A volinyi mészárlás 70. évfordulója próbára teszi Ukrajna és Lengyelország kapcsolatát

Már hetven év telt el a volinyi mészárlás óta, a tragikus történelmi esemény azonban még mindig nagy hatással van Ukrajna és Lengyelország viszonyára. Az, hogy miként emlékeznek vissza a tragédiára, még Ukrajna európai integrációját is nagyban befolyásolhatja.

A két ország máig nem tudta kezelni a hetven éve történt volinyi mészárlás történelmi hatásait. Következetesen kerülték annak okainak és körülményeinek tárgyalását. A Szovjetunió idején az Ukrán Felkelő Hadsereget mint fasiszta szervezetet bélyegezték meg, nem koncentrálva annak szerepére az etnikai konfliktusokban. Válaszul a lengyel vezetés pedig nem igyekezett annak a sztereotípiának a megszűntetésén, hogy „az ukránok szadista gyilkosok”. Ezt a politikát azonban nem tudják tovább folytatni. Ukrajna szeretne Európa szerves részévé válni és társulási szerződést aláírni az Európai Unióval. Lengyelország pedig ezt teljes erővel támogatja. Amíg viszont fenn áll a volinyi mészárlás körülötti vita, addig annak folyamatos felbukkanása a médiában és a politikai párbeszédben útját állhatja a folyamatnak.

Több próbálkozás is történt már a helyzet békés rendezésére. Tíz évvel ezelőtt, a tragédia hatvanadik évfordulóján a görög-katolikus egyház a következő megoldást ajánlotta: „megbocsátunk és megbocsátást kérünk”. A két ország akkor úgy érezte, érdemes lenne alkalmazni az egyház tanácsát a megbékélésre. Leonid Kucsma ukrán és Alekszandr Kwaśniewski lengyel elnök közös nyilatkozatot adott ki, mely szerint a lengyeleknek és az ukránoknak „meg kell találniuk magukban a bátorságot, hogy elfogadják az igazságot, hogy a bűnt bűnnek lehessen nevezni, mert csak az igazság tiszteletével lehet építeni a jövőt”. Viktor Juscsenko, Ukrajna harmadik elnöke többször is nehezítette ezt a célkitűzést. Hivatali ideje alatt az Ukrán Nacionalisták Szervezetének és az Ukrán Felszabadító Hadsereg tagjainak háborús veterán státuszt adott, vezetőiket pedig az ország hőseinek kiáltotta ki. Ezt egyébként később bírói ítélet alapján eltörölték -írta a Lenta.ru orosz hírportál.

Közben az is hatalmas vitákat vált ki, hogyan nevezzük a Volinyban történteket. Az ukrán sajtó és közéleti személyiségek úgy tekintenek az eseményekre, mint „testvérgyilkos háborúra”, lengyel kollégáik pedig mint „ a lengyel nemzet lemészárlására és elpusztítására”. 2013 júliusában a lengyel parlament –kis szavazatkülönbséggel- leszavazta azt a javaslatot, hogy azt népirtásként definiálják. Öt évvel ezelőtt már megegyeztek abban, hogy etnikai tisztogatás történt. Nem várt módon a mészárlás népirtásként való definiálását ukrán képviselők elfogadták. Június elején lengyel képviselőkhöz fordultak, hogy ítéljék el az ukrán nacionalisták törvénytelen tetteit. Hangsúlyozták, hogy az eltérő értelmezés „éket ver” a két ország közé, így közös érdek annak mielőbbi tisztázása.  

A vitában részt vesznek a Szabadság ukrán nacionalista párt tagjai is, akik úgy gondolják, hogy a Volinyban történtek az ukrán nemzeti-felszabadító harc eseményeinek részei voltak. Egyik képviselőjük fellebbezést küldött a biztonsági szolgálatnak, melyben elítéli azon képviselőket, akik aláírták a lengyelek népirtásáról szóló dokumentumot. Leonid Kravcsuk, Ukrajna első elnöke is hazaárulónak nevezte a szerzőket. Szerinte precedens nélküli az egész világtörténelemben, hogy egy ország képviselői egy másik ország törvényhozó hatalmát kérik meg arra, hogy a lehető legsúlyosabb bűncselekményben ítéljék el saját nemzetük tagjait. Az ukrán vezető párt azonban továbbra is népirtásként tekint a volinyi eseményekre, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel a helybeli nacionalistákat. 

Az idei, hetvedik évfordulós megemlékezésen Luckban részt vett Bronislaw Komorowski lengyel elnök is. A Szabadság párt rögtön nem kívánatosnak nevezte a látogatást, tüntetéseket is emlegettek. A nacionalisták elégedetlenségének ellenére Komorowski részt vett egy közös imádkozáson június 14-én. Mindkét nemzetet őszinte megbékélésre szólította fel. Hozzátette, hogy a lengyel-ukrán konfliktusokban mindig jelen volt egy harmadik fél, aki folyamatosan fenyegette függetlenségüket. Ezzel valószínűleg Moszkvára célzott, hiszen az ellenségeskedés egyetlen győztese Oroszország. Ha ugyanis tovább folyik a vita, Ukrajna egyre kevesebb eséllyel indul az európai integrációban és egyre több szállal kell kötődnie a posztszovjet térséghez.

A média értesülései szerint Komorowski Viktor Janukovics ukrán elnököt is meghívta a megemlékezésre -aki azonban nem jelent meg. Még azt sem kommentálta, hogy egy feltehetően nacionalista fiatalember összetört egy tojást a lengyel elnök zakóján, ezzel tiltakozva látogatása ellen.

Janukovics egyértelműen nehéz helyzetbe került. Az ország nyugati felén jelentős a nacionalista többség, így ha úgy viszonyul a mészárlásokhoz ahogy azt ők szeretnék, jelentős szavazótábort szerezhet ezen a területen. Ez azonban nagyban nehezíteni az Európa felé közeledést. Így nem került még sor konkrét lépésekre Janukovics részéről, habár feltehetően neki is szándéka rendezni a két ország viszonyát az ügyben. A közelmúltban bejelentette, hogy Janukoviccsal közös nyilatkozatot fognak kiadni.

Közben Lengyelország konkrét lépésekkel támogatja Ukrajna nyitását Európa felé, hogy lazítsa kötődésüket Oroszországhoz. Amikor a lengyel törvényhozás népirtásnak akarta nevezni a volinyi mészárlást, Radoszlav Szikorszki lengyel külügyminiszter minden erejével azon volt, hogy fellépjen a javaslat ellen. Nagy részben az ő érdeme, hogy végül nem fogadták el azt. Félő volt, hogy az ügy további firtatása elzárná Ukrajnát Európától. Ezt a félelmet az ukrán nacionalisták egyre erősödő fellépése nagyban alátámasztotta.

Lengyelországot a nacionalistákon kívül még több ukrán belpolitikai tényező aggodalommal tölti el. Ukrajna nem hajtott végre olyan fejlesztéseket, melyekkel közeledhetne Európához, valamint Julia Timosenko korábbi miniszterelnököt még mindig rács mögött tartják. A diplomaták nehezményezik továbbá azt is, hogy a lengyel vállalatok egyáltalán nem kapnak védelmet Ukrajnában.

A The Economist hetilap szerint a jobboldal erősödése mindkét országban pedig végképp nem segíti a helyzet megoldását. A Szabadság párt inkább az autonómiát választja az európai integráció helyett. A legnagyobb lengyel ellenzéki párt pedig ukrán-ellenes elemekkel rendelkezik. Az ukrán vezetés szeretné, ha a mészárlást a lehető leghamarabb el tudnák felejteni. Ez azonban a Heraldonline hírportál szerint nehéz úgy, hogy azokat az UPA és nacionalista vezetőket, akiket meg kéne büntetni cselekedeteikért, az ukrán nacionalisták gyakorlatilag szentként tisztelik.  

Paweł Kowal, aki az Ukrajna és az Európai Unió viszonyával foglalkozó bizottságban dolgozik, úgy gondolja, az emberek azt érzik a volinyi mészárlással kapcsolatban, hogy fel lett áldozva az Ukrajnával való jobb viszonyért. Véleménye szerint Komorowski jól kezeli a helyzetet, azonban hosszabb időnek el kell telnie ahhoz, hogy túltegyék magukat a történelmi traumán.

Az idő azonban véges. Ukrajna még mindig remélni, hogy alá tudja írni a társulási szerződést Vilniuszban idén novemberben. Radoszlav Szikorszki viszont azt mondta, a feltételeket még nem sikerült teljesíteni. Az eredeti májusi határidőt először júniusra, majd szeptemberre tolták ki. Azzal, hogy 2014-ben jönnek az Európai Parlamenti, majd 2015-ben az ukrán választások, a folyamat még évekig eltarthat. Ráadásul az utána következő lengyel választások eredményeivel még minden teljesen megváltozhat.

Balogh Eszter

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás