_

Az újabb görög hitelrészlet és fogadtatása

A nemzetközi hitelezők döntése alapján Görögországnak záros határidőn belül meg kell valósítania a korábban megígért takarékossági reformokat, hogy az ország a megmentésére szánt kölcsön következő részét is megkaphassa.

A hellén államnak a megszavazott 145 milliárd eurós második mentőcsomagból eddig 131 milliárdot utaltak már át, és július második hetében született döntés a fennmaradó összeg következő részének átutalásáról, illetve annak feltételeiről. Az Európai Bizottságból, a Nemzetközi Valutaalapból (IMF), és az Európai Központi Bankból álló trojka úgy döntött, hogy bár a privatizációt és a közszolgáltatásban dolgozók létszámcsökkentését előirányzó reformok nem a megfelelő ütemben és mértékben valósultak meg eddig, mégsem zárják el Görögország elől a pénzforrásokat. Az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak további 6,8 milliárd euró kifizetéséről a bajba jutott ország számára. Ebből az összegből júliusban 2,5 milliárdot fog átutalni az Európai Unió; 1,5 milliárdot pedig az euróövezeti jegybankok.

Görögország azonban csak akkor fogja megkapni ezeket a pénzeket, ha cserébe az esedékes reformokat határidőre sikerül bevezetnie. Még július folyamán négyezer-kétszáz állami alkalmazott áthelyezéséről kell gondoskodniuk, miközben 2014 végéig összesen 15 ezer fővel kell csökkenteniük a közszférában dolgozók számát. Emellett engedménynek számít, hogy a korábban az idei évre tervezett privatizációból származó bevételeket 2,6 milliárd euró helyett 1,6 milliárdban állapították meg. Ennek oka, hogy a görög Depa gázszolgáltató eladása az orosz Gazpromnak nem sikerült, így a korábbi cél már nem volt tartható.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek lépésével azonban nem volt mindenki teljesen elégedett. Thierry Repentin, francia Európa-ügyi miniszter szerint ugyanis, a most megszavazott segítség mellett a görög bankoknak közvetlenül a tagállamok megsegítésére létrehozott Európai Stabilizációs Mechanizmustól kellene pénzt kapniuk. Tény, hogy a gyengélkedő bankok Dél-Európa több országában a fellendülés fő korlátozó tényezői; az viszont erősen vitatott, hogy a Stabilizációs Mechanizmusnak közvetlenül segítséget kellene nyújtania nekik. 

Görögországban a döntést heves tiltakozások és általános sztrájkok követték, amelyek az ország jelentős részét megbénították. Athén polgármesterét Giorgos Kaminist pedig még a trojka döntése előtt megtámadták a lehetséges elbocsátások ellen tiltakozók, de végül sikerült elmenekülnie. A görög parlament július 17-i döntése előtt napokig ismét több ezer feldühödött tüntető tiltakozott Athén központjában a tömeges elbocsátást jóváhagyó törvény ellen. Végül azonban két napos feszült tárgyalás után a törvényhozók szűk többsége megszavazta az Antonis Samaras konzervatív görög kormányfő által is támogatott törvényt. Cserébe az ország még e hónapban hozzájut a következő, 2,5 milliárd eurós hitelrészlethez.

Az újabb hitelrészlet azonban nem hozott megnyugvást: a demonstrációkat ugyanis csak Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter látogatása idejére szüntették be a tiltakozók, akkor is csak azért, mert a görög rendőrség minden gyülekezést és tiltakozást betiltott.

A görögök egy része remélte, hogy Schäuble akár egy újabb adósság-elengedést is be fog jelenteni; nekik azonban csalódniuk kellett, hiszen a pénzügyminiszter kifejtette, hogy ez nem reális opció. Viszont egy 100 millió eurós német segélyalapot megígért a görögök számára. Ami pedig talán ennél is fontosabb az az, hogy nem zárta ki, hogy az ország 2014 után további segítséget kapjon. Ez azért is fontos, mert jövőre lezárul a jelenlegi nemzetközi mentőprogram, és nem túl valószínű, hogy a hellén állam ezután kizárólag saját erőből el tudná kerülni az államcsődöt. Az országot már 6 éve sújtja recesszió; a munkanélküliségi ráta pedig meghaladja a 25 százalékot. Az, hogy a helyzet mikorra konszolidálódik, máig bizonytalan. Hiszen míg a trojka szerint Görögország akár már 2014-ben a növekedés útjára léphet, addig erre a valóságban semmilyen garancia nincs.

Kovács István

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás