Érik a nagykoalíció Németországban

Véget érhet ér Angela Merkel párkeresése a koalíciós partner után. Az előzetes egyeztetések harmadik fordulója után olybá tűnik, megegyezésre juthat egymással a CDU/CSU és az SPD. A koalíciós tárgyalások ugyan csak a jövő héten kezdődnek, viszont máris elindultak a találgatások a feláldozható témákról és a megszerezhető minisztériumokról.

Nincs új a nap alatt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Angela Merkel a kényelmesebb nagykoalíciót hívná ismét életre az egyelőre még kipróbálatlan fekete-zöld (CDU-Zöldek) variációval szemben. A CDU és a bajor CSU főtitkára, valamint az SPD elnöke a csütörtöki, harmadik puhatolózó tárgyalássorozatot követően a kamerák előtt kijelentették: megszületett a szükséges minimum, indulhatnak a koalíciós tárgyalások.

Az SPD lényegében vert helyzetből ült le Merkellel a tárgyalóasztalhoz, figyelembe véve a párt gyenge szereplését a parlamenti választásokon. A szocdemek a reális helyzettel szembemenvén viszont nem vettek vissza számos eredeti célkitűzésükből, így például a szövetségi minimálbér bevezetésétől, vagy a gazdagadó növelésétől. Az SPD megsegítésére a legjobb pillanatban hozta nyilvánosságra felmérést a ZDF-Politbarometer, melyben azt állapították meg, hogy a németek 83 százaléka támogatná az országos minimálbér bevezetését, 69 százalékuk pedig a legjobban keresők jövedelmi adóját emelné meg.

Mindennek a tetejében Horst Seehofer CSU-elnök – aki a minimálbér legnagyobb ellenzőjének számított – szerdán rábólintott a 8,50 eurós órabér bevezetésére. A bajor miniszterelnök viszont számos feltételt szabott az SPD-nek, így például hogy a minimálbér bevezetésének költsége nem szüntethet meg munkahelyeket, nem járhat adóemeléssel, valamint hogy egyes csoportokra ne vonatkozhasson a minimálbér, továbbá az SPD-nek rugalmasnak kell lennie a bevezetés időpontját illetően. Így tehát előállt a szokásos helyzet: lesz is minimálbér, meg nem is.

A koalíciós tárgyalások másik nagy témája a minisztériumokért folytatott harc lesz. Az arányokról már most lehet egész konkrét dolgokat tudni, így valószínű, hogy a 14 minisztériumból a CDU ötöt, a CSU hármat, az SPD hatot fog kapni, valamint hogy a tárca nélküli miniszter („különös feladatokért felelős miniszter) valószínűleg kereszténydemokrata lesz.

Az SPD már előre bejelentette igényét a munkaügyi minisztériumra, ami érthető is, lévén a szocdemek szeretnék learatni a babérokat saját ötletük jövőbeli megvalósításáért, a minimálbér bevezetéséért. A szociáldemokraták pályáztak még a pénzügyminiszteri posztra is, azonban az szinte előre borítékolható, hogy Merkel nem fogja átengedni a pénzügyi tárcát a koalíciós társnak. Cserébe az SPD elvinné a korábban szinte jelentéktelen gazdasági minisztériumot azzal a kikötéssel, hogy annak kompetenciáit jelentősen átalakítanák. Így az új minisztérium az infrastruktúráért is felelős lenne, valamint a környezetvédelmi minisztériumtól megkapná az energiapolitikát, így egy új csúcsminisztérium jönne létre. Már konkrét nevek is kiszivárogtak: Sigmar Gabriel pártelnök az újjáalakított gazdasági minisztériumot vezetné, míg Andrea Nahles kerülne a munkaügyi minisztérium élére.

Ha az SPD megszerzi magának a munkaügyi minisztériumot, akkor a kereszténydemokrata karrierista Ursula von der Leyen (a jelenlegi miniszter) biztosan új állás után nézhet. Von der Leyen a párton kívül szép népszerűségnek örvend, a CDU berkein belül azonban már nem annyira támogatják a hétgyerekes minisztert. Így elképzelhető, hogy von der Leyen parkolópályára kényszerül állni és be kell érnie az egészségügyi tárcával. Mivel Merkel egy kézben szeretné tudni a Kancellári Hivatalt és a pénzügyi tárcát, így komoly esély van arra, hogy Wolfgang Schäuble tárcája továbbra is kereszténydemokrata kézben fog maradni.

Másik nagy kérdés, hogy ki fogja kiállítani a külügyminisztert. A német politikában szokás, hogy a kisebbik koalíciós partner joga a külügyminiszter kinevezése, tehát jelen esetben az SPD-é. Az eddigi nyilatkozatokból azonban olybá tűnik, hogy a szocdemek inkább a munkaügyi tárcáért mennének ölre a CDU-val, sem hogy beköltözzenek a Werderscher Markt 1-be (német külügyminisztérium). Ebben az esetben 1966 óta először lehetne kereszténydemokrata a német külügyminiszter.

Molnár Tamás Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás