„Babylution” – a babakocsis forradalom

Majdnem egy hónapon keresztül tartottak a tüntetések Szarajevóban, a Parlament épülete előtt. Babakocsis anyukák, kismamák, családok, diákok és nyugdíjasok vették körbe a törvényhozás épületét. Nem volt randalírozás, nem volt erőszakos megmozdulás – egész egyszerűen nem engedték ki a képviselőket az épületből. Azért, hogy végre érdemi munkára kényszerítsék őket.

Az előzmények

A daytoni keretmegállapodást parafáló Párizsi Békeszerződés elsődleges célja az volt, hogy a Bosznia-Hercegovina területén élő három népcsoport, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek egymást elismerve, békésen tudjanak együtt élni. Ennek érdekében az országban három parlament és három kormány működik – mindhárom népcsoportnak van egy sajátja – illetve állami szinten működik közös kormány és közös parlament is. A közös parlamentben a három népcsoport képviselőinek értelem szerűen közös nevezőre kell(ene) jutni olyan döntéseket illetően, amelyek az egész országot érintik. Ez azonban jó ideje nem sikerül. A szarajevói politikai életet eddig döntésképtelenség és apátia jellemezte, az emberek rezignáltan vették tudomásul, hogy a pártok korruptak, és a döntéseket nem a józan ész befolyásolja. 2013 februárjában azonban a nacionalista, öncélú  politikai elgondolások olyan mértéket öltöttek, amelyek, nemzeti hovatartozástól függetlenül az egész országot felháborították.

A parlamenti vita oka Bosznia-Hercegovina közigazgatási kerületei – melyek etnikai alapúak – körül alakult ki. A Parlament nem tud megegyezni arról, hogy a személyi azonosító számban (JMBG – jedinstveni maticni broj gradna), amelyet mindenki születésekor megkap, jelezzék-e, és ha igen, akkor hogyan a közigazgatási kerületet, ahol a gyermek született. A szerb képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy fel legyen tüntetve a kerület, a bosnyákok és a horvátok nem, de amíg nincs egyhangú döntés, nem adnak ki új személyi azonosító számot. Ez azt jelenti, hogy a 2013 február után született babák kvázi nem léteznek, hiszen nincs személyi azonosító jelük – így egészségbiztosításuk és útlevelük sincs. 

Elégedetlen hangokat korábban is lehetett hallani, azonban a tüntetések akkor kezdődtek, mikor egy alig három hónapos kislány, Berina Hamidevic kórházi kezelését a hiányzó azonosító miatt elutasították. A kislány pár nappal később szepszisben elhunyt. Néhány nappal később egy másik, szintén három hónapos kislány, Belmina Ibrisevic esete váltott ki hatalmas felháborodást. Belminának olyan életmentő műtétre volt szüksége, amelyet Bosznia-Hercegovinában nem tudtak elvégezni, viszont Németországban igen. Az utazáshoz útlevél szükséges – az útlevélhez a személyi azonosító. Belmina pedig nem hagyhatta el az országot, hiszen egyikkel sem rendelkezett.

A szarajevói tüntetők között egyaránt voltak bosnyákok, horvátok és szerbek, akik azt követelték, hogy a képviselők végre tegyenek valamit. A demonstrálók körbe vették az épületet, így a döntéshozók nem tudták elhagyni munkahelyüket. A „babakocsis forradalom” egyik emblematikus képe lett, amint egy képviselő az ablakon át próbál távozni munkahelyéről. Valentin Inzko nemzetközi főképviselő és a tüntetők nyomására végül a parlament úgy döntött, hogy fél éven belül végleges döntés születik az ügyben, az újszülöttek pedig addig is ideiglenes azonosító számot kapnak.

Azonban a tüntetőknek ez nem elég. A problémák, amelyek eddig csak eszkalálódtak, most robbanásszerűen rázták meg a társadalmat. A tüntetők szerint rég nem érdekel senkit, hogy ki bosnyák, ki horvát és ki szerb: csak az a fontos, hogy a szülőknek ne kelljen tehetetlenül végignézni, ahogy kisbabájuk egy hiányzó törvény és acsarkodó politikusok miatt haldoklik. Valentin Inzko, nemzeközi főképviselő a Standard osztrák újságnak adott interjúban elmondta, hogy a tüntetésekre számítani lehetett, hiszen az emberek már tudják azt, amit a politikusok még nem: az országban nincs demokrácia, az etnikai konfliktust rá akarják erőltetni az emberekre. Inzko szerint az embereknek elegük van a halottakból, munkát akarnak és élhető országot – és teljesen mindegy, hogy melyik néphez tartoznak. A főképviselő utalt arra is, hogy a nemzetközi közösségnek új stratégiára van szüksége Bosznia-Hercegovinával szemben.

Számos európai és nemzetközi hírportál foglalkozott a kérdéssel. A Reuters megszólaltatta az egyik tüntetőt, aki Banja Luka-ból, a Boszniai Szerb Köztársaságból érkezett Szarajevóba, hogy kifejezze: a szerb képviselők viselkedése nem a szerb lakosság akaratát tükrözi. Egy másik tüntető a Press Europ-nak azt mondta: mélységesen felháborítja, hogy a képviselők mandátuma hosszabb, mint a gyerekek élete.

Belmina Ibrisevic, „Bosznia-Hercegovina leghíresebb embere”

A kis Belmina, akinek fotója az egész országot bejárta, három hónapos korára igazi híresség lett. A tüntetések nyomán ideiglenes azonosító számot kapott, és elrepülhetett Németországba, ahol a tübingeni kórházban végrehajtották rajta az életmentő műtétet. A család különböző forrásokon keresztül támogatást és adományokat kapott, hogy a kezeléseket finanszírozni tudják. A német Spiegel augusztus óta többször is beszámolt a kislány állapotáról. Szeptemberben két műtétet is végrehajtottak rajta, sokáig úgy tűnt, hogy elindult a gyógyulás útján. A család a legnagyobb közösségi oldalon több fotót is közzétett Belmináról: a súlyos beteg, alig négy kilós kislány békésen, mosolyogva szemléli a világot. Azonban szeptember végén vírusfertőzést kapott. Orvosai október 1-jén legfeljebb két hetet jósoltak neki, annyira legyengült a szervezete. A szülők, Fatima és Edmir bíznak, hisznek a gyógyulásban. Fatima a Balkanblogger-nek azt mondta: imádkozik, és mindenkit arra kér, imádkozzon, hogy Belmina elég erős legyen ahhoz, hogy legyőzze az újabb akadályt.

Berina Hamidevic és Belmina Ibrisevic esete több szempontból is rávilágít Bosznia-Hercegovina súlyos problémáira. A tüntetők tábláin olyan feliratok álltak, mint „Identitást akarunk, nem entitást!” és „Elég a korrupcióból!”. A Standard kiemelte: Bosznia-Hercegovina „elveszett generációja” hallatja a hangját, és ez hosszútávon hangosabb lehet, mint a fegyverek. Az „elveszett generáció” azokra a fiatalokra utal, akik a kilencvenes évek elején voltak gyerekek, kiskamaszok, és a háború alatt elvesztették apjukat, családjukat, szinte egész gyermekkorukat. Most pedig, majdnem 20 évvel a háború után pedig veszélybe kerül a gyermekük élete. Olyan, a társadalmat nyomasztó problémák törtek fel, mint a 40%-os munkanélküliség, és a 80 eurós átlagbér. A túlbonyolított bürokratikus rendszer a Reuters szerint a békeszerződés egyik legnagyobb hibája, s csak idő kérdése volt, hogy mikor adódnak belőle komoly problémák.

A tüntetések átmenetileg szünetelnek ugyan, de Valentin Inzko szerint a harc csak most kezdődik. Bosznia-Hercegovina népe reformokat és változásokat akar, és együtt, közös erővel hallatja a hangját. A parlament decemberre ígér végleges megoldást a személyi azonosító számok ügyében. Addig pedig az egész ország együtt reméli, hogy BelminaIbrisevic, „Bosznia-Hercegovina leghíresebb embere” egészségesen, gyógyultan fog hazatérni.

Szabó Edit

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás