_

Bosznia-Hercegovina: a potenciális tagjelölt?

Ivo Josipovic horvát elnök a csatlakozás után úgy nyilatkozott: Horvátország uniós tagsága megnyitja a régió többi állama előtt az Európába vezető utat. Rálép-e Bosznia-Hercegovinát is erre az útra?

Sokszínűség és ellentétek jellemzik Boszniát: bosnyákok, szerbek és horvátok élnek itt, akik közt ortodoxok, muzulmánok, római katolikusok és protestánsok is vannak. 1992 óta független, ekkor vált ki Jugoszláviából. Sokan a balkáni háborúk boszniai szakaszát tartják a legbrutálisabbnak: ekkor zajlott a hírhedt srebrenicai mészárlás, ahol mintegy 8700 bosnyákot végeztek ki a szerb erők. Az 1995-ös daytoni békeszerződés ugyan rendezte az állam, illetve a területen élő kisebbségek helyzetét, azonban a körülbelül 4,5 millió lakosú országban ma is vannak érezhető feszültségek. 

Nem vitatható, hogy a békeszerződés az elmúlt évek talán egyik legsúlyosabb etnikai konfliktusát zárta le, azonban a mai napig tartó patthelyzetet eredményezett. Bosznia-Hercegovina területén ugyanis a daytoni rendezés értelmében tulajdonképpen két állam található: a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság (Republika Srpska). A két entitás közös fővárosa Szarajevó. Az állam nemzetközi ellenőrzés alatt áll, az ENSZ főképviselő Valentino Inzko.

Az Európai Statisztikai Hivatal, a EUROSTAT 2012-es gazdasági adatai Bosznia-Hercegovináról megdöbbentőek. Az ország GDP-je több, mint 60%-kal, az árszínvonal 51%-kal kevesebb az uniós átlagnál. Az egy főre jutó GDP mindössze az EU-s átlag 28%-a. Egyes források szerint a munkanélküliek aránya itt a legmagasabb Európában, közel 40%. Fő kereskedelmi partnerei Németországot, Szlovéniát, Horvátországot, Ausztriát és Olaszországot. Nem meglepő módon a németekhez köthető egyébként az ország egyetlen jelentős külföldi befektetője a Volkswagen.

A nem túl fényes gazdasági mutatók nyomán felmerül a kérdés: szüksége van-e a gazdasági integrációnak Bosznia-Hercegovinára? Nehéz lenne egyértelmű igennel válaszolni a kérdésre. Az Európai Unió 2003 óta mégis potenciális tagjelöltként tartja számon, s több millió euróval támogatja az ország útját a stabil demokráciák felé. Az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszközből (IPA), mely a tagjelölt országoknak anyagi segítséget, Bosznia is részesül. Ez a pénzalap az intézményi háttér megszilárdítására és határon átnyúló együttműködésekre fordítható. Az IPA költségvetéséből 2007 és 2013 között Bosznia-Hercegovina 660 millió euró lehívására jogosult, ebből 103 millió eurót a tavalyi évben használt fel. Az összeget a korrupció elleni harcra, az igazságszolgáltatás fejlesztésére, vállalkozások fejlesztésére, közlekedési és környezetvédelmi beruházások fordították. 

A nemzetközi közösség támogatása révén megvalósult a rendőrség reformja, a nemzetközi büntetőírósággal való együttműködés és a közigazgatás átalakítása is elkezdődött. Fontos megjegyezni azonban, hogy Bosznia-Hercegovina 10 éve részesül különböző uniós támogatásokban, jelentős pozitív javulás mégsem figyelhető meg az IPA által érintett területeken. A Reuters hírügynökség szerint az EU felszólította az országot az alkotmány radikális megváltoztatására. Jelenlegi formájában ugyanis nem felel meg az Európai Emberi Jogi Bíróság által előírt normáknak: nem biztosít minden állampolgárnak azonos jogokat – így pedig nem EU-konform.

Joggal vetődik fel a kérdés: miért akarja az EU Bosznia tagságát? Az Európai Bizottság többször hangoztatta, hogy a továbbiakban is egyengetni fogja az ország útját. Teszi annak ellenére, hogy az országba pumpált eurómilliók dacára jelentős változás eddig nem következett be. Sem az ország belső, etnikai megosztottsága és feszültségei, sem a döntéshozók közti ellentétek nem enyhültek. Kérdés, hogy az Unió, mely maga is súlyos válsággal küzd, elbírja-e, el akarja-e bírni Bosznia-Hercegovina terhét. Természetesen a 28 tagállam sem támogatja egyhangúan a bosnyák csatlakozás tervét, hiszen az ország hiányosságai egyértelműek. Számos tagállam azon a véleményen van, hogy amíg az etnikumok helyzete nem rendezett, a konkrét csatlakozási terv csak délibáb marad.

Nem szabad azonban megfeledkezni az adott ország stabilitásának regionális hatásairól. A Boszniában élő kisebbségek anyaországai a régióban találhatóak: súlyos országon belüli konfliktusok határon átívelő problémákat okozhatnak. Egy lehetséges jövőbeli háború rendezése, a menekültek elhelyezése, majd az ország és a régió stabilizálása hosszú távon lényegesen nagyobb költségekkel jár, mint a – szintén nem olcsó – megelőzés. A horvát csatlakozás jó példát állíthat a környező államok elé. 

Az Európai Unió jelenleg hét államnak nyújt perspektívát: Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Izlandnak, Koszovónak, Macedóniának, Montenegrónak, Szerbiának és Törökországnak. Konkrét időpont egyik ország esetében sincs, többségükkel a csatlakozási tárgyalások sem kezdődtek el. Könnyen lehet azonban, hogy ezen országok esetében a valódi siker nem a csatlakozás, hanem az oda vezető út megtétele lesz.  

Szabó Edit

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás