Újabb baloldali siker az olasz parlamentben

A baloldali koalíció jelöltjei lettek a befutók az olasz parlament képviselőházának és szenátusának elnökválasztásán. Ez azonban továbbra sem jelent baloldali többséget a törvényhozásban. Erősödik a megosztottság az Öt Csillag Mozgalmon belül is; Beppe Grillo kizárással fenyegeti mozgalmának hűtlen tagjait. Mindeközben az olasz értelmiség a pártérdekek maguk mögött hagyását és kormányalakítást kér a győztes politikai erőktől.

A Képviselőházban a balközép Demokrata Párt (PD) jelöltje, Laura Boldrini szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az 52 éves képviselőasszony 1998 és 2002 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivőjeként tevékenykedett. A választások során a győztes baloldali koalíció a választási törvény értelmében többséget szerzett a Képviselőházban, így jelöltjük biztos többséggel győzött a házelnöki posztárt folytatott harcban.

Nehezebb feladat várt a szenátus döntéshozóira; a választások során ugyanis a regionális alapon számolt szavazatok minimális különbséget eredményeztek a vezető pártok között, így a fej-fej mellett végzett koalíciók egyike sem jutott biztos többséghez, patthelyzetet eredményezve az olasz politikai életben.

A szenátus elnöki tisztségét végül a relatív többséget magáénak tudható PD jelöltje, Pietro Grasso volt maffiaellenes államügyész szerezte meg. A tevékenysége és médiaszereplései révén nem csak Olaszországban, hanem külföldön is közismert Grasso húsz szavazattal szerzett többet, mint a szenátus leköszönő elnöke, a Berlusconi-vezette jobboldali Szabadság Népe (PdL) által támogatott Renato Schifani.

A szenátus és a képviselőház elnökeinek megválasztását követően megindulhatnak az új kormány megalakulásáról szóló egyeztetések a pártok vezetői és Giorgio Napolitano köztársasági elnök között. Annak ellenére, hogy a baloldal besöpörte a parlament mindkét házának elnöki tisztségét, korántsem biztos, hogy Olaszország elkerülheti az újabb választások kiírását.

Mint a győztes koalíció vezetője, Bersani a legesélyesebb arra, hogy az államfő őt bízza meg a kormányalakítással, azonban még ebben az esetben is szüksége lenne arra, hogy a másik két nagy párt valamelyike bizalmat szavazzon neki. A jobbközép formációval való nagykoalíció alakításának elutasítása után Berlusconiék támogatása valószínűtlen, csakúgy, mint az egyes pártok szintjén a legtöbb szavazatot megszerző Öt Csillag Mozgalom (M5S) bizalmának elnyerése.

Civil a pályán

A választásokat követően a jobb és baloldal között megindult a küzdelem a pártként való definiálást is elutasító M5S támogatásáért. Peppe Grillót több híve, így Dario Fo Nobel-díjas rendező és drámaíró is arra buzdította, ragadja meg a lehetőséget, hogy kormányba kerülhessen, és fogadja el a baloldal ajánlatát, azonban a mozgalom vezetője, Beppe Grillo nem volt hajlandó egyik koalícióval sem szövetségre lépni. Grillóék programjának egyik fő pontja épp a Berlusconi és Bersani-által képviselt idős politikus-korosztály eltávolítása lenne.

Éppen ezért az olasz újságok lehetséges megoldásként latolgatják azt a forgatókönyvet, amely szerint Bersani átadná helyét párttársának, Firenze fiatal és karizmatikus polgármesterének, Matteo Renzinek. A 38 éves fiatalember a M5S igényeit mérlegelve olyan program kidolgozására bíztatja pártját, amellyel elnyerhetnék Grillóék bizalmát.

Meglepő eredményének köszönhetően február vége óta a M5S az újságok címlapjának elsőszámú szereplője. A mozgalmat csak a pápaválasztás fejleményei tudták valamelyest háttérbe szorítani, ám Grillóék teljes erővel folytatták harcukat fő fórumokon, az interneten. Most azonban némi megosztottság tapasztalható a M5S soraiban is, amely a szenátusi elnök megválasztásakor is megmutatta magát; bár a mozgalom „hagyománya” szerint a M5S szenátorainak többsége egyik jelöltre sem szavazott, 12-en Grassóra voksoltak. Grillo kizárással fenyegeti mozgalmának hűtlen tagjait és leszögezte, nem lesz hosszú életű a törvényhozás.

A választásokat követően kialakult patthelyzet láttán az olasz értelmiség is mozgolódni kezdett; arra szólították fel az első három helyen végzett politikai erőket, hogy tegyék félre pártjuk érdekeit és hozzanak létre egy olyan kormányt, amely képes véghezvinni a választók által február végén kinyilvánított polgári akaratnak megfelelő változásokat. A felhíváshoz többek között Roberto Benigni színész, Roberto Saviano író és újságíró, Jovanotti énekes és Ferzan Ozpetek rendező is aláírását adta.

Még nem látni az alagút végét

Továbbra is bizonytalanság árnyékolja be tehát az olasz politika egét. Az olasz államkötvények hozamai romlanak, a hitelminősítők tovább rontják az ország besorolását, a munkanélküliség ismét rekordokat dönt. Az egyetlen biztos pontnak a megfontoltságra intő, nyugalmát megőrző Giorgio Napolitano mondható. Az államfő átmeneti és szakértői kormány megalakítására is megbízást adhat, mint ahogy azt Mario Monti esetében tette. Az államfő mandátuma azonban a végéhez közeleg, és kérdés, hogy a továbbra is megosztott olasz parlament és a kevés reménnyel kecsegtető kormányalakítás hogyan tudja megteremteni a köztársasági elnökválasztás körülményeit.

Tóth Barbara

Felkapott hírek

Friss hírek

Az elmaradt G7-csúcs miatt Trump megharagudhatott Merkelre

Donald Trump utasítást adott a Pentagonnak a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentésére - jelentette exkluzív információként a WSJ amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A lépés régóta a levegőben volt, így a bejelentés időzítése kapcsolatban állhat azzal is, hogy Merkel miatt hiúsult meg a Trump által júniusra tervezett G7-csúcs.

Read More »

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás