Bulgária: jobboldali győzelem érlelődik

Bojko Boriszov és pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), második kormányzási ciklusára készül, ezt mutatják a népszerűségi felmérések. A baloldal hanyatlófélben van, a tömeges tüntetések ellenére a szocialisták és a török-liberálisok is veszítettek lakossági elfogadottságukból. Bulgáriában indulhat a választási kampány, de változásokra ne számítsunk.

Bulgáriában ideiglenes kormány próbálja foltozni a korábbi kormányoktól megörökölt düledező és számos megoldatlan problémával küszködő országot, a fő politikai erők pedig megkezdték választási kampányukat a május 12-én esedékes előrehozott parlamenti választásokra. Legnagyobb eséllyel a közelmúltban lemondott GERB indul a választásokon, a közvélemény-kutatók szerint Bojko Boriszov pártja a szavazatok akár 35-38 százalékát is megszerezheti májusban. A 2009-től 2013-ig kisebbségben kormányzó jobboldali párt frissen és megerősödve tért vissza egy hónapos önkéntes száműzetéséből, ezt mutatják az indexek is, amelyek enyhe népszerűség-növekedést regisztráltak. Ezzel szemben a fő riválisok – a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) és a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) egyaránt visszaszorultak a lakossági szimpátia terén. A szocialisták 30 százalékra, míg a törökök 12 százalékos eredményre számíthatnak.

A sokak által bukottnak nevezett GERB azért őrizhette meg népszerűségét, mert Boriszov a végsőkig kivárt a lemondással, és így meg tudta gátolni, hogy bármelyik ellenzéki párt azonosulhasson a lakossági haraggal. A tüntetések lecsillapodtak, az ad hoc típusú civil szerveződések nem tudtak országos méretekben egyesülni. A legtöbb alulról épülő kezdeményezés vagy elsorvadt, vagy pedig kényszerkoalíció megkötésére kényszerült valamelyik ismert, ám súlytalan politikai formációval. A napokban a legnevesebb civil szervezetek koalícióba léptek nacionalista- vagy maffiózók nevéhez fűzhető pártokkal, így a nagy februári-márciusi reményekből nagy valószínűséggel semmi sem fog megvalósulni, mi több, az ideiglenes kormány nyugalmat és csendet hozott a bolgár politikai életbe.

A GERB számításai eddig tökéletesen bejöttek – a lemondásnak köszönhetően a párt keménymagja konszolidálódott, a többi párt irányában megnyilvánuló elutasító hozzáállásának köszönhetően pedig a bizonytalanok egy része visszatért hozzájuk. A bolgár választóknak nincsen reális alternatívájuk – a szocialisták mélyponton vannak és egy esetleges vereség akár a magyar eseményekhez hasonló politikai változásokat idézhet elő a bolgár baloldal soraiban. Erősen megkérdőjelezhető, hogy talpra tudna-e állni egy esetleges májusi vereség után bármelyik komoly erőt képviselő párt is, amely nem lesz alkalmas működőképes kormánykoalíciót létrehozására. Az előrehozott választásokat követően egy igen gyenge lábakon álló kormánykoalícióra kell számítanunk, ha a baloldal kerül hatalomra, ugyanis a BSzP-DPSz kettősnek szinte garantálható, hogy nem lesz meg az 50 százalék plusz 1 szavat többsége. A GERB-nek már van tapasztalata abban, hogyan kell kisebbségből, nagyobb megrázkódtatások nélkül kormányoznia. A kormánypártnak továbbá az is kedvez, hogy a szélsőjobboldali Ataka is jelentősen megerősödött az elmúlt hónapokban. Az Ataka támogatásával, valamint ha valamilyen csoda folytán 1-2 kisebb szatellit párt is bejut a következő országgyűlésbe, a GERB működőképes kormányt alakíthat.

A többi politikai szereplő közül legnagyobb esélye a 4 százalékos küszöb átlépésére a Meglena Kuneva vezette Polgárok Bulgáriája Mozgalomnak (DBG) van, amely minden valószínűség szerint ott lesz az új parlamentben. A nagy vesztesek sorába lehet nagy valószínűséggel sorolni a volt Kék Koalíció törpepártjait – az SzDSz-t és a Demokraták Erős Bulgáriáért (DSzB). A sokáig tervezett nagy konzervatív összeborulás a DSzB és Nadezsda Neinszki volt európai parlamenti képviselő vezette „Egység” között a napokban csődöt mondott, miután nem sikerült megegyezni a pártlistás helyekről. A Jane Janev nevével fémjelzett „Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz)” politikai báb–párt, miután használhatatlanná vált mindkét nagypárt számára, darabjaira esett és nagy valószínűséggel nem fog politikai tényezőként szerepelni a következő garnitúrában. Janev és szervezett bűnözői körökhöz közelálló párttársai előbb a szocialisták szekerét tolták, később pedig a GERB forrásaiból próbáltak látványos akciókba kezdeni, viszont ez már Boriszovéknak is kínossá vált.

A bolgár lakosok május 12-én a régi rendszerre fognak szavazni, a szakmailag tévesen elnevezett „bolgár tavasz” bő egy évtizedet késett, ennek is tudható be, hogy immáron nincsen politikai akarat valós változás generálásához. Az értelmiségi réteg, amely nyugati politikát és demokráciát alkothatott volna Bulgáriában, a könnyebbik utat választotta és nyugatra vándorolt. Bulgáriában jelenleg nincs társadalmi erő, amely szakíthatna a korrupció és a szervezett bűnözés hagyományaival – nem csoda, hogy a fiatalok közül többnyire csak az megy egyetemre, akinek tervei vannak Nyugat-Európában, vagy olyan részén a világnak, ahol kisebb a szegénység.

Politikai akarat és tehetség hiányában a lakosság egy gyengére sikerült, szervezetlen megmozdulást követően visszatért otthonába és a „kisebbik rosszra fogok szavazni” mentalitással fog az urnák elé vonulni a jövő hónapban. Ezt a logikát követve nem csoda, hogy a GERB besöpörheti a következő választásokat is – a jobboldali párt sokkal hatékonyabb kommunikációs eszközökkel rendelkezik, mint szocialista vetélytársai, valamint Európában is sokkal jobb hírnévvel rendelkezik, ami nem elhanyagolható ebben az esetben. Bulgária az Európai Unió egyik szegény (ha nem a legszegényebb) tagállama, ugyanakkor makrogazdasági szempontból egészséges. Nem Szófiában várható a következő államcsőd, mint ahogy láttuk némelyik déli állam esetében, 2012-ben az államháztartási hiány a magyarok számára ismeretlen 0,45 százalékos szinten volt, az államadósság pedig jóval 20 százalék alatt. Nincs gazdasági növekedés, de nincs csőd sem, ez pedig bőven elég Brüsszel számára, hogy kitüntetéssel jutalmazza a bolgár költségvetési szigort. Más kérdés azonban, hogy a temérdek bolgár állampolgár elvándorlása nyugatra nemigen hoz plusz pontot a gazdag tagállamok körében Szófiának.

A bolgár (és román) bevándorlók miatt egyre hangosabb tiltakozásokba kezdtek a német és brit politikusok. Sok nyugati politikus szerint szociális turizmusba kezdtek a 2007 után csatlakozott országok állampolgárai, és az igazság nincs messze ettől – több nyugati sajtó már arról számolt be, hogy bulgáriai és romániai cigányok lepték el Németország, Franciaország és Nagy-Britannia egyes térségeit, az ott élők pedig már nem tudják tolerálni az integrációra képtelen jövevényeket. Ez a helyzet természetesen nem egyedülálló, ugyanakkor május 12-ét követően sem lehet kardinális változásokra számítani. Bármelyik párt is kerül kormányra, a szociális körülmények nem fognak lényegesen megváltozni – sem a gazdaság nem teszi ezt lehetővé, sem pedig a nem létező társadalmi megújulás.

Bulgáriában a rendszerváltás óta nincs új a nap alatt, akik ezt még időben felfogták ők már máshol kamatoztatják tudásukat, Bulgáriában csak az ügyeskedők és a belenyugodtak maradtak.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás