A Vaslady árnyékában: Thatcher megosztó öröksége

A hivatalos Nagy-Britannia méltóképpen igyekszik megemlékezni első női miniszterelnökéről annak április 8-án bekövetkezett halálát követően. Margaret Thatcher hagyatéka nem csak egy sikeres és versenyképes piacgazdaság, hanem egy meglehetősen megosztott társadalom is. Míg a néhai miniszterelnök-asszonyt példaképnek tekintő konzervatív tábor a legmagasabb katonai tiszteletadás mellett kíván tőle végső búcsút venni, addig baloldali aktivista csoportok örömtüzeket gyújtottak. Mindennek ellenére a néhai miniszterelnök által fémjelzett thatcherizmus teremtette meg a modern brit piacgazdaságot, és Thatcher hatása ma is megkerülhetetlen. De miben is rejlett a Vaslady titka?

Margaret Thatcher halála ismét felszínre hozta a személyét körüllengő mély megosztottságot, amely a legszélsőségesebb reakciókat váltja ki még azokból is, akik hosszú miniszterelnöksége alatt csak még nem is éltek.

A tapintatra valamit is adó britek kedélyeit a napokban számos aktivista által a közösségi médián szervezett  „halotti bulik” (angolul „death parties”) borzolják. Efféle utcai „mulatságokat” tartottak a héten London egyik külvárosában, Brixtonban és Glasgowban is. Az idősebb korosztályhoz tartozó egyik résztvevő, Clive Barger (62) szerint a néhai miniszterelnök-asszony „mindenben azt a fajta elitizmust testesíti meg, amely elnyomta azokat, akiknek nem volt semmijük.” – tudósított a helyszínről a The Guardian.

A Thatcher-ellenes mozgalom követői a BBC Radio 1 kívánságlistáján az Óz, a csodák csodája egyik betétdalát a legjobb 10 közé juttatták. Az erősen áthallásos címmel bíró darab, vagyis a „A boszorkány halott” („Ding Dong! The Witch is Dead”) lejátszását a vasárnapi műsorban bár a BBC nem akadályozza meg, mégis elítéli azt ízléstelensége miatt.

Vezető külügyi tisztviselők viszont már felvettették a Falkland-szigetek fővárosának, Port Stanleynek Port Margaretre való átkeresztelését. Több tory képviselő kezdeményezte egy újabb szobor állítását, nem jelentéktelenebb helyre, mint a Trafalgar-téren található, még szabadon lévő negyedik talapzatra. Míg az április 10-én rendkívüli ülésre egybegyűlt parlament kormánypárti fele méltatta Thatcher érdemeit, addig a baloldali patkó meglehetősen szellős maradt, 150 munkáspárti képviselő ugyanis bojkottálta az ünnepi ülést – adta hírül a The Daily Mail.

Thatcherizmus

Akárhogy is nézzük, kevés politikai vezető kerül abba a kitüntetett helyzetbe, hogy nevét fogalommá, személyiségét ikonná valamint életművét „izmussá” szelídítse a történelem. Thatcher ezen személyek sorát gyarapítja, hiszen 1979 és 1990 közötti miniszterelnöksége alatt olyan mélyreható gazdasági, pénzügyi, társadalmi reformokat indított útjukra, amelyek mögött egy összefüggő eszmerendszer húzódik meg és amelyek mind a mai napig éreztetik hatásukat.

A thatcherizmus alapköve a szabadpiacba vetett feltétlen hit. Lényege, hogy az állam szerepét minimálisra kell csökkenteni és hagyni kell a piaci szereplőket végezni a dolgukat. Az állam feladata pusztán az ország védelmében és a pénzügyi stabilitás megteremtésében merül ki. Thatcher nem látott lényeges különbséget egy háztartás és az ország vezetése között, imázsának felépítésében rendre visszaköszönő elem, hogy ő egy egyszerű zöldséges lányaként jutott el az elérhető legmagasabb pozícióba.

Személyes életútjából is tapasztalatot merítve elutasította az összetartó társadalom létét. Szerinte ugyanis a társadalom nem más, mint a családok és egyének alkotta konglomerátum, ahol mindenki elsősorban csak magáért felelős.

Ezt az elvet nem csak a gazdaságban, de a közigazgatásban is érvényre juttatták az üzleti világban megszokott szervezőelvek közigazgatásba való átültetésével. Ennek eredményeként a hatékonyságra helyeződött a hangsúly, a közszférában megjelent többek között a versenyeztetés, a közfeladatok privát vállalkozóknak való kiszervezése és nem utolsó sorban maguk az állami vállalatok privatizációja is (British Telecom, British Gas, British Airways)

Gyár helyett bank

Politikájában meghatározó szerepet kapott a monetarizmus, a tartósan magas kamatlábak és az alacsony infláció. Ez utóbbi szinten tartásának ára a munkanélküliség tömegessé válása volt, ami később országos sztrájkokhoz és a szakszervezetek befolyásának megnyirbálásához vezetett.

Thatcher felismerte, hogy a gazdaság versenyképességének megőrzéséhez szerkezetváltásra van szükség. A termelői szektor és azon belül is különösen a nehézipar leépítésével egyidőben nagy hangsúlyt fektettek a pénzügyi szektor felfuttatására. A nem nyereséges gyárakat bezárták, így egyes, a nehéziparból élő vidékeken akár 50 százalékra is rúgott a munkanélküliség. Előre látva sanyarú sorsukat a bányászok szakszervezete sztrájkba kezdett (1984-85-ös évek nagy bányászsztrájkjai ), ám végül a kormányzat a sztrájkjog szűkítésével meghátrálásra késztette őket.

Bár a korban újszerű elképzelései sokakban váltottak ki ellenkezést, mégis hozzájárultak ahhoz, hogy a hanyatlófélben lévő szigetország lépést tudjon tartani európai vetélytársaival és újból beinduljon a gazdasági növekedés. Emberek milliói váltak hirtelen lakás-, autó- vagy éppen tőketulajdonosokká, a londoni City pedig a kedvező monetáris politikának köszönhetően („Big Bang”) Európa pénzügyi központjává vált.

Egy új baloldal keresztanyja

Arra a kérdésre, hogy mit tekint pályafutása legnagyobb alkotásának, Thatcher korábban csak ennyit felelt: ’a New Labourt”. A Vaslady hatására kezdte el Gordon Brown és Tony Blair a Munkáspárt megújítását. Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás jegyében megtartották a privatizáció és a piacgazdaság felé megkezdett thatcheri reformokat, a szakszervezetek hatalmának visszaszorítását, az önálló nukleáris képesség meglétének fontosságát és a „különleges kapcsolatot” Washingtonnal.

Thatcher a maga részéről egy hidegvérrel mérlegelő reálpolitikus volt. Ronald Reagennel való személyes baráti kapcsolata mellett jó véleménnyel volt az utolsó szovjet pártfőtitkárról, Mihail Gorbacsovról is. Hozzá fűződik az egyik leghíresebb thatcheri szállóige: „Kedvelem Mr. Gorbacsovot. Lehet vele üzletet kötni.”

Korának európai vezetőivel már korántsem ápolt feltétlenül jó kapcsolatot, Helmut Kohl német kancellárral például híresen rossz viszonyban állt. Az európai integrációt mindaddig tartotta támogatandónak, amíg az nem próbált meg túlterjeszkedni azon – a Londonból kívánatosnak tartott – szerepkörön, amely egy pusztán szabadpiaci övezet kialakítására szorítkozik, mindenféle politikai hatáskörök nélkül. Hozzá fűződik az azóta is érvényben lévő brit visszatérítés kiharcolása, amit Nagy-Britannia számára a közös költségvetésből fedeznek.

Bukását is részben ez okozta, hiszen a valutaunió korai szakaszában való részvételről kialakult belpárti vita eredményeként pénzügyminisztere, Nigel Lawson lemondott tárcájáról. Ezzel kezdetét vette a Konzervatív Párt belső egységének felbomlása.

Megosztó örökség

Margaret Thatcher már életében megosztó személyiségnek számított és ez halála után sincs másként. „Az én generációm számára, mindegy, hogy imádtad vagy gyűlölted, ő mindig ott volt, az élet elengedhetetlen részeként” – jellemezte a jelenséget az 1974-ben napvilágot látott

Dominic Sandbrook brit történész. Thatcher ambivalens megítélése éppen abban áll, hogy konzervatívként lépett olyan útra, ahol, bár „a jog és a rend helyreállítását ígérte, az ország által valaha látott legszörnyűbb utcai zavargások idején elnökölt. A viktoriánus értékek visszaállításáról beszélt, mégis a hivatalban töltött évtizede alatt a válás, az abortusz, a házasságon kívüli gyermekvállalás és a drogfogyasztás példanélküli szinteket értek el” – árnyalta tovább a képet Sandbrook a BBC hasábjain megjelent tanulmányában.

Guardian/ICM online tanulmányában azt kutatta, hogy hogyan vélekednek manapság a választók az egykori miniszterelnök-asszony legnagyobb hatású politikai döntéseiről. A válaszadók többsége (50 százaléka) pozitívnak ítélte a 11 éves miniszterelnökség eredményeit, míg 34 százalék kifejezetten károsnak.

Bár Thatcher maga nem volt feminista, sokan a női egyenjogúság élharcosának tekintik. Ez derül ki az említett tanulmányból is, hiszen a hosszú miniszterelnökség legpozitívabb mérlege éppen a nők helyzetének pozitív változását emeli ki: a nők társadalomban betöltött helyének javulását a megkérdezettek 62 százaléka írja Thatcher számlájára.

Thatcher élni fog

Tekintve a hivatalban lévő konzervatív brit miniszterelnök, David Cameron EU-val szemben folytatott retorikáját (erről bővebben a Kitekintőn itt olvashat), nem lehet kétségünk a thatcheri habitus újjáéledése felől. A brit Európa-politika lényege a szabad kereskedelem kereteinek megőrzése, a gazdasági eredmények megtartása politikai integráció nélkül.

A Thatcher által bevezetett reformok teremttették meg a modern brit piacgazdaság alapjait. Mint ahogy a Tony Blairhez közel álló munkáspárti Peter Mandelson egykor megjegyezte: „már mind thatcheristák vagyunk.” Ezen gazdasági-pénzügyi reformok fontosságát azóta sem kérdőjelezi meg senki.

Ami a thatcherizmus egyéb aspektusait illeti (szakszervezeti törvények, a helyi közigazgatás szerkezetének átalakítása, homoszexuálisok jogai, individualizmus) – amelyek a legtöbb sebet ejtették a társadalmi kohézión  – már nehezebb az elszámolás. Maga David Cameron sohasem tudta igazán magáévá tenni a Vaslady örökségét. Magát poszt-thatcheri színben igyekszik feltűntetni, ezzel is egyéni színt kívánva kölcsönözni kormányzásának.

Thatcherrel ellentétben, aki önmaga definíciója szerint “meggyőződéses politikus” volt, Cameronból hiányzik a vízió. Míg Thatcher tudta mozgatni a szálakat, addig a jelenlegi miniszterelnök mintha csak sodródna az árral.

Huszár Csaba

Felkapott hírek

Friss hírek

Piaci körkép: ma fordulhat a DAX

Németország tegnap új korlátozásokat jelentett be a koronavírus-járvány megfékezésére. A DAX az éjjeli kereskedésben 11.300 pont alatt is járt, de az európai kereskedés kezdete előtt egy erős hullám indult felfelé, így a nyitás már nem volt ennyire negatív.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás