Az osztrákok majd fele visszasírja Hitlert

Jövő kedden lesz 75 éve, hogy a náci Németország csapatai megszállták Ausztriát, végrehajtva ezzel az Anschlusst. Az évforduló alkalmából a liberális der Standard napilap megbízásából a linzi Piac Intézet (Market-Institut) felmérést végzett, hogy kiderítse, hogy viszonyulnak ma az osztrákok országuk 75 évvel ezelőtti megszállásához. Az eredmények megdöbbentőek.

A Linz központú intézet szombaton nyilvánosságra hozott adataiból kiderül, hogy a több mint félezer megkérdezett 42 százaléka szerint „Hitler alatt azért nem mentek rosszul a dolgok”, míg a válaszadók 57 százaléka vallotta, hogy „a hitleri éra semmilyen szempontból nem volt jó”. A felmérés szerint az osztrákok igényt tartanának egy erőskezű vezetőre: 61 százalékuk szívesen látna egy „erős embert” Ausztria élén. Egy 2008-ban készült felmérés szerint viszont a megkérdezettek csupán ötöde vágyna egy olyan vezetőre, aki a parlamenten és a választásokon felül áll.

1938. március 9-én Kurt von Schuschnigg Hitlerhez fordult segítségül, mivel az osztrák kancellár nem tudta felszámolni Ausztriában az egyesülést támogató náci mozgalmat. Az igen naiv kancellárt Hitler náci kormánytagok kinevezésére, valamint népszavazás kiírására kötelezte az Anschluss ügyében. Schuschnigg mindezen követeléseknek eleget tett, majd március 11-én lemondott, a Wehrmacht másnap pedig megszállta Ausztriát, ezzel létrejött a nagynémet egység. Hitler az Anschlusst március 13-án hirdette ki Bécsben üdvrivalgás és virágeső közepette.

Az ausztriai politikai diskurzus még ma sem jutott végérvényes álláspontra avval kapcsolatban, hogy Ausztria az együttműködő vagy az áldozat szerepét játszotta országuk annektálásakor. Bár általánosságban az osztrákok inkább az elszenvedő felet látják saját magukban, ezen állításnak ellentmondanak a szombaton nyilvánosságra hozott adatok. A megkérdezettek szűk többsége, 53 százalék vallotta, hogy az Anschluss önkéntesen ment végbe, míg 46 százalékuk osztaná ki Ausztriának az áldozati szerepet.

Arra a kérdésre, hogy „az állami szolgáltatásokat csak a többségi nemzetnek kéne biztosítania”(tehát csak az osztrákoknak, bevándorlóknak például nem) kétféle válasz érkezett: „ez egy így teljesen helyénvaló” (A-válasz), illetve „ez egy szűklátókörű, radikális, szégyenteljes szempont”(B-válasz). A végeredmény szempontjából az A-választ a megkérdezettek 57 százaléka támogatta, köztük mindegyik vállaltan FPÖ-szavazó volt.

Az Anschlusst követően egyes csoportok, mindenek előtt az ausztriai zsidók tömeges üldöztetésnek voltak kitéve. Azt a feltételezést, hogy „ma ilyen jellegű üldöztetések elképzelhetőek-e Európában” a válaszadók mindössze 12 százaléka tartotta elképzelhetetlennek, 32 százaléka nem valószínűnek, 39 százaléka esélyesnek és 17 százaléka igen valószínűnek. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett osztrákok 61 százaléka véli úgy, hogy a náci múltat kellőképpen feldolgozták.

Molnár Tamás Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás