Reding nem lát lehetőséget a külön magyar monitoringra

Két lépésben képzeli el a leendő jogállamisági mechanizmus bevezetését Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke, aki a BruxInfo kérdésére válaszolva elmondta, nem hiszi, hogy a Tavares-jelentés által javasolt speciális háromoldalú monitoring-rendszert lehetne létrehozni a jelenlegi szerződés alapján Magyarország esetében.

Gyakorlatilag kizárta az Európai Parlament Magyarországról szóló határozatában ajánlott különleges monitoring-rendszer létrehozását az érvényes uniós szerződések alapján szerdán az Európai Unió igazságügyi biztosa. „Nem hiszem, hogy létrehozhatunk egy speciális monitoring-rendszert (Magyarország esetében)” – válaszolta Viviane Reding a BruxInfo arra vonatkozó kérdésére, hogy a Bizottság kivitelezhetőnek véli-e a július elején elfogadott Tavares-jelentés egyik fő ajánlását, hogy a három fő uniós intézmény (az EP, a Tanács és a Bizottság) egy-egy képviselőjéből álló ad hoc testület kövesse figyelemmel a parlamenti határozatban megfogalmazott ajánlások teljesítését.

Brüsszel figyelni fog, de nem lesz monitoring

Emlékezetes, hogy az EP plenárisán kényelmes többséggel elfogadott Tavares-jelentés annak megállapítása mellett, hogy Magyarországon – szerinte – sürgős intézkedések hiánya esetén fennáll a szerződés második cikkében foglalt uniós alapértékek megsértésének a kockázata, egy sor ajánlás teljesítésétől tette függővé a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás első fázisának esetleges kezdeményezését.

A magyar kormánnyal az elmúlt hónapokban többször is vitába keveredett bizottsági alelnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Magyarország Bulgáriától és Romániától eltérően nem tartozik az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) hatálya alá, amely meglehetősen széles feladatszabási és számonkérési jogkörökkel ruházza fel Brüsszelt a bel- és igazságügyi területen. „Ilyen mechanizmus nem létezik Magyarország esetében” – mutatott rá a biztos.

Reding ugyanakkor hozzátette, hogy a Bizottság figyelemmel fogja kísérni, hogy milyen praktikus magyar válaszok születnek majd a parlamenti határozatban szereplő ajánlásokra. Hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan nem elvárható minden egyes ajánlás végrehajtása, miként azt is ténynek nevezte, hogy a Tavares-jelentés által megfogalmazott ajánlások jelentős része az uniós szerződés módosítását tenné szükségessé.

Viviane Reding az Európai Politikai Tanulmányok Központjában (CEPS) mondott beszédében minden eddiginél részletesebb betekintést adott abba, hogy az Európai Bizottság milyen irányba gondolkodik az úgynevezett jogállamisági mechanizmus létrehozását illetően. Elsők között José Manuel Barroso bizottsági elnök tett említést erről egy évvel ezelőtt az Unió helyzetéről szóló beszédében, rámutatva arra, hogy egy, a kötelezettségszegési eljárás elindításánál erőteljesebb, a valóságban szinte kivitelezhetetlen 7-ik cikk szerinti eljárásnál viszont puhább köztes eszközt kellene adni Brüsszel kezébe, hogy felléphessen azokban az esetekben, amikor a tagállamokban a jogállamiság megsértésének kockázata merül fel.

Kétlépcsős jogállamisági mechanizmus szerződésmódosítással és anélkül

A Bizottság alelnöke kétlépcsős megközelítést tartana célszerűnek a jövőbeli jogállamisági válságok kezelésére, amit idén márciusban négy nyugati uniós tagállam külügyminisztere is szorgalmazott. Reding szerint első körben a jelenlegi uniós szerződés nyújtotta kereteket kellene jobban kihasználni és konszolidálni azokat a tanulságokat, amelyeket a Bizottság többek között a bolgár és román CVM-mel kapcsolatban felhalmozott.

A politikus a jelenlegi szerződéses keretek között lehetőségek lát a folyamat olyan irányú továbbfejlesztésére, hogy az lehetővé tegye a jogállamisági válságok korai szakaszban történő kezelését. Reding szerint a szerződés 7-ik cikkének első bekezdése lehetőséget teremt erre, mivel felhatalmazza a Bizottságot 7-ik cikk szerinti eljárás kezdetén egy „indoklással ellátott javaslat” kidolgozására. Ez a biztost arra az „indoklással ellátott véleményre” emlékezteti, amit a testület a kötelezettségszegési eljárások során ad ki az alapszerződés 258-as cikke alapján. Reding meggyőződése, hogy hasonló megközelítést lehetne alkalmazni a 7-ik cikk szerinti eljárásban is egy, a tagállamnak címzett „hivatalos figyelmeztetés” kiküldésével, ha jó okkal arra lehet következtetni, hogy egy rendszerszintű jogállamisági válság van kialakulóban. Az alelnök előrevetítette, hogy a Bizottság egy új politikai közleményben rukkolhat elő egy ilyen tartalmú javaslattal, ami aztán megkaphatná az Európai Tanács és az Európai Parlament politikai jóváhagyását.

Második lépésben elképzelhetőnek mondta egy ennél markánsabb jogállamisági mechanizmus létrehozását, ami széleskörű monitoring és szankcionálási jogkörökkel ruházná fel a Bizottságot, de erre kizárólag az EU-szerződés módosítása révén lát lehetőséget. Egy ilyen nagy ugrás az európai integrációban az EU politikai unióvá történő átalakításával összefüggő gondolkodás része lehetne szerinte.

Reding emlékeztetett Barroso tavaly őszi bejelentésére arról, hogy a Bizottság jövő tavasszal egy közleményt tesz majd közzé Európa jövőjéről. Úgy véli, hogy ez lehet a megfelelő hely és pillanat egy konkrétabb javaslat előterjesztésére egy érdemibb jogállamisági mechanizmusról. A Bizottság alelnöke több opciót is elképzelhetőnek tart a gyakorlatiasoktól kezdve az egészen ambiciózusokig.

Ami az elsőt illeti, mérlegelés tárgyát képezheti az Európai Bíróság szerepének kiterjesztése minden jövőbeni jogállamisági mechanizmusban. Jelenleg ugyanis a Bíróság csak azt ellenőrizheti, hogy a 7-ik cikk szerinti eljárás procedurális szabályait tiszteletben tartották-e vagy sem. Az új modellben a Bizottság vagy egy másik tagállam által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás kerülhetne az Európai Bíróság elé.

Egy másik lehetőség a szerződés olyan módon történő módosítása lenne, aminek során levinnék a 7-ik cikk szerinti eljárás elindításához szükséges küszöböt. A Bizottság különleges információgyűjtési jogköröket kapna, vagy még a 7-ik cikk szerinti eljárásról szóló politikai döntés előtt jogában állna szankciókat hozni a szóban forgó tagállammal szemben.

Reding további lehetőségként említette a bécsi székhelyű Alapvető Jogi Ügynökség jogköreinek kibővítését és megerősítését. Az ügynökség jelenleg csak uniós szinten foglalkozhat alapvető jogok elemzésével, a tagállamokban nem elemezheti a helyzetet. A szerződésmódosítással megszüntethetnék azt a szabályt, miszerint csak egyhangúlag lehet döntést hozni az ügynökség mandátumáról.

Reding ambiciózus szerződésmódosítást preferálna

A Bizottság alelnöke elárulta, hogy ő személyesen egy nagyon ambiciózus szerződésmódosítás híve, amellyel eltörölnék az alapvető jogok chartájának 51-es cikkét, megnyitva ezzel az utat az alapvető jogok tagállamokban történő közvetlen alkalmazása előtt, a tényleges igazságszolgáltatási felülvizsgálatot is ideértve. „Ezáltal a Bizottság akkor is kötelezettségszegési eljárást indíthatna a tagállamok ellen az alapvető jogok megsértése miatt, ha azok nem az uniós jogot alkalmazzák” – mutatott rá az igazságügyi biztos.

Reding elismerte, hogy ez egy nagy lépést jelentene a föderáció irányába. Úgy vélte, hogy mindennek az eléréséhez talán két szerződésmódosításra is szükség lehet. „Miközben a bankok és a költségvetések valóban nagyon fontosak a gazdaságunk számára, Európa sokkal több a bankoknál és a költségvetéseknél. És sokkal többnek is kell lennie, ha az európai polgároknak a szívéhez és az eszéhez is el akarunk érni, nem csak a pénztárcájukhoz” – szögezte le.

Kérdésre válaszolva később azt is közölte, hogy szerinte 2018-ig legkésőbb módosítani kell az uniós szerződést, ez ugyanis a határidő arra, hogy a fiskális paktumot kormányköziről közösségi mederbe tereljék át, ehhez pedig szerződést kell módosítani.

A jog talaján, a kettős mérce kizárásával

Reding a majdani jogállamisági mechanizmus vezérlő elveiről is beszélt. Összesen négyet említett meg ezek közül. Először is hangsúlyozta, hogy minden jövendőbeli mechanizmusnak legitimnek kell lennie, azaz szilárd jogi alapokon kell nyugodnia. Úgy vélte, hogy a francia, a magyar és a román esetek (amelyeket ő jogállamisági válságoknak nevezett) különösen meggyőzően illusztrálják, hogy a Bizottság mekkora gondot fordított arra, hogy fellépése mindig legitimnek látszódjon. A jogállamiság egy tagállamban való megfelelő működésének megkérdőjelezése ugyanakkor a nemzeti szuverenitás szívét érintheti a biztos szerint. Ezért úgy véli, hogy ha a Bizottság erősebb jogosítványokat szeretne, hogy beavatkozhasson, bíráljon vagy akár szankcionáljon tagállami intézkedéseket a jogállamiság megsértésének címén, a jelenleginél nagyobb legitimációra lenne szüksége. Olyanra, amellyel a kötelezettségszegési eljárások elindításához rendelkezik.

„Hiába cselekedtem a szerződések őreként, és nyertem meg az Európai Bíróság előtt a (bírák nyugdíjkorhatárának leszállításáról) szóló ügyet, a magyar parlamentben így is kétharmados többséggel elítéltek. Ilyen helyzetekben magasra csapnak fel az érzelmek” – mondta. Ezért Reding abszolút minimális előfeltételnek tartja a Bizottság jogköreinek növeléséhez ezen a területen azt, hogy az Európai Tanács konklúziói és az Európai Parlament határozatai nagy többséggel jóváhagyják az új jogállamisági mechanizmust.

A második vezérlő elvnek azt neveztem, hogy a Bizottságnak rendelkeznie kell a szükséges szakértelemmel, ami – mint elismerte – jelenleg még nem áll rendelkezésre a kellő mértékben. A harmadik kritériumnak a tagállamok egyenlőségét, a kettős mérce mellőzését tartja. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy amikor egy kelet-európai tagállamban egy újságíró nyomás alá kerül, a német, a brit, a francia és a svéd külügyminiszter azonnal a Bizottság beavatkozását kéri, az EP pedig azonnal plenáris vitát akar rendezni a kérdésről.

„Bezzeg egyetlen telefonhívást sem kaptunk ugyanezektől a külügyminiszterektől, amikor Miranda urat három héttel ezelőtt letartóztatták a londoni repülőtéren, vagy amikor a Guardiannek a brit kormány követelésére meg kellett semmisítenie néhány bizonyítékot” – közölte. Az alelnök szerint a Bizottságnak óvatosnak kell lennie, hogy ne üljön fel bizonyos „Kelet ellenes” kétértelműségeknek egyes aktuális jogállamisági kérdésekben.

A negyedik vezérlő elvnek szerinte annak kell lennie, hogy bármilyen jövőbeli jogállamisági mechanizmusnak kellően tekintettel kell lennie az Európa Tanács különleges szerepére és kiegészítő tevékenységére ezen a területen.

A Bizottság alelnöke máskülönben alapvetően sikeresnek nevezte a testület fellépését az általa megnevezett három jogállamisági válság ügyében. Ezek: a romák franciaországi kényszerkitelepítése 2009-ben; a magyar krízis 2011 végén, „ahol mi főként az igazságszolgáltatás függetlensége miatt aggódtunk” és a 2012 nyári romániai jogállamisági válság.

Viviane Reding szerdán először mondta ki expicite, hogy Magyarország a jogállamisággal összhangban tiszteletben tartja az Európai Bíróság tavaly novemberi döntését, ami „megerősítette a Bizottság álláspontját a magyar bírók 10 százalékának korai kötelező nyugdíjazásával kapcsolatban, ami ellentétes volt az uniós joggal”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A ketrecharc után itt a ketrecfesztivál

A lenti képek Newcastle-ben, a Gosforth Parkban készültek, ahol egy koncertsorozat első részét rendezték meg a társadalmi távolságtartás szabályainak betartása mellett. A koncerten a Brit Awards nyertese, Sam Fender lépett fel - bár jelen helyzetben talán nem ez a legfontosabb információ.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás