Fokozódik az iszlámellenes hangulat Franciaországban

Az utóbbi egy évben drasztikusan megnőtt a muszlimokat ért atrocitások száma Franciaországban, bár a kormányzat számos intézkedésével igyekszik visszaszorítani az iszlamofóbiát a társadalmon belül, s ezzel együtt liberalizálni a nőket érintő szigorú iszlám előírásokat, például a burka viselésének betiltásával. Kérdéses, hogy ezek a lépések valóban célravezetőek-e, vagy épp ellenkezőleg: tovább mélyítik a társadalmon belüli ellentéteket.

Manuel Valls francia belügyminiszter vasárnap kiadott közleményében jelezte: kiáll a szélsőséges ideológia által ösztönzött erőszak mindennemű formája ellen, amelyek a társadalomban feszültséget és gyűlöletet szítanak. Mindezt azután mondta, hogy a múlt héten egy lyoni légitámaszponton őrizetbe vett 23 éves francia katona beismerő vallomást tett, miszerint augusztus 8-ára, a ramadán hónap végére egy Lyon közelében fekvő település mecsetje ellen tervezett fegyveres támadást. Továbbá azt is beismerte, hogy tavaly augusztusban Molotov-koktélt dobott egy Bordeaux-hoz közeli kisváros mecsetének bejáratára. Az illetőt saját rokonai adták fel, miután gyanús dokumentumokat találtak nála. Az eset sajnos nem egyedi: szintén múlt héten egy környékbeli kisvárosban, Lesparre-Médocban gyújtottak fel egy muzulmán imahelyiséget; a homlokzatra pedig egy horogkeresztet festettek.

Az utóbbi időben Franciaországban egyre gyakoribbak a muszlimok ellen elkövetett atrocitások. Abdallah Zekri, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) által létrehozott kutatóközpont elnöke szerint 108 iszlamofób cselekményt (támadás, tettlegesség, gyújtogatás, rongálás) regisztráltak hivatalosan az idei év első félévében, míg tavaly ugyanebben az időszakban 80-at. A bejelentett fenyegetések száma mindeközben 63-ról 84-re emelkedett. Ez összesen 35 százalékos növekedést jelent egy év alatt a muszlim vallásúakat ért, és a hatóságoknak be is jelentett diszkriminatív cselekmények számában.

Fordítva sül el a kormány fegyvere?

Bár a kormány látszólag számos intézkedést eszközöl a muszlimokat ért atrocitások visszaszorítása érdekében, azok gyakran éppen az ellenkező hatást érik el. Július végén a belügyminiszter két szélsőséges mozgalom feloszlatását jelentette be. Alexandre Gabriac, a Jeunesses Nationalistes szélsőjobboldali csoportosulás egykori elnöke a jelenlegi események kapcsán így nyilakozott: „A kormánynak vállalnia kell a felelősséget. Bármiféle nacionalista mozgalom feloszlatása az embereket elszigetelt, átgondolatlan cselekmények elkövetésére sarkallja.”

Hétfő este a lyoni mecset elé szervezett iszlamofóbia-ellenes demonstráción felszólaló Kamel Kabtane, a mecset rektora szerint „az emberek 93 százaléka Hollande-ra szavazott a negyedben, de ha nem történnek komoly lépések, nem lesz több muzulmán támogatójuk.”

Habár a szóban forgó törvényt támogatók gyakran említik a burkát, mint az iszlám fundamentalizmus politikai célokra használt eszközét, az utóbbi időben gyakorivá váltak az olyan erőszakos támadások is, amelyek nem a törvény által tiltott ruhákat, hanem – az előírásokat tiszteletben tartva – hidzsábot viselő nőket célozták. Csak júliusban kilenc ilyen eset történt, júniusban pedig egy dzsilbábot viselő terhes nőt vert meg súlyosan két férfi. Abdallah Zekri szerint egyre gyakrabban hallani, hogy „ha a rendőrség nem intézkedik a hidzsábot viselő nők védelme érdekében, akkor a hozzátartozók fognak”, ami további feszültségeket idézhet elő a különböző társadalmi csoportok között.

2004-ben már törvénybe iktatták az állami fenntartású közoktatási intézményekben a vallási jelképek viseletének tilalmát, amely bár nem közvetlenül, de szintén a muszlim közösségek tradícióit célozta. Nemrég pedig egy olyan törvényjavaslat készült, amely a felsőoktatási intézményekre is kiterjesztené ezt a korlátozást: szintén az állam és az egyház szétválasztása érdekében.

Puskás Anna

Felkapott hírek

Friss hírek

Bíróság elé áll Nicolas Sarkozy

A francia semmítőszék végleg jóváhagyta a párizsi büntetőbíróság azon döntését, amely alapján befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek egy öt évvel ezelőtt indított eljárás keretében - közölték szerdán igazságügyi források.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás