_

Munkanélküliség vagy elvándorlás vár a bolgár fiatalokra

Munkanélküliséggel vagy tömeges elvándorlással kell szembenézniük a fiataloknak Bulgáriában. Nincsenek munkahelyek, az oktatási rendszer elavult, a feltételek igen elkeserítőek. A bolgár kormányok az elmúlt két évtizedben keveset tettek annak érdekében, hogy a világ egyik leggyorsabban fogyatkozó népességével rendelkező országban maradásra bírják a fiatalokat. Elemzésünkben bemutatjuk a fiatal munkakeresők körülményeit Bulgáriában.

A 24 éves kort be nem töltött bolgár fiatalok körében a munkanélküliek aránya soha nem látott szinten van – a 28 százalékot is meghaladta. A munkanélküliek felének nincs középfokú végzettsége, de egy nem elhanyagolható részüknek még alapfokú sincs. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők sincsenek sokkal jobb helyzetben. A tévhittel ellentétben egy jó műszaki vagy gazdasági végzettség sem garantál biztos állást az egyetem sikeres befejezését követően, vannak fiatalok, akik nemzetközi tapasztalattal és versenyképes diplomával több, mint 12 hónapig küzdenek, hogy valamilyen fizető állást találjanak.

Iskolai tanulmányaim egy részét egy Szófiától nem messze fekvő ipari városban, Pernikben végeztem. A gazdaság hanyatlása magával rántotta a rendszerváltás óta a város üzemeit, gyárait és erőműveit, a lakosság jelentős része Szófiába vagy külföldre menekült a gyors pusztulás elől. Az sem segítette visszacsábítani a városba a fiatalokat, hogy megnyitottak egy politechnikai főiskolát, amely működésének megkezdése óta csak veszteséget hozott a fenntartónak. A gazdasági züllés kizárólag a kávézókat és a bárokat kímélte meg, mintha a föld alól, gombaszámra nyíltak volna meg ezek a vendéglátó-ipari egységek. Ami a legelszomorítóbb, hogy a munkanélküli fiatalok egy jelentős része e kávézók teraszain tengeti napjait, belefáradva a bolgár munkanélküliek sorsának kilátástalanságába. Benne van a levegőben, hogy sokan egy és ugyanarra gondolnak –vajon érdemes-e maradni, vagy irány Nyugat-Európa.

A rendszerváltás óta 9 millióról 7,2 millió főre csökkent a balkáni ország népessége, ebből a szempontból csak egy-két, még sanyarúbb sorsú, háború sújtotta állam előzi meg e cseppet sem kecsegtető ranglistán. A bolgár lakosság elöregedésének vészesen erősödő tendenciája és a Nagy-Britanniába és Németországba menekülő fiatalok nagy száma reménytelen képet vázolnak a Balkán egyik legszebb országa számára. Előző elemzésünkben foglalkoztunk az ország politikai berendezkedésével, amely számos vonatkozásban magyarázatot ad arra, hogy miért nem képesek a bolgárok balkáni turisztikai paradicsomot teremteni a homokos tengerparttal és alpesi hegyekkel rendelkező országból. Nem csak a nyugati értékrend hiányzik a bolgárok mentalitásából, hanem a fiatalokat megbecsülő szemlélet és koncepció is.

Nézzük sorban mit is csináltak az elmúlt évtized kormányai e probléma megoldása érdekében – igazából véve szinte semmit. Nincsenek versenyképes egyetemi képzések, sem szakképesítést adó oktatási intézmények. Nincsen kapcsolat a munkaadó és az oktatási intézmények között. Nincsen egységes, pártsemleges álláspont, hogy egyáltalán mit kezdjünk a még meglévő fiatal munkaerővel. Még a gyakornoki lehetőségek sincsenek megteremtve, nem beszélve a fiatal munkaerőt foglalkoztató stratégiákról.

A komoly tüntetésekkel küzdő baloldali kormány ugyan több javaslatot dolgozott ki, amelyek enyhítenék a fiatalok problémáit az elhelyezkedés terén, de valójában azok inkább kívülről érkező segítségre alapuló megoldásoknak bizonyulnak. A fiatalok elhelyezkedését elősegítő törvény szerint az állam átvállalná azon munkaadók munkavállaló után fizetett biztosítási terheit, amelyek fiatal munkanélkülieket foglalkoztatnak. A törvény háromlépcsős finanszírozást vázol fel: az első hat hónapban a költségek 30, a második hat hónapban 50 és az utolsó, harmadik hathónapos periódusban 75százalékát vállalná át az állam. A törvény kötelezné ezeket a munkaadókat, hogy a munkavállalót még legalább egy éven át foglalkoztassa. Kérdéses, hogy ettől mennyire torzulna a munkaerőpiac.

A vállalatok adóterheit szabályozó törvény értelmében azon vállalatok és munkaadók adókedvezményben részesülnének, akik ösztöndíjban részesítenék felsőfokú vagy középfokú tanulmányaik utolsó egy-két évét folytató hallgatókat. A probléma onnan adódik, hogy Bulgáriában igen könnyű kijátszani az adóhatóságokat, így nem túl csábító a be nem fizetett adók alóli részleges felmentés.

A kormány a kiadásokat zömében európai uniós forrásokból kívánja fedezni, mivel a jelenlegi költségvetésben nincsenek betervezve az extra kiadások. Különösképpen, hogy az év közepe óta regnáló rendkívül instabil kormánykoalíció a közelmúltban bejelentette, hogy kiigazításra szorul a költségvetés több mint 1 milliárd levával (1 leva ~ 150 forint). A köztársasági elnök, Roszen Plevneliev a napokban megvétózta a kiigazítás tervét, ugyanakkor a héten nagy valószínűséggel a nyaralásukat félbeszakító politikusok ismét megszavazzák a javaslatot. Az apró kiigazítások eleve elhibázottak, hiszen minden bizonnyal az állami költekezés inkább pártpolitikai érdekeket fog szolgálni (különösképpen a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) érdekeit).

A mai bolgár fiatalok mentalitásban jelentős mértékben eltérnek a pár generációval előttük járóktól, a telekommunikáció gyors fejlődésének, az Európai Unió adta lehetőségeknek valamint a jobb idegen nyelvi készségeknek köszönhetően a mai bolgár fiatalok sokkal bátrabban hagyják el az óhazát. Egy fiatal bolgár mikrobiológus röviden és tömören azt válaszolta a kérdésre, hogy visszatérne-e Bulgáriába dolgozni – „Nem. Nincs értelme, nincsenek perspektívák”.  Nagyon kevesen vannak, akik nyugaton tanulnak, de a diploma megszerzését követően visszatérnek Bulgáriába. Minden bizonnyal kevesen akarnak szembesülni azzal, hogy az átlag bruttó fizetés 150 ezer, míg a minimál bér 46,5 ezer forintnyi leva. Kevesen akarnak visszatérni a szervezett bűnözéstől és korrupciótól sújtott országba, ahol a politikai elit erősen megkérdőjelezhető, alvilági módszerekkel irányít.

A kivándoroltak szempontjából Bulgária egyre inkább csak a rokonlátogatás és a nyaralás színhelye, valamint az elhagyott otthon, ahol a hazautalt pénzzel kisegített szegény hozzátartozók élnek.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás