Újra terítéken a közös uniós védelempolitika

Ismét nekifut az EU, hogy megerősítse és valóban közössé tegye közös biztonság- és védelempolitikáját.

Parlamentközi konferencián és miniszteri találkozókon készültek az Európai Unió tagállamai a Huszonnyolcak állam- és kormányfőinek decemberi találkozójára, amelyen a tervek szerint a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) lesz a fő téma. A cél, hogy erősítsék az együttműködést, a közös fejlesztéseket és beszerzéseket a tagállamok között; valamint hogy az EU Harccsoportjai ne csak papíron létező és soha ki nem használt lehetőséget jelentsenek, hanem valódi súlyt is adjanak a huszonnyolc tagállam biztonságpolitikai együttműködésének.

Legutóbb 2011-ben az EU Tanácsának lengyel elnöksége próbálta meg a németekkel és a franciákkal együttműködve előmozdítani a CSDP ügyét, de hiába volt mögötte az EU tandeme, a britek ellenállása miatt a varsói kormány nem tudott túl sok eredménnyel zárni ezen a téren; azóta pedig a készülő hétéves költségvetés és a megújuló szakpolitikák körüli viták, valamint a válságkezelés lekötötte az Unió erejét. Mostanra viszont lezárultak a 2014-2020-as időszakról szóló tárgyalások, ráadásul úgy tűnik, az EU már elkezdett kifelé araszolni a gazdasági problémákból, noha hátravan még a szakpolitikákkal kapcsolatos jogi aprómunka és maradtak olyan fontos, a válságkezeléshez kötődő kérdések is, mint a bankunió ügye.

Az uniós állam- és kormányfők december 19-20-ai csúcsán napirendre tűzik majd a CSDP-t, aminek előkészítésére az Európai Bizottság még júliusban jelentetett meg egy dokumentumcsomagot, valamint egy jelentést. Utóbbiban Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője három érvet igyekszik felsorakoztatni a szorosabb védelempolitikai integráció mellett: „az első politikai, és Európa ambícióinak beteljesítésével kapcsolatos a világszíntéren. A második érv műveleti: biztosítani, hogy Európának a megfelelő katonai képességek álljanak a rendelkezésére, hogy képes legyen cselekedni. A harmadik gazdasági: ezen a téren munkahelyekről, innovációról és növekedésről szól” – foglalta össze a már sokszor sokak által hangoztatott indokokat Catherine Ashton. Hiába azonban a racionálisnak ható érvelés, a védelempolitikai integráció már olyan szinten kérdőjelezi meg a nemzeti szuverenitást, amit a konzervatív vezetésű Egyesült Királyság például nem képes elfogadni. 

Mindenki vagy csak a belső kör?

A nehézségek ellenére az EU tagállami minisztereiből álló Tanács soros litván elnöksége nagy lendülettel igyekszik kimozdítani a holtpontról a CSDP-t, és a nyári szünet után előkészíteni az európai uniós biztonság- és védelempolitika megerősítését. „Ma az európai biztonságnak egyre több új fenyegetéssel kell szembenéznie, és megoldások után kell kutatnunk, hogy kezeljük ezeket. A legfontosabb, hogy ezeket a megoldásokat az EU-tagállamok közös erőfeszítésével igyekezünk elérni” – hangsúlyozta Dalia Grybauskaitė litván elnök a szeptember 4-6-ai parlamentközi konferencia megnyitóján, amely a CSDP-vel foglalkozott. Az EU Tanácsának soros elnökségét adó balti ország fővárosába, Vilniusba nem csak a tagállamok parlamentjeinek képviselői, hanem Catherine Ashton, valamint Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár – a pletykák szerint 2014-től Ashton lehetséges utóda – is ellátogatott.

A konferencia előtt Rasmussen és az Európai Parlament legnépesebb pártcsaládjához tartozó Európai Néppárt képviselői is az erősebb uniós összefogás mellett érveltek. Utóbbiak olyan javaslatokat fogalmaztak meg, mint egy közös európai uniós főhadiszállás felállítása, egy szilárd védelmi technológiai és ipari alap létrehozása, vagy a 2009-es Lisszaboni Szerződéssel megnyílt, de eddig ki nem használt „állandó strukturált együttműködés” megindítása, azaz hogy szűkebb körben erősítsék a közös védelmet. Azzal, hogy ne az egész EU, csak egy kisebb csoport lépjen előre a védelmi integráció terén, múlt hónapban a francia szenátus is egyetértett, éppen amiatt, hogy a 2011-es lengyel próbálkozás az uniós főhadiszállás felállítására a brit ellenkezésen tört meg. Azonban az Grybauskaitė megnyitó beszédéből is látszik, hogy mások EU-szintű megoldásban gondolkoznak, és különösen egyes kisebb államok, valamint Lengyelország nem szeretné, ha esetleg kimaradna a szorosabb együttműködésből.

A briteket győzködik a litvánok

A tagállamok képviselői mellett a védelmi és külügyminiszterek is Vilniusba érkeztek a héten, hogy informális ülésükön a CSDP-ről egyeztessenek. Ennek nyitányaként szeptember 5-én a litvánok négy másik ország védelmi tárcájának vezetőivel, köztük – a lettek, a hollandok és a svédek mellett – a britekkel egyeztettek arról, mik lehetnek azok a „közös kritériumok, amelyek minden tagállam számára elfogadhatóak lennének az EU ezen gyorsreagálású válságkezelő eszközének rugalmasabb használatánál” – fogalmazott az ülést vezető Juozas Olekas. A litvánok ehhez igyekeznek minél inkább bevonni az Egyesült Királyságot, és októberben közösen tartanak majd Londonban egy szemináriumot az EU Harccsoportokról. Huszonnyolcas körben a védelmi miniszterek szeptember 5-6., a külügyminiszterek pedig szeptember 6-7. között egyeztetnek. Az informális üléseken egyelőre még nem fogalmaznak meg konkrétumokat, de a CSDP-ről szóló eszmecsere mellett már megkezdik a decemberi csúcs, illetve az azt megelőző hivatalos novemberi külügyi találkozó előkészítését. Kérdés, hogy a litvánoknak sikerül-e elérniük azt, amit 2011-ben a lengyeleknek nem.

Márton Balázs

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás