_

Gyurcsány: Intellektuálisan szinte mindenben igazam volt

Melyek az Európai Unió legfontosabb értékei? Hogyan illeszkedik Magyarország és politikája ezekbe az értékekbe? Hogyan kell tevékenykednie egy felelős politikusnak? Miért problémás az egészségügy, és miért zárja ki egymást a székelyföldi autonómia és a kettős állampolgárság? Cikkünkből megtudhatja, miként válaszolja meg ezeket a kérdéseket Gyurcsány Ferenc, Magyarország volt miniszterelnöke.

„Az Európai Unió három legfőbb jellemzője a béke, a versenyképesség és a demokrácia”, kezdte előadását a volt miniszterelnök, megadva azt a három legfontosabb értéket, amelyek akár az EU alternatív pilléreiként is szolgálhatnak.

Gyurcsány büszkén jelentette ki, hogy az elmúlt évtizedekben nem voltak fegyveres konfliktusok az EU országai között, ami nagy sikerként könyvelhető el, hiszen az európai együttműködés létrehozásának egyik alapvetése az európai béke megvalósítása volt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a béke nem tartható fent politikai és emberi erőfeszítések nélkül.

A demokrácia kérdése már nehezebb, főleg Magyarország esetében, hiszen „Magyarország nem demokrácia, nem is diktatúra, hanem valahol a kettő között helyezkedik el.” A rendszerváltás előtt és során Magyarország volt a legnyitottabb állam, valamint Kelet-Németországgal együtt a magyarok látták a legpozitívabban a jövőt. A helyzet azonban merőben megváltozott, hiszen a magyarok elégedettsége ötven százalék alá süllyedt, lemaradva így többet között Lengyelország, Románia és Bulgária mögött.

Ennek okát Gyurcsány az 1956-os forradalom idejére, valamint az azt követő időszakra vezeti vissza. Ekkor ugyanis Kádár megértette, hogy új kompromisszumok nélkül nem tarható fent a rendszer, ezért egy amorális üzletet kötött a néppel, amely biztosított egyfajta szabadságérzetet, az emberek hozzájutottak azokhoz az eszközökhöz és árukhoz, amelyekre szükségük volt, megkönnyítették a külföldre utazás lehetőségét, cserébe viszont nem lehetett nyíltan kérdéseket irányozni ’56-ról és Nagy Imréről, arról, hogy miért van egypártrendszer, és miért is vannak szovjet katonák az országban. Ez pedig azt vonta maga után, hogy a rendszerváltás során a magyarok nem úgy akartak szabadságot, mint a keletnémetek, hanem azt akarták, hogy a „Mariahilferstrasse költözzön Budapestre.” A rendszerváltás során a magyarok irreális elvárásokat állítottak fel, amelyeknek nem lehetett megfelelni. Emiatt csalódottság és elkeseredettség lett úrrá a nemzeten, és új megoldásokat kezdtek keresni. Ez a jelenlegi helyzet gyökere.

A versenyképesség kérdésénél a volt magyar miniszterelnök a World Values Survey egyik kutatását hozta fel példának, amely egy kétdimenziós rendszerben helyezi el az államokat az emberek által képviselt értékektől függően. Az ábraszárainak két végén a „hagyományos értékek” és a „szekuláris-racionális értékek”, valamint a „mindennapos túléléshez köthető értékek” és az „önkifejezés értékei” szerepelnek. A teória szerint egy ország versenyképessége az ország lakosainak értékeitől függ. A példa a jelentős versenyképességbeli – és eszerint értékrendbeli – különbségeket hivatott mutatni ez EU tagállamai között, hiszen a protestáns európai országokhoz képest – az elmélet szerint – a volt kommunista államok igen nagy lemaradást mutatnak.

Felmerült a költői kérdés, miszerint lehetséges-e változtatni az emberek értékein azért, hogy versenyképesebbé váljon egy ország, illetve egyáltalán érdemes-e, szabad-e, etikus-e ilyen vállalkozásba kezdeni. Gyurcsány aggodalmát fejezte ki, hiszen attól tart, az embereket nem lehet oktatni, vagy ha lehet is, csak nehezen, nagy erőfeszítések által. Pozitív példának hozta azonban Japánt és Németországot, ahol az emberek tanultak a második világháború tragédiájából. Hozzátette azonban, hogy reméli, Magyarországnak nem lesz szüksége egy hasonló drámára, hogy tanuljon a hibáiból. 

A magyar gazdaság, az ipar és a szolgáltatási szektor nem voltak versenyképesek az Európai Unióhoz való csatlakozás idején, ami szintén hozzájárult a gazdaság romlásához. Gyurcsány hisz a szociális piacgazdaságban, azonban a tradicionális baloldali szavazók nem fogadják el ezt a megoldást, hanem egy másik rendszerrel szeretnék helyettesíteni. A gond csak az, hogy nem tudják, mi lehetne ez a rendszer. 

„Az a probléma Magyarországon, hogy egy puha diktatúra után létrehoztunk egy puha demokráciát és egy puha piacgazdaságot. Hosszúra nyúlik Kádár árnyéka.” Gyurcsány szerint ő volt az egyetlen olyan magyar miniszterelnök, aki próbálta megértetni az emberekkel, hogy szükség van a felelősség és kötelezettségek átcsoportosítására, valamint a piac reformjára. 

Példaként hozta az egészségügyet mint a legnehezebben átalakítható területet. A legtöbb félelem az egészség megtartására irányul, valamint a szereplők nagy része abban érdekelt, hogy minél többet költsünk, ezért ezen a területen a legnehezebb olyan aktort találni, aki korlátozza a költségeket. Az ő reformját megbuktatták, pedig az javított volna a jelenlegi nem fenntartható rendszeren. 

„Intellektuálisan szinte mindenben igazam volt, politikailag sokkal kevesebben”, foglalta össze munkásságát a volt magyar miniszterelnök. „Ha a fejlődés egyenlő százzal, és egy ország ötvennel halad, akkor egy jó politikusnak az a feladata, hogy az embereknél gyorsabban menjen, így felgyorsítva őket is. Én hatvannal mentem, ez azonban túl gyorsnak bizonyult. A jelenlegi kormány azonban negyven-negyvenöttel halad az emberek mögött.” Orbán Viktor pedig nem demokratizálásra használja a hatalmát, hanem feudális viszonyok közé rántja vissza az országot.

Az előadás után tartott zártkörű beszélgetésen természetesen felmerült a határon túli magyarok kérdése is, hiszen úgy tűnik, ez az a terület, amellyel a baloldal nem tud – vagy nem hajlandó – foglalkozni. Gyurcsány kijelentette, hogy ő támogatja a székelyföldi autonómiát, a kettős állampolgárságot viszont nem, a kettőt együtt pedig végképp nem, hiszen ezt a román kormány úgy értelmezheti, mint egy egyenes utat az elszakadás és – az önrendelkezési joggal élve – a függetlenség kikiáltása felé. Az pedig szintén problémás, hogy az állampolgársággal olyan emberek jutnának szavazati joghoz, akik nem abban az országban élnek, amelynek a parlamentjéről szavaznak. Különbséget kell tenni a politikai nemzet és a kulturális nemzet között. „Soha annyi pénzt nem kaptak a határon túli magyar színházak és csoportok, mint az én kormányom alatt”, jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Hozzátette, hogy két cége is van a szomszédos országok magyarlakta területein, majd feltette a költői kérdést: „ki a nagyobb hazafi?”

Lorencsics Emese

Felkapott hírek

Friss hírek

Készül a vádirat Trump ellen

Az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke, Nancy Pelosi csütörtökön bejelentette: arra kérte a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amely alapján megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök ellen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás