Oroszország egyre gazdagabb, az oroszok egyre szegényebbek

A Szovjetunió felbomlása új gazdasági rendszert hozott Oroszországnak, amiből sokan profitáltak, de még többen csak rosszabbul jártak mint azelőtt. A vagyoni különbségek évek óta nőnek, nagy kérdés, hogyan lesz képes az állam a szegények helyzetének javítására.

A legújabb statisztikák szerint 2013 első negyedévében Oroszországban 2,6%-kal nőtt a létminimum alatt élők száma 2012 azonos időszakához képest. Ezzel elérte a 13,8%-ot, így ez a szám ma 19,6 millió embert jelent az országban. Az Állami Statisztikai Hivatal számításait bírálva néhány szakértő ezt még magasabbra becsüli.

A probléma a Szovjetunió felbomlása óta csak súlyosbodik. A piacgazdaságra való átállás a népesség nagy részének nem hozta el a várt eredményeket. Akik nagy kapcsolati tőkével rendelkeztek, hatalmas bevételekre tehettek szert az állami tulajdonok átvételével és azóta körülbelül megkétszerezték vagyonukat. A lakosság egyharmada azonban szegénységbe süllyedt. A rendszerváltással a vagyoni egyenlőtlenségek nyolcszor akkorára nőttek, mint Magyarországon és körülbelül 5-ször akkorára, mint Csehországban. Jelenleg talán csak Brazíliában szembeötlőbb a probléma.

Ma Oroszország gazdasági ereje folyamatosan növekszik, ami főleg ásványkincseinek, olajának köszönhető. Az ezekből származó bevétel viszont továbbra is a gazdagabbak kezében koncentrálódik. Az országban körülbelül 101 milliárdos van, a leggazdagabb, Vlagyimir Liszin fémipari kombinát tulajdonos 2011-ben 24 milliárd dollárral rendelkezett. Csak az USA-ban és Japánban él ennél több milliárdos. Figyelemre méltó, hogy a legtöbbjük az egész világon Moszkvában él. Ez a 101 orosz milliárdos körülbelül annyi pénzt birtokol, mint amennyi Oroszország átlagos évi GDP-jének az egynegyede. Helyileg is koncentrálódnak, a legtöbb tőke és a legtöbb milliárdos Oroszországban Moszkvában és Szentpéterváron található.

A szegények helyzete viszont egyre rosszabb. Fontos megjegyezni, hogy még a szegénységi küszöb is jóval alacsonyabban van, mint a nyugati országokban. A létminimum csupán 219 dollár, ehhez képest a minimálbér 161, a felsőoktatásban részt vevők ösztöndíja 34, az első gyerek után járó segély összege pedig 75 dollár. Az átlagos egy főre eső jövedelem 667 dollár, azonban már a megélhetéshez is ennek több, mint másfélszeresére van szükség. 

2011-ben a 17 éves blogger, Vitali Niskin tiltakozásképpen az alacsony létminimum ellen kipróbálta, milyen lenne az ott meghatározott élelmiszerre szánható pénzmennyiségből étkezni. A kísérletet túlélte, azonban szervezete egy hónap után nagyon legyengült és meg is betegedett. Ez idő alatt 88 dollárból gazdálkodott.

Az elmúlt húsz év alatt a szegénység összetétele is nagy mértékben megváltozott. Ezelőtt az állami alkalmazottak és nyugdíjasok kapták a legkevesebb fizetést, ma pedig a munkaerőpiacba nem, vagy csak részlegesen beilleszkedni tudó családos emberek. Ez idő alatt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint csak ételre tudnak költeni, 15-20%-ról 5-6%-ra csökkent. Ha azokat vesszük szegényeknek, akik fizetésük legalább 50%-át költik élelmiszerre, a lakosság 50-60%-a tartozik ide.

Az orosz társadalom legnagyobb problémáját az jelenti, hogy hiányzik az európai értelemben vett középosztály. Egy 2011-es statisztika szerint akkor a népesség csupán 6-8%-a tartozott ide. Alapvetően így három társadalmi osztályt találunk. Az elsőbe tartoznak, akiknek csak ételre van pénzük, a másodikba, akik az ételen kívül már ruhákat és olcsóbb háztartási gépeket is megengedhetnek, a harmadikba pedig már a milliárdosok.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000-es választási kampányában nagy hangsúlyt helyezett a problémára. Központi eleme volt, hogy véget vet a korrupciónak, az adókerülésnek és a csalásoknak, hogy a dolgozó oroszok is megkapják részüket az ország jólétéből. Ez azonban máig még nem sikerült. Korrupció elleni lépése volt, hogy nyilvánossá tette az állami képviselők fizetésének összegét, növelve ezzel a működés átláthatóságát. Az ő fizetése egyébként körülbelül 170 000 dollár évente, habár a sajtó szerint vagyontárgyaiból ennél jóval többre lehet következtetni. A vagyoni különbségek problémája őt is aggasztja, 2012-ben is hangsúlyozta, hogy sürgős megoldást igényel.

Orosz szakértők szerint a helyzetből kiutat jelenthet a politikai és piaci verseny, a tulajdonjogok betartása, a jogállamiság, a gazdasági rendszerváltás, illetve a rászorulók erősebb szociális védelme. Utóbbi kiemelt probléma, mivel Oroszország GDP-jének csupán körülbelül 5%-át költi az egészségügyi ellátás rendszerére. Ezzel 132. nemzetközi viszonylatban. Natalja Bondarenko szociológus ezen kívül fontosnak tartja, hogy ne segélyeket kapjanak az emberek, hanem integrálják őket a munkaerőpiacba. Az orosz milliárdosok pedig azzal segítenék a helyzetet, ha vagyonukat nem külföldre vinnék és nem rejtenék el, hanem hazai bankokban helyeznék el.

Balogh Eszter

Felkapott hírek

Friss hírek

Jövő héten találkozik Erdogan és Putyin

Az orosz elnök szíriai különmegbízottja és a török elnöki szóvivő csütörtökön megállapodott arról, hogy Ankara és Moszkva továbbra is együttműködik Szíria területi épségének ügyében. Erdogan jövő hétfőn Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni Szíria ügyében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás