Véget ért a Nyolcak újabb csúcstalálkozója

A világ szeme az elmúlt pár napban az Egyesült Királyságra szegeződött: az észak-írországi Lough Erne golfparadicsomban találkoztak a G8-országok vezetői. A kikapcsolódás azonban nem szerepelt a napirenden: a kétnapos csúcstalálkozó során számos fontos kérdésről tárgyaltak a Nyolcak. David Cameron brit miniszterelnök eredetileg három világgazdasági jellegű témára – az adózásra, a transzparenciára, és a kereskedelemre – kívánt jelentős hangsúlyt fektetni; az elmúlt időszak eseményeinek hatására viszont Szíria vált a találkozó meghatározó – és megosztó – témájává.

Az idei évben Nagy-Britannia látta el a G8-ak elnökének – és házigazdájának – szerepét: a nyolc országot tömörítő csúcstalálkozó helyszínéül az észak-írországi Lough Erne golfparadicsom szolgált.

Ez volt az ír sziget eddigi történetének legnagyobb nemzetközi konferenciája: a találkozón az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Németország, Kanada, Japán, Franciaország és Olaszország vezetői vettek részt, de José Manuel Barroso és Herman van Rompuy személyében az Európai Unió is képviseltette magát.

Már a csúcs hivatalos megnyitója előtt zajlottak az események. David Cameron brit miniszterelnöknek kulcsfontosságú célja volt, hogy a csúcs során megállapodás szülessen az adóparadicsomok, illetve a korrupció elleni küzdelem újabb módozatairól; egy EU és USA közti szabadkereskedelmi megállapodásról; illetve egy, a szíriai polgárháborút lezáró békekonferencia részleteiről.

Szombaton a miniszterelnök ennek keretében több brit tengerentúli területtel írt alá egyezményt a szorosabb adóügyi együttműködésről; vasárnap pedig Vlagyimir Putyin orosz elnököt látta vendégül a brit miniszterelnöki rezidencián, ahol a szír kérdésről egyeztettek. A két vezető beszélgetése során megmutatkoztak az alapvető véleménykülönbségek Szíria ügyét illetően. Ennek ellenére Cameron úgy nyilatkozott, hogy a két vezető célja közös: mindketten a konfliktus békés lezárására törekednek.

Eredmények

A csúcs döntő részét a Szíriáról folytatott vita határozta meg. A konfliktus fő forrása Vlagyimir Putyin orosz elnök volt, aki lényegesen eltérő álláspontot képviselt hét partneréhez képest. Az sem segített, hogy míg Oroszország Asszad elnököt támogatja, addig az Egyesült Államok múlt héten jelentette be, hogy fegyverekkel is támogatja a szír felkelőket.

A hétfői nap során a brit miniszterelnök felvetette, hogy akár Oroszország részvétele nélkül is hajlandóak közös nyilatkozatot kiadni a konferencia végén. A brit hivatalnokok szerint azonban a hétfő esti munkavacsora során Putyin álláspontja sokat közeledett partnereiéhez. Az orosz elnök azonban leszögezte, hogy nem támogat olyan nyilatkozatot, amelyben kifejezett célként szerepel Asszad távozása.

A G8-ak vezetői végül a csúcstalálkozó második napján tették közzé nyilatkozatukat. Ebben a béketárgyalások „mihamarabbi” megkezdésére szólítottak fel. Leszögezték, hogy a létrehozandó átmeneti kormánynak a két szembenálló fél közös megegyezése alapján kell létrejönnie, valamint, hogy a felek maguk választhassák meg tárgyalódelegációik tagjait. A nyilatkozat egy csaknem 1,5 millió dolláros segélyről is döntött, amelyet a konfliktusban kárt szenvedett lakosság megsegítésére fordítanának.

A G8-országok emellett elítélték „a vegyi fegyverek bármiféle alkalmazását”, továbbá felszólították a háborús feleket, hogy számoljanak fel minden, az al-Kaidához vagy egyéb, terrorizmushoz köthető nem-állami szereplőt az országban. A vezetők hangsúlyozták, hogy egységesen a konfliktus békés és tárgyalásos lezárása mellett állnak ki.

Egyéb eredmények

Szerencsére nem Szíria volt az egyetlen kérdés, amelyről szó esett a csúcstalálkozó során. David Cameron több, számára kulcsfontosságú témában is ért el eredményt.

A találkozó kezdete előtt jelentette be a brit miniszterelnök, hogy megindulnak a tárgyalások egy – az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kötendő – szabadkereskedelmi egyezményről.

A legfontosabb az eredmények közül azonban, hogy a G8-országok vezetői újabb eszközökről állapodtak meg a pénzmosás, az adócsalók és az adóparadicsomok elleni harchoz. Nyilatkozatukban a Nyolcak megegyeztek arról, hogy partnereiknek automatikus hozzáférést biztosítanak állampolgáraik adóügyi adataihoz, illetve kötelezővé teszik a jövőben a frontcégek számára, hogy nyilvánosságra hozzák tényleges tulajdonosaik kilétét.

A záró nyilatkozat emellett nagyobb átláthatóságra szólította fel a bányászcégeket, különös tekintettel a fejlődő országokban végzett kitermelésre. Ezzel azokra a fejleményekre kívántak reagálni, miszerint holland és svájci cégek komplex módszereket alkalmaztak annak érdekében, hogy elkerüljék az adófizetést a fejlődő országokban kitermelt nyersanyagok után. A nyilatkozat leszögezte, hogy a bányászcégeknek nyilvánossá kell tenniük minden pénzforgalmukat; valamint ellenezte a konfliktusövezetekben folytatott kitermelést.

A csúcstalálkozó második napján a feleknek sikerült még megállapodniuk arról, hogy nem fizetnek váltságdíjat a terroristák által elrabolt túszokért, továbbá felszólítják a magáncégeket, hogy kövessék a G8-országok példáját ilyen téren.

Biztonság

A csúcstalálkozót hagyományosan erősen biztosították, lévén a G8 találkozói a globalizáció ellen tüntető csoportok fő célpontjai. 8000 rendőr védte a vezetők találkozóját, emellett egy 6,5 kilométer hosszú, három méter magas fémkerítéssel, továbbá szögesdróttal vették körül a helyszínül szolgáló golfparadicsomot. Az északír rendőrség túlbecsülte a G8 ellen tüntetők várható létszámát: az előrejelzett több tízezerrel szemben alig néhány ezer tüntető jelent meg a csúcstalálkozó helyszínén.

A szigorú biztosításra emellett okot adott a ír republikánusok fenyegetése: a rendőrség szerint a G8-csúcs „súlyos” terrorista fenyegetés közepette zajlott le.

Értékelés

Gazdasági téren a G8 idei találkozója jelentős előrelépést jelentett. Elindított egy kezdeményezést, amelynek keretében egy világszintű adóinformációs rendszer jöhet létre. Nyomást gyakorolt az adóparadicsomokra és a frontcégekre, hogy osszák meg a tulajdonosok és befektetők adatait, akik így remélhetőleg a jövőben nem tudnak kibújni az adózás alól. Természetesen kisebb, ám hasonlóan jelentős eredmények is születtek: ilyen például a megállapodás arról, hogy terroristáknak nem fizetnek váltságdíjat.

Kérdés azonban, hogy külpolitikai szempontból mennyiben tekinthető sikeresnek a Nyolcak vezetőinek idei találkozója. Tény, hogy Szíria kérdésében erősen kompromisszumos, felemás eredmény született: hangsúlyozták ugyanis a genfi békekonferencia fontosságát, de nem jelöltek ki időbeosztást a lebonyolításra nézve. Ráadásul a szír elnök jövőbeli szerepét illetően is maradtak nyitott kérdések.

Gömöri Roland

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás