_

Bulgária: látványos semmittevés

100 napja lépett hivatalba a bolgár kormány és azóta semmi konkrét lépés nem történt annak érdekében, hogy az égető belpolitikai problémákat megoldja az új vezetőség. Az ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) bizalmatlansági szavazást követel, ugyanakkor nem valószínű a kormány bukása. Nincsenek reformok, mindenki a következő évi választásokat várja. A bolgár belpolitikai instabilitás külpolitikai problémákkal párosul, ebből a helyzetből nehéz lesz Bulgáriának megtalálnia a kiutat.

Cirkusz a parlamentben

Látványos cirkusszá vált a bolgár országgyűlés 100 nappal azt követően, hogy a Bolgár Szocialista Párt (BSzP), a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a szélsőjobboldali Ataka parlamenti frakciói támogatásával felállt az Oresarszki-kormány. A kormány lakossági támogatása igen ingatag, korábbi elemzéseinkben már részletesen foglalkoztunk a közel 100 napja tartó szófiai tüntetésekkel, viszont az ellenzéki GERB támogatása sem sokkal jobb. Láthatóan a bolgár állampolgárok egy jelentős részének elege van a parlamenti pártokból, ugyanakkor nincsen alternatíva a láthatáron. Egy esetleges előrehozott választás esetén bekerülne talán még 1-2 kisebb párt, viszont ezzel szignifikánsan nem változna a politikai helyzet – maradna a pártpolitikai fragmentáltság, maradna az oligarcha elit elleni lakossági ellenszenv és ennek következtében a pártok sokkal inkább az egymás elleni csatározásra koncentrálnának, minthogy az ország problémáit kezelnék sürgető reformok bevezetésével.

A GERB igen elhibázott taktikai lépéshez folyamodott, amikor kísérletet tett a láthatóan hanyatló társadalmi támogatásuk megtartására. Bizalmatlansági szavazást követel Bojko Boriszov pártja, mi több a kormány teljes politikája ellen kérik ezt az alkotmány adta lehetőséget. A probléma onnan adódik a GERB számításaiban, hogy a szavazás borítékolhatóan sikertelen lesz – mindhárom kormánypárt stabilan kiáll a hibát-hibára halmozó Plamen Oresarszki kormányfő vezette kabinet mellett. Ezzel a lépéssel Boriszovék médiafelhajtást kívánnak elérni és lehetőséget arra, hogy a lakossági tüntetések élére álljanak. A bolgár alkotmány szerint, ha egy párt sikertelen bizalmatlansági indítványt nyújt be a regnáló kormány teljes politikájával, és egynél több szakpolitikájával szemben, akkor legközelebb csak fél év múlva tud újabb bizalmatlansági szavazást kérvényezni. Az elvesztegetett bizalmatlansági indítvány lehetőségén túl az ellenzékbe szorult GERB az időzítést is elhibázta, hiszen a napokban várható egy igen fontos alkotmánybírósági döntés, amely újabb lakossági felháborodást generálhat. Az alkotmánybíróságnak döntését kell hoznia arról, hogy a lakossági tüntetéseket kiváltó, az alvilághoz közeli DPSz-képviselő, Deljan Peevszki visszatérhet-e az országgyűlésbe azt követően, hogy rövid (sikertelen) nemzetbiztonsági vezetői mandátuma ebben de facto megakadályozhatta.

A politikai patthelyzetet jól mutatta szeptember 17-én a Bolgár Nemzeti Televízióban (BNT) megtartott nyílt vita, ahol a négy parlamenti párt képviselőjén kívül a parlamenten kívüli Reformerek Blokkjának elnöke, Radan Kanev is véleményt mondott az elmúlt 100 napról. A vitából jól kitűnt, hogy régi arcok próbáltak régi lerágott csontokon marakodni – egyik pártnak sincs konkrét ötlete, hogyan vágjon neki a fájdalmas átalakításoknak.

Vészjósló felhők Bulgária felett

Bulgária a legszegényebb tagállama az Európai Uniónak, a bérek szintje itt a legalacsonyabb, a szegénység szemmel láthatóan mindenütt jelen van, a helyzet súlyosságát tetézi, hogy közeleg egy demográfiai katasztrófa a születések egyre csökkenő száma és a masszív elvándorlás következtében. Az általánosságokon túl nézzük meg milyen konkrét lépéseket hozott a hárompárti kormány:

A GERB kormányzása (2009-2013) során elindított folyamatot az nyugdíjkorhatár ütemesen növekvő tendenciáját illetően leállították. Ezzel a lépéssel kb. 14 ezerrel többek fognak nyugdíjban részesülni a következő évben az eredeti tervekhez képest. Ezzel mi a probléma? Igaz ugyan, hogy több szabad pozíció nyílhat a fiatal munkaerő számára a nagyobb számú nyugdíjazás miatt, ugyanakkor a bolgár nyugdíjrendszer omladozik. A nemzetközi vállalatokon túl alig találunk olyan helyi vállalkozást, amely ne csalna nyugdíjbiztosítási befizetéseknél. A leggyakoribb probléma az, hogy a munkáltatók minimálbéren vagy ahhoz közeli jövedelmen jelentik be munkavállalóikat, s feketén („borítékban”) fizetik ki bérük maradék részét. Az állami nyugdíjalapokba a reálisnál sokkal kevesebb adó fut be, így a nyugdíjak szintje rendkívül alacsony, sokan egyáltalán nem lennének jogosultak, hogy ebben részesüljenek, valamint más forrásokból kell fedezni e hiányt.

Újabb hitelt vett fel a kormány, hogy növelje a szociális juttatásokat és a minimálbéreket. Ez a lépés csak annyiban elfogadható, ameddig van gazdasági növekedés – Bulgária viszont a gazdasági stagnálás kellős közepén van. Ugyan vannak társadalmi igények teljesen új Munkatörvénykönyv létrehozására, viszont a BSzP csak kozmetikai változásokat kíván végrehajtani rajta.

Az egyik legnagyobb probléma onnan adódik, hogy az egészségügy, az úgynevezett „klinikai útvonal” rendszer általában az év közepéig rendelkezik forrással. Mit jelent ez? Ha mondjuk, onkológiai beavatkozásra kell állami pénz, akkor várhatóan csak júliusig van erre keret, az év második felétől elfogyott az adott kórház állami támogatása és a páciensnek saját zsebből kell kifizetnie a költségeket. A bolgár egészségügyi rendszer egy másik nagy hiányossága, hogy a beteg csak évi alapszolgáltatást vehet igénybe, minden másért fizetnie kell. A fogászati beavatkozások esetében lehet ezt leglátványosabban szemléltetni – minden bolgár állampolgár egy darab foghúzást és két darab amalgámos fogtömést igényelhet évente az állam költségén, minden mást saját forrásaiból kell fedeznie. A legsürgősebb ugyanakkor az életmentő műtétek finanszírozása lenne, különösképpen, hogy egyes daganatos betegségek előfordulása megsokszorozódott az elmúlt években.

Másik problémás terület az energetika. A szocialisták kormányra kerülése egyenlő az orosz érdekek előretörésével. Sommásan talán így lehet jellemezni a bolgár energiaipar helyzetét. Az elmaradhatatlan témák egyike a legendás belenei atomerőmű projektje – alig állította le a GERB az építkezést, a szocialisták Moszkva és hazai energiamágnások hathatós nyomására ismét új hatástanulmányokat rendelnének el az építkezés folytatása érdekében. Előző elemzésünkben már írtunk a Déli Áramlat körüli gondokról, a hagyományos és megújuló energiával működő erőművek helyzete is sok sebből vérzik. Az energetika az a szektor, ahol két évtized alatt nem volt jelen két kormányciklus közötti semmilyen nemű folytonosság, viszont kiváló adottságokkal rendelkezik az ágazat abból a szermpontból, hogy a közpénzek „legálisnak” kinéző utakon elfolyjanak az állam kasszájából.

Szíriai veszély

A szíriai háború semmiképp nem tett jót a bolgár költségvetésnek, ugyanis többszörösére növekedett a török-bolgár határt átlépő menedékkérő menekültek száma. Naponta 50-100 szíriai állampolgár folyamodik a bolgár állam ideiglenes védelméhez, viszont a menekülttáborok zsúfoltak, a közbiztonság egyre romlik és járványveszély is kialakulhat. A Belügyminisztérium segítségért folyamodott az Európai Unióhoz, ám Brüsszelből készségesen „csak” szakmai segítséget biztosítottak Szófiának, pénzre a bolgárok ilyen kérdésekben továbbra sem számíthatnak. A menekültek volt munkástáborokba, lakókocsikba és elhagyott épületekbe kerülnek elszállásolásra, ugyanakkor a szabad hely fogytán van a menekültek száma pedig egyre nő. Szófiában egyre több szíriai bevándorló jelenik meg, s ugyan a bolgár városok életszínvonala aligha lesz a bevándorlók ínyére, viszont ahhoz, hogy továbbhaladjanak nyugatra legalább többhónapos bulgáriai tartózkodásra kell fanyalodniuk. A fővárosban egyre több szíriai férfi-prostituáltat lehet észrevenni az aluljárókban, akik bármilyen alacsony áron hajlandók testüket áruba bocsátani. Legtöbben idős nőket állítanak le és tört angolsággal érdeklődnek aziránt, hogy nem kívánják-e igénybe venni „szolgáltatásaikat”. Egyre több az arcukat teljesen elfedő muzulmán nő is, ez a jelenség jelentős aggodalmat kelt a bolgárokban.

A bolgár hatóságok továbbá a járványok terjedésétől is tartanak, ugyanis nemrégen az egyik kis faluban a lépfene nevű rendkívül veszélyes betegség is felütötte a fejét. A bevándorlók korlátlan mozgástere a betegségek gyors terjedését idézheti elő kellő elővigyázatosság hiányában.

Demográfiai problémák

Egyre nagyobb gondot jelent az alacsony születésszám, egyes iskolák elsős tanulók nélkül maradtak a szeptemberben induló új tanévben. Ezzel ellentétben az óvodák zsúfoltak, ugyanis a szülők anyagi helyzete alapján rangsorolják az óvodás gyereket, hogy melyikük kaphat helyet az egyes intézményekben. Az elvándorlás legalább annyira égető probléma, mint a gyermekvállalási kedv alacsony szintje. A vidéki városokban, falvakban a lakosság jelentős része nem talál helyben álláslehetőséget, így nem marad választása, mint hogy a nagyobb városokban (Szófia, Plovdiv, Várna stb.) vagy külföldön keressen munkát. Külföldön kevés az a nyugati ország, amely szívesen látja a bolgár állampolgárokat, különösképpen az alacsony végzettséggel rendelkezőket, hiszen azok jelentős része cigány. A bolgár cigányokat alig lehet beintegrálni bármilyen mértékben is a bolgár társadalomba, sokuk félnomád életet folytat és a társadalom nagyobb részét megbotránkoztató életmódot folytat. Szófia központjában, a híres „Nők piaca” környékén cigány hordák verődnek össze és esténként kerülendő környékké változtatják a negyedet. Ez a „slum-negyed” tovább züllött azóta, hogy számos harmadik világbeli bevándorló is ott talált menedéket. A cigányok Bulgáriában abból a szempontból is különböznek a lakosság többi részétől, hogy egy jelentős hányaduk a helyi cigánynyelvek valamelyikén beszél és nem a hivatalos bolgár nyelven. A munkanélküliség és az iskolakerülés szintje soraik között a legmagasabb az egész Unióban. A nyugat-európai országok egyes városai már külön rendeletekben szabályozzák a bolgár (és román) cigányok letelepülését – nemrég a francia Lille városban utasítottak ki több száz bolgár cigányt, amiért önkényesen foglaltak el egy építkezési területet.  Németországban sem sokkal jobb a helyzet, egyes városokban a németeknek már nem a török vagy arab bevándorlókkal gyűlik meg leginkább a bajuk, hanem a bolgár és román állampolgárokként ismert cigányokkal.

A bolgár lakosság komoly sokként éli meg, hogy a cigányok miatt Nyugat-Európában egyre romlik a bolgár állampolgárok megítélése, hiszen a diplomás vagy szakmunkás bolgárok keresett munkaerőt jelentettek a nyugati piacokon. A bolgár kormány (az előző 20 év kabinetjeihez hasonlóan) nem tett semmilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy a cigányokat visszavezesse a normális, társadalmilag elfogadható életmód felé.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás