal nem csak az uniós munkával ismerkedik, hanem közelebb kerülhet az oly gyakran és szívesen hangoztatott uniós értékekhez is.

Talán az egyik legfontosabb előrelépés 2013. április 19-én történt. Ezen a napon Szerbia de facto elismerte Koszovó önálló államiságát. Természetesen nem arról van szó, hogy minden kérdés rendeződött, és békés szomszédsági viszony alakult ki, de tény, hogy 2008 óta ekkor történt a legnagyobb változás. Mindezt természetesen hosszú előkészítő munka előzte meg: Hillary Clinton és Catherine Ashton látogatást tettek Belgrádban, sőt, Ashton a csatlakozási tárgyalások megkezdését – egyebek mellett – a viszonyok rendezéséhez kötötte. Szerbia számára az EU-s tagság prioritást élvez, így áprilisban a First Agreement on Principles Governing the Normalisation of Relations című dokumentum elfogadásával Szerbia nagy gesztust tett Koszovó felé. Merészebb nemzetközi jogi értelmezések szerint ez akár államelismerésnek is tekinthető – legalábbis egy nagy lépésnek Koszovó elismerése felé. A két állam azóta óvatosan bár, de mégis szinte közösen próbál lépéseket tenni a regionális stabilitás érdekében: aktívan részt vesznek az EU által kezdeményezett dialógusban, igyekeznek javítani a kisebbségek helyzetén. A szeptemberi, észak-koszovói, az EULEX misszió ellen irányuló támadást mind Szerbia, mind Koszovó élesen elítélte. Az Európai Bizottság a jelentés szerint rendkívül elégedett a kapcsolatok alakulásával, s további előrehaladást remél a közeljövőben.

A stabil belpolitika – a koppenhágai kritériumok alapján – elengedhetetlen feltétele a csatlakozásnak. Szerbia több területen sikeresen fogott bele reformokba és átalakításokba. Pozitív változás, hogy az állam megfogadja mind az Európai Unió, mind a Velencei Bizottság, mind pedig a nemzetközi szervezetek ajánlásait egy-egy terület fejlesztésével kapcsolatban. A kormány, a parlament és az Ombudsman tevékenysége pozitív értékelést kapott. A parlament esetében például fejlődött a konzultációs folyamat; a kormánynak azonban nagyobb figyelmet kellene fordítania az elfogadott törvények és rendeletek végrehajtására. Az elfogadott rendelkezések ugyanis akkor válnak valódivá, ha a társadalom is ismeri, érti és elfogadja őket. A választásokkal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy az állam nem építette be a választási rendszerébe az OSCE / ODIHR által tett javaslatokat.

Az alapvető emberi jogok biztosításában szintén előrelépés történt. Minden nemzetközi és európai szerződést implementált az állam, amely fontos és releváns a témában. Az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa 144 javaslatot tett, melyek átültetése a nemzeti jogba a tervek szerint 2016-ra fog megvalósulni. Fontos megemlíteni, hogy jó néhány területen a reformok csak most kezdődtek. A Bizottság számára ez pozitív jel, azonban a társadalom ezeket még nem nagyon érzékeli, hiszen idő kell, amíg megvalósulnak. Ráadásul olyan kérdésről beszélünk, amely megoldása időigényes. Gondoljunk csak a szeptemberi, nagy port kavaró melegfelvonulásra: a gyülekezési jog biztosított ugyan, de valamiért mégsem működik. Ezzel szorosan összefügg a véleménynyilvánítás szabadságának kérdése: a jelentés elismeri, hogy van egy stratégia, amely sajnos nem működik. Létező jelenség az úgynevezett öncenzúra: az újságírók gyakran nem merik leírni valódi véleményüket, mert fenyegetve érzik magukat, állásukat. Mind az ország, mind a Bizottság elismeri, hogy ezeken a területeken még hosszú utat kell bejárnia Szerbiának.

Érdekes a kisebbségek helyzete is. Papíron ugyanis minden a legnagyobb rendben van, az országban élő kisebbségeket nem éri semmiféle hátrány. Azonban – ahogy a jelentés kiemeli – támogatni kell a nyelvhasználat lehetőségét, az anyanyelvi oktatást, az újságok, rádiók működését. Ezek ugyanis fontos szerepet játszanak a kisebbségi nyelvek, tágabb értelemben pedig a kultúrák életében. A Bizottság külön foglalkozik a romák helyzetével. Az átlagosnál sokkal rosszabb körülmények között élnek, rendkívül alacsony az iskolázottság aránya és átlagon felüli a munkanélküliek száma. Az életkörülmények javítását célozza a 2012 és 2014 közötti időtartamra szóló cselekvési terv.

Az igazságügy területén számos változás és reform valósult meg, azonban még mindig jelen van a korrupció. A jelentés szerint leginkább az egészségügy és az igazságügy területén jellemző. A túlzott politikai befolyás továbbra is jelen van a bíróságokon, így az igazságszolgáltatás függetlensége finom szólva megkérdőjelezhető. A 2013-2018 közötti időszakra készült egy stratégia, amely nem csak az bírósági, hanem az eljárási szakasz reformját is magában foglalja. A jelentés arra figyelmeztet, hogy komoly és szigorú monitoringra lesz szükség, mert igen érzékeny területről van szó. A szervezett bűnözés visszaszorítása jó úton halad, regionális és nemzetközi együttműködésekben vesz részt az ország a hatékonyabb közös munka jegyében már hozott eredményeket, de az Unió által elvárt szinttől még messze van. Szerbia teljes együttműködést mutat mind az ICTY (illetve utódja, a Nemzetközi Maradék Mechanizmus), mind a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felé: a háborús bűnösök felkutatásában és kiadatásában Szerbia partnert, a Római Statútum implementációja pedig folyamatban van. Pozitív változás, hogy az Európai Emberi Jogi Bírósághoz benyújtott 177 esetből csak 11 esetben követetett el mulasztást Szerbia.

Fontos megemlíteni a nők helyzetével foglalkozó fejezetet. A jelentés szerint a nők védelmét erősíteni kell, mind a társadalomban, mind a munkaerőpiacon. A jelentés kiemeli, hogy Szerbiának a jövőben a nők elleni erőszak és negatív megkülönböztetés minden formája ellen szigorúan fel kell lépnie. Legyen szó akár a családon belüli erőszakról, akár a bérkülönbségekről, az EU lépéseket szorgalmaz. Érdekes a kérdés, hiszen a csatlakozás után ebbe a témába az Unió közvetlenül nem szólhat bele, és kétségtelen, hogy a régió más országaiban is jelen van a probléma. Legkorábban is csak néhány év múlva hoz látható eredményt az Unió kritikája – amennyiben persze Szerbia megfogadja. Fontos és jelzésértékű lehet a javaslat a szűkebben vett régió, de akár Magyarország számára is.

Az egyik legnagyobb problémát a migráció és a menekültkérdés okozza. A jelentés szerint 57 ezer menekült és 209 ezer belső menekült van az országban, akik igen rossz körülmények között élnek. A sajátos helyzet részben a háborús konfliktus elhúzódó következménye. A helyzet nem megoldott, és nem is történtek lépések a megoldás érdekében. Ezzel összefügg a migráció kérdése. 2009 óta szerb állampolgárok vízum nélkül is beléphetnek a Schengeni övezetbe. Azóta viszont ugrásszerűen megnőtt a menekültstátuszt igénylő szerb állampolgárok száma Nyugat-Európa államaiban, legfőképp Németországban és Hollandiában, de érintett Svédország és Svájc is. Az Európai Unió a migráció koordinálását, és a menekültstátuszt igénylők számának csökkentését sürgeti. Amennyiben ez nem történik meg, a vízum ismételt bevezetése várható.

A kétoldalú államközi kapcsolatok fejlődése szintén megfigyelhető. Szerbia számos szomszédos országával folytat regionális együttműködést. A miniszterelnök és a külügyminiszter szinte a régió összes országában járt: Albániában például 8 év után először. A már említett Koszovó-kérdés lassú, de biztosnak tűnő rendezése bizakodásra ad okot.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a politikai döntések nem minden esetben tükrözik a társadalom gondolkodását, a beidegződött szokások levetkőzését. A jelentés kiemeli, hogy Szerbia jó úton halad, számos, korábban szinte reménytelennek tűnő kérdésben változatott hozzáállásán. Pozitív fordulat következett be a Koszovó-Szerbia bilaterális kapcsolatok területén, stratégia született az igazságügy reformja érdekében, megvalósult az alapvető emberi jogok biztosítása, a nemzetközi bírói és igazságügyi együttműködés. Elmaradás tapasztalható viszont a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc esetében, a menekültkérdés sem megoldott, és a kisebbségek helyzetén is árnyalni kell még. A stratégiák, cselekvési tervek elfogadása azonban minden kétséget kizáróan jó jel. Elengedhetetlen azonban a jelentés által is többször említett szigorú monitoring és társadalmi párbeszéd. Nem elég ezeket a reformokat „fentről” elfogadni, jelentőségüket és szükségességüket meg kell értetni a társadalommal. Hogy Szerbia mikor lesz érett a csatlakozásra, egyelőre nem tudni. Az Unió számára a nyugat-balkáni régió stabilitása nagyon fontos, hiszen az etnikai heterogenitás miatt egy ország instabil helyzete az egész régiót képes destabilizálni. 

Szabó Edit

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem fogadja el a történelem eltörlését Donald Trump

Az "amerikai forradalom" eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az USA elnöke pénteken a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében. Trump hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségei szobrainak, emlékműveinek lerombolását.

Read More »

Nagy-Britannia is beszáll a műholdas internetbizniszbe

A brit kormány megpróbálja felvenni a versenyt a Tesla alapító Elon Musk nevével fémjelzett Starlink műholdas hálózattal, ugyanis részesedést vásárolnak a csődközelbe került OneWeb társaságban, mely ugyanúgy egy több száz műholdból álló hálózattal szolgáltatna nagysebességű internetet az egész világon.

Read More »

Gyorsan megtalálták a lemondott francia miniszterelnök utódját

A kiváló technokrata hírében álló, ugyanakkor kényesebb politikai helyzeteket is megoldani képes Jean Castex kinevezése az ellenzék szerint arra utal, hogy Emmanuel Macron a következő két évben a korábbiaknál jobban előtérbe kíván lépni, és nem szeretné, ha egy ismert és népszerű személyiség - mint amilyen Edouard Philippe volt - árnyékot vetne rá.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás