Megalakult az új norvég kormány

A szeptember eleji választások után, október 16-án, szerdán megalakult az új jobboldali kormány Norvégiában.

A korábban megírt elhúzódó koalíciós tárgyalások múlt héten véget értek Norvégiában. Az előző kormány vezetője, a munkáspárti Jens Stoltenberg hétfőn hivatalos meghallgatáson vett részt V. Harald királynál, és szokás szerint beadta a kormány lemondását, valamint javaslatot tett az új kormány összetételére. Az új kormányt két jobboldali párt, az Erna Solberg vezette Konzervatív Párt (H) és a Siv Jensen vezette populista Haladás Párt (FrP) alkotja, tehát hivatalosan „kék-kék” koalíciója lesz az északi országnak. Ez a kétpárti koalíció azonban nem rendelkezik többséggel a norvég parlamentben, így a liberálisok és a kereszténydemokraták külső támogatására szorul.

A Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Párt is a koalíciós tárgyalások résztvevői voltak. Bár kevesebb voksot kaptak a szeptember 9-i választásokon mint a kékek, erős tárgyalási pozícióba kerültek, hiszen mindenképpen velük kellett megegyezésre jutni a kormányalakításhoz. Ez azonban nem ment problémamentesen, és az öt hétig elhúzódó egyeztetések eredményeképp a két kisebb párt kimaradt a koalícióból, viszont támogatásukról biztosították az új kormányt.

Már a kampány során tudni lehetett, hogy győzelme esetén a Konzervatív Párt és a Haladás Párt komoly változásokat akar hozni Norvégia életébe. Az október 7-én napvilágra került 75 oldalas kormányplatform több lényeges átalakítást is kilátásba hoz. Az új politika fő jellemzője a decentralizáció, azaz az állam gazdasági szerepének csökkentése, és a magánszektor erősítése. Ennek elérésére három eszközt kívánnak alkalmazni: az olajalap egy részének infrastrukturális beruházásokra fordítását, a jövedelemadó csökkentését, és a közigazgatási reformot. A közigazgatási reform keretében erősítenék a tartományok szerepét az állammal és az önkormányzatokkal szemben, elsősorban a bevételi rendszerük átalakításával, hogy az adójövedelmek nagyobb hányadával rendelkezhessenek.

A bevándorlással kapcsolatban is újítások várhatók: a tervek szerint kétféle menekültszállást létesítenének, egyet azoknak, akik rendes lakhatásra várnak, egyet pedig azoknak, akiknek kérvényüket elutasították, így gyorsabban távozhatnának az országból. Továbbá a kormány könnyíteni kívánja a magasan képzett munkaerő bevándorlását: a három évet az országban élt menekültek gyermekei amnesztiát kaptak, a választásokon ez vitás pont volt a pártok között. A Haladás Párt programja alapján új börtönöket akarnak építeni, illetve növelnék a rendőrség létszámát. Ezen felül létrehoznának egy, a miniszterelnök irányítása alatt álló nemzeti készenléti egységet.

A klímapolitikával kapcsolatban azt tervezik, hogy 4 éves moratóriumot rendelnek el az olajkitermelésben. Ez főleg a Lofoten-térségre, Vesterålenre, Skagerrakra és a Jan Mayen-szigetre vonatkozik.

Az új kormány elképzeléseit a leköszönő miniszterelnök kritizálta, mondván, hogy kevesebb pénz marad így az oktatásra és az egészségügyre. Bár a miniszteri tárcák 10:7 arányban oszlanak meg a konzervatívok javára, a Haladás Párt kapta a pénzügy-, a munka- és szociális, az igazságügyi, valamint az olaj- és energiaminiszteri tárcát.

Az Európai Unió elnöke, Herman Van Rompuy, és a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso nyilatkozatban gratulált Erna Solbergnek, és kifejezte abbéli reményét, hogy az EU és Norvégia közötti szoros együttműködés továbbra is folytatódni fog. Az új kormány október 18-án kezdi meg a munkáját.

Simon Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

Bizakodó képet mutat a friss kínai BMI-adat

A kis- és középvállalatokra összpontosító Caixin/Markit felmérés szerdán közzétett adatai szerint a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) a februári, soha nem látott mélypontnak számító 40,3 pontról márciusban 50,1 pontra - azaz a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb fölé - erősödött vissza.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás