A Bizottság megvizsgálja a magyar alkotmánymódosítását

Elfogadása után vizsgálatnak veti alá az Európai Bizottság a magyar alaptörvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely az Alkotmánybíróság jogkörének további csökkentését, és több rendelkezés alaptörvénybe emelését írja elő – közölte a testület szóvivője szerdán. A tervezetet az Európa Tanács főtitkára is bírálta, azt kérve, hogy a parlament ne fogadja el a módosítást.

Az Európai Bizottság reméli, hogy Magyarország tartani fogja magát a korábbi vállalásaihoz, valamint hogy az uniós jog betűjének és szellemének megfelelően fogja alakítani a nemzeti jogrendszert – mondta a testület szóvivője az alaptörvény negyedik módosításával összefüggésben.

Pia Ahrenkilde-Hansen elmondta, a február 8-án benyújtott törvénymódosítási javaslatot az elfogadása után jogi vizsgálatnak veti majd alá Brüsszel, ezt követően mond majd véleményt róla, és dönt esetlegesen további intézkedésekről. Brüsszel „minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy meggyőződjön az európai uniós jogszabályok alkalmazásáról minden tagállamban” – tette hozzá.

Az Országgyűlés a tervek szerint jövő hétfőn szavazhat az alaptörvény negyedik módosításáról. A javaslat egyebek mellett továbbcsökkenti az Alkotmánybíróság hatáskörét; az alaptörvénybe emel több olyan elemet, amelyet korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált; újraértelmezi a család fogalmát; alkotmányba foglalja a hallgatói szerződések rendszerét; és megteremti az alkotmányos alapját annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke áthelyezhessen ügyeket más bíróságokra.

Az Európai Bizottság csak olyan szakpolitikai területeken tud beavatkozni, amelyek uniós kompetenciába tartoznak. Bizottsági források a BruxInfo kérdésére leszögezték, az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatása nem tartozik ezek közé, az igazságszolgáltatási rendszer felépítésével kapcsolatban viszont vannak európai előírások, amelyekhez a tagállamoknak igazodniuk kell. Igaz, itt felvetődik a „koppenhágai dilemmaként” ismert jelenség, amely szerint az európai uniós csatlakozásig az EU-nak van lehetősége megállapítani, hogy egy tagjelölt ország igazságszolgáltatási rendszere nem megfelelő, és adott esetben újabb erőfeszítéseket kérni tőle, a csatlakozás után viszont már nincs mechanizmus ennek kikényszerítésére.

Elmondták, hogy a Bizottság a jogi utat fogja követni, de adott esetben lehetősége van politikailag is figyelmeztetni az országot. A testület próbálja használni majd a rendelkezésre álló eszközöket, ahol van uniós kompetencia.

Az Európa Tanács is aggódik

Az Európa Tanács főtitkára közleményben kérte, hogy a parlament halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást a magyar alkotmány módosításáról. Thorbjorn Jagland szeretné, ha először az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság megvizsgálhatná a módosítási javaslatot.

A főtitkár aggódik amiatt, hogy az új módosítás esetleg nem felel meg az európai előírásoknak, mivel azon átmeneti rendelkezéseket emelné alkotmányba, amelyeket korábban alaptörvénybe ütközőnek ítélt az Alkotmánybíróság. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány a kétharmados parlamenti többségét akarja arra használni, hogy felülírja az Alkotmánybíróság döntéseit” – fogalmazott Thorbjorn Jagland, ez pedig szerinte veszélyezteti a fékek és ellensúlyok alapelvét.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) jelentéstevői szerint a fideszes képviselők által február 8-án benyújtott alkotmánymódosítási javaslat újra bevezetne számos olyan rendelkezést, amelyet az Alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek talált, és amelyekről a Velencei Bizottság is kijelentette, hogy szembemennek az európai előírásokkal. A cseh jobbközép (EDG) Jana Fischerová és a svéd liberális Kerstin Lundgren által aláírt közlemény szerint az ETPK reméli, hogy a magyar Országgyűlés nem fogja megszavazni az úgynevezett „negyedik módosítást”.

A két képviselő azt követően fejezte ki az aggodalmát, hogy február végén háromnapos látogatást tett Budapesten, amely során személyes találkozókon próbáltak impulzusokat szerezni az április közepére ígért jelentésükhöz. Ebben a jelentésben fogja majd a két képviselő véleményezni, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése indítson-e monitoring eljárást Magyarország ellen az elmúlt évek eseményei miatt.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A belga egészségügy is egyre inkább küszködik

A belgiumi kórházak intenzív osztályai hamarosan - mintegy két héten belül - elérhetik befogadóképeségük felső határát, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik - közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás