Túl sok kalapot hord Ashton bárónő

Politikai helyettes kinevezését és a munka jobb strukturálását szorgalmazták a legtöbben az Európai Parlament szerdai plenáris vitája során, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat első három évéről folytattak a képviselők. A többség inkább volt elismerő, mint kritikus Catherine Ashton eddigi ténykedésével szemben.

A közel két órás vita alapjául a néppárti Elmar Brok és a szocialista-demokrata frakcióhoz tartozó Roberto Gualtieri nevével jegyzett jelentéstervezet szolgált alapul, amiről csütörtök délben szavaznak majd az eurohonatyák.

Az EP külügyi bizottságában már nagy többséggel támogatott jelentés voltaképpen Catherine Ashton őszi beszámolójának kívánt elébe menni, mintegy szempontokat és észrevételeket adva az EU külpolitikai főképviselőjének az EKSZ eddigi tapasztalatairól esedékes értékeléséhez.

Emlékezetes, hogy a közös külügyi szolgálat felállításáról a 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerződés intézkedett, de mivel teljesen új szervezetről volt szó, már a végrehajtás konkretizálása is közel egy évet vett igénybe. Az EU külügyminiszteri tanácsa 2010 júliusában adott zöld utat a szolgálat tényleges felállításához.

A két jelentéstevő közül láthatóan Elmar Brok volt a kritikusabb – és csak ehhez képest engedett meg elismerő szavakat is -, míg Gualtieri mindenekelőtt gratulált, és aztán utalt a „javítani valókra” is.

Brok elsőként az EKSZ és a Bizottság közötti kellő koordináció hiányát kifogásolta, felhánytorgatva azt, hogy Ashton úgymond nem ura igazából a külkapcsolatok terén zajló bizottsági munkának, s emiatt a folyamatok gyakran szétcsúsznak, döntések késlekednek, esetleg meg sem születnek. Negatív példaként utalt Mali esetére, amikor a francia katonai beavatkozást követően uniós szinten még hosszú ideig nem sikerült közös mederbe terelni és végre is hajtani a teendőket.

Ashtonnak van saját szolgálata, de hiába alelnöke a Bizottságnak, nem ő felügyeli a bizottsági apparátus vonatkozó tevékenységét, hanem Barroso – mutatott rá Brok, aki szerint jövőben világosabb struktúrák kellenek. A képviselő ezzel egy időben zavaró párhuzamosságokat is lát, például a Bizottság és az EKSZ főtitkárának tevékenységében. Mindezek különösen amiatt károsak a munka hatékonyságára – mutatott rá -, mert az egész EKSZ „nyakában liheg a tagállamok kormányközi nyomulása”.

Ettől függetlenül, a veterán német képviselő összességében úgy találta, hogy a „pohár inkább félig tele van, mint félig üres”, mert ugyancsak szerinte szép számmal akadnak pozitív példák is az EKSZ három évében, mint amilyen az iráni embargó, a koszovói kérdés, és általában a nyugat-balkáni helyzet eddigi kezelése volt. (A szerb-koszovói megállapodás tető alá hozásáért több más képviselő is gratulált: a zöld párti osztrák Ulrike Lunacek – aki az EP-ben a koszovói helyzet jelentéstevője volt – egyenesen „történelmi tettnek” minősített e tekintetben Ashton sikeres közvetítését.)

Mindkét jelentéstevő szorgalmazta ugyanakkor, hogy a jövőben Ashton mellett létre kellene hozni egy általános politikai helyettesi posztot is. (Ezt annak idején azon az alapon vetették el, hogy ezzel a külvilág szemében ismét több személyessé válna az uniós külpolitika megjelenítése, holott Ashton kinevezésével éppen ezt kívánták elkerülni.) Ez az észrevétel utóbb a legtöbb képviselői felszólalásban is visszaköszönt, mindenkor felemlegetve, hogy Ashtonnak voltaképpen három különböző kalapot is kellene egy időben hordania, ami lényegében lehetetlen. „Ne kényszerítsen minket arra, hogy azért bíráljuk, amiért nem vett részt valahol valamin, amire fizikai képtelenség is lett volna elmennie” – jegyezte meg erről a jelentést a zöld frakció nevében értékelő Katharina Brantner.

A plenáris vitában még egy téma volt, amit igen sok hozzászóló felemlegetett: a posztok betöltésénél a „nagyobb földrajzi kiegyensúlyozottságra” való törekvés elvárása. Volt, aki számarányos példával is szolgált (Miroslaw Piotrowski lengyel képviselő a konzervatív frakcióból), levezetve, hogy országának a 140 vezetői posztból „országarányosan” legalább 12 hely kellett volna, hogy jusson, ehhez képest csak négyet kaptak eddig. Az észrevétel jellemzően inkább kelet-európai felszólalóknál bukkant fel, de nem csak náluk, például a finn szocialista Liisa Jaakonsaari is hosszasan taglalta az arányosság fontosságát.

Szinte alig akadt képviselő, aki valamilyen formában ne elismeréssel adózott volna Ashton eddigi munkájának. Még a brit konzervatív Charles Tannock is úgy fogalmazott, hogy kezdi látni az EKSZ lehetséges hozadékait is. Karakteres kivételnek csupán az élesen euroszkeptikus szabadság és demokrácia csoport nevében felszólalók számítottak.

Catherine Ashton értelemszerűen védte a mundér becsületét. Úgy vélte, mostanra az EKSZ „modern és hatékony” szolgálattá nőtte ki magát, nyilván nem véletlen, hogy Európa-szerte diplomaták sokaságát vonzza magához, akik szeretnének csatlakozni hozzá – fejtegette.

A legfontosabb észrevételek kapcsán ugyanakkor legalábbis kitérő volt. Miközben megértéssel fogadta a „földrajzi kiegyensúlyozottságot” igénylő felvetéseket, leszögezte, hogy továbbra sem híve az országkvóták bevezetésének, hanem változatlanul a felkészültséget és szakmai érdemet tartja az egyedül kívánatos kiválasztási szempontnak. Nem foglalt állást a helyettesség dolgában sem, hanem hosszasan beszélt arról, hogy a valóban túlterhelő feladat miként válhat könnyebben kezelhetővé, ha a jövőben még tudatosabban építenek a rotáló elnökségekre és általában a „tagállami külügyminiszterek felbecsülhetetlen képességeire”, valamint a Bizottság – különböző témák kapcsán szóba jöhető – biztosainak a részvételére.

Összességében, az EP ebben a fázisban még nem Ashton véleményéről szavazott csütörtökön, hanem a Brok-Gaultieri jelentésről. De azért Brok sokat mondóan azt is megjegyezte: „Aztán majd ősszel megnézzük, hogy üzeneteinkből mit fog viszahozni a főképviselő a maga jelentésében”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A ketrecharc után itt a ketrecfesztivál

A lenti képek Newcastle-ben, a Gosforth Parkban készültek, ahol egy koncertsorozat első részét rendezték meg a társadalmi távolságtartás szabályainak betartása mellett. A koncerten a Brit Awards nyertese, Sam Fender lépett fel - bár jelen helyzetben talán nem ez a legfontosabb információ.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás