Az FDP-n múlhat Merkelék sikere

Nagyjából hat hét múlva kiderül, hogy Angela Merkel ismét birtokba veheti-e a Kancellári Hivatalt. A választási kampány javában tart Németországban, viszont az igazi kampányhajrá valahogy mégsem érződik. Egy kérdés továbbra is nyitott: mi lesz az FDP-vel? Elemzésünkben Westerwelle szabaddemokrata pártját fogjuk górcső alá venni.

Sok minden eldőlhet szeptember 22-én Guido Westerwelle és az FDP számára. Az 1948-ban alapított párt a modern Németország összes parlamenti választásán képes volt arra, hogy stabil helyet biztosítson magának a Bundestagban. Fennállása óta az FDP töltötte be a koalíciós partner szerepét, hol az egyik, hol a másik nagy néppárttal karöltve kormányzott, de javarészt a kereszténydemokrata CDU-val. Ez a tendencia azonban könnyen elbukhat, amennyiben a „sárgák” képtelenek elérni a bűvös 5 százalékos küszöböt. Márpedig erre minden esély megvan, figyelembe véve, hogy a releváns közvélemény-kutató intézetek szerint a párt 4 és 5 százalékos támogatottság között lavírozik. Mi is történt az FDP-vel?

2009-ben, a második Merkel-kormány megalakulásának évében még minden rendben volt. Sőt, az FDP háza táján különösen rendben voltak a dolgok. A Guido Westerwelle által irányított párt óriásit szakítva majd 15 százalékot ért el a választásokon, ami csúcseredménynek számít a párt történetében. A liberálisok okosan használták ki a nagykoalíció huzavonáit, adósságcsökkentő és a gazdaságot liberalizáló ötleteikkel pedig ismét sikerült maguk mellé állítaniuk a felsőosztályt. A gondok igazából ott kezdődtek, amikor az FDP a CDU koalíciós partnerévé vált, és a nagyszabású ötleteket valahogyan realizálni kellett volna.

A koalíciós tárgyaláson elkönyvelt kudarc volt az első aggasztó jel a liberálisok számára. Markáns fellépés híján a CDU szinte teljesen bedarálta az FDP-t, a liberálisok ezt követően búcsút mondhattak programjuk központi elemének, a drasztikus adócsökkentésnek. A párt ezt követően identitásválságba került, 2010 nyarára az FDP elvesztette szavazótáborának majd kétharmadát, és ebből a válságból a mai napig nem tudott igazándiból kimászni.

A jó politikusok is sorra fogyatkoztak az FDP soraiból. Míg Westerwelle pártelnökként igazi diadalmenetet vitt véghez, addig külügyminiszterré válása után a könnyed, laza stílusát lecserélte, és helyébe a – szerinte – külügyminiszterhez illő stílust vette fel. Amit a nagyérdemű már nem díjazott annyira. Egyik legemlékezetesebb szereplése már számos beszélgetős műsort megjárt, melyben frissen kinevezett külügyminiszterként egy sajtótájékoztatón a BBC riporterét oktatta ki, aki angolul szerette volna feltenni kérdését. Westerwelle mindezt akkor így kommentálta: „ahogy Nagy-Britanniában bevett szokás, hogy angolul tesszük fel a kérdéseinket, úgy Németországban is bevett, hogy németül kérdezünk… Németországban németül beszélünk”. Érdekes kirohanás volt ez egy külügyminisztertől, annyi biztos.Westerwelle megítélése is igen kettős a német közéletben. Akik külügyminiszteri kvalitásait tagadják, azok szerint az ex-pártelnök rosszul döntött, hogy a Werderscher Markt 1-be (német külügyminisztérium) költözött, lévén Westerwelle rendre elveszítette a csatákat a Kancellári Hivatallal, azaz Angela Merkellel szemben. A támogatók főként az előző külügyminiszterrel, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeierrel hasonlítják össze Gudio Westerwellét, ügyelve arra, hogy kidomborítsák a liberális politikus érdemeit: több országot látogatott meg, a nemzetközi környezetben otthonosabban mozog, szereti csinálni, amit csinál. Viszont ha mondjuk a szintén liberális Hans-Dietrich Genscherrel hasonlítanánk össze Westerwellét, akkor a mérleg nyelve egyértelműen nem utóbbi javára billenne el.

De akadtak mások is, akik szépen lassan „leépültek” az FDP vezérkarából. Itt van rögtön a párt nagyágyúja, Rainer Brüderle. A liberális kancellárjelölt – akinek nehezen érthető akcentusán gyakran élcelődik a német média – áldásos tevékenysége szintén nem tett túl jót a párt népszerűségének, ha figyelembe vesszük az utóbbi évek eseményeit. Nem is oly régen, idén januárban óriási szexizmus-vita folyt Németországban, melynek kitörésének apropójául Brüderle egy korábbi megjegyzése szolgált. Lényeg a lényeg, a média a soviniszta jelzőt ragasztotta rá Brüderlére, ami szintén nem tett túl jót az FDP támogatottságának.

Összegezvén a dolgokat, az FDP nem áll túl jól a szeptemberi megmérettetés előtt. Az utóbbi négy év alatt támogatottságuk harmadára csökkent, kiszorultak hat tartományi parlamentből is (Berlin, Bréma, Meckelnburg–Elő-Pomeránia, Rajna-vidék–Pfalz, Saar-vidék és Szász-Anhalt), a szeptemberi választásokra pedig igazán komoly arculat és elképzelés nélkül vágtak neki.

Az FDP előtt két lehetőség áll. A jobbik forgatókönyv szerint a párt képes valami újat húzni a kalapból a választások előtt, ami legalább 1,5-2 százalékot hozna a pártnak. Így, ha a CDU hozza a közvélemény-kutatásokban előre jósolt formáját, a két párt már képes lehet arra, hogy megszerezzék a szükséges többséget a Bundestagban. Ehhez viszont az FDP-nek legalább 7-8 százalékot kéne hoznia, ami a jelenlegi körülmények között szinte elképzelhetetlen. Annyi bizonyos, hogy az 5 százalék kevés lenne a pártnak, hiszen így nem tudnának újra összeállni Merkellel a kormányalakításhoz.

Természetesen a liberálisok számára a worst-case scenario az lenne, ha nem jutnának be a Bundestagba. Márpedig ez a lehetőség sem elképzelhetetlen, figyelembe véve, hogy a párt sikere szinte késélen táncol. Ha végül ez a forgatókönyv valósulna meg, úgy Merkelnek szinte biztosan újra össze kell majd állnia a szociáldemokratákkal, lévén más koalíciós megoldás nem létezik, ami kitermelné az 50 százalékot. Legalábbis a jelenlegi mutatók alapján. Az, hogy az FDP kiesése a parlamentből milyen folyamatokat indítana el a párt szerkezetén belül, csak találgatni lehet.

Molnár Tamás Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

Még rosszabb munkanélküliségi adatot hozhat a jövő hét az USA-ban

A tegnap közzétett heti munkanélküliségi adat az Egyesült Államokban közel ötszöröse volt a korábban valaha regisztrált legmagasabb értéknek, de egyes vélemények szerint jövő héten még rosszabbra fordulhat helyzet. Egyes államokban annyira leterhelődtek a hivatali rendszerek, hogy a múlt héten leadott adatok még nem tartalmazzák az összes beadott kérelmet.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás