Bulgária: politikai káosz, lemondott a kormány

Teljes politikai káosz alakult ki Bulgáriában, február 20-án lemondott a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány. Mi rejlik a váratlan döntés mögött? Boriszov megelőző lépése mindenkit váratlanul ért, az ellenzék és a tüntetők sem tudták kihasználni a gyors politikai manővert. Ideiglenes kabinetre és előrehozott választásokra lehet számítani. A Kitekintő tényfeltáró elemzésében értékeli a kialakult helyzet mögött álló indokokat.

Kevés jel mutatott arra, hogy Bojko Boriszov pár hónappal az esedékes parlamenti választások előtt lemond tisztségéről, ám a miniszterelnök február 20-án a parlament elé terjesztette lemondónyilatkozatát. Tegnapi elemzésünkben részletesen foglalkoztunk a napok óta tartó lakossági tüntetésekkel, ám a kormány részéről a legvégsőkig tagadták annak lehetőségét, hogy ideiglenes kormány fogja átvenni a 2009 óta regnáló kabinet helyét. Ami még érdekesebb, hogy Bulgária legelismertebb politikai szakértői kivétel nélkül januárban még határozottan a kormány ciklusának kitöltését vetítették előre.

Bulgáriában utoljára az 1990-es évek közepén történt meg, hogy lemondott egy regnáló kormány – a Zsan Videnov vezette, rendkívül népszerűtlen szocialista-liberális kabinet – viszont, Magyarországgal ellentétben, a rendszerváltás óta több ideiglenes kormány is vezette az országot. Boriszov és a GERB döntése a tények tükrében viszonylag logikusnak nevezhető, a folyamatosan apadó népszerűség és a szűnni nem akaró politikai tiltakozások egyaránt arra késztették a kormánypárti politikusokat, hogy megelőző manőverhez folyamodjanak és megelőzzék a többi politikai vetélytársat.  Tény, hogy a GERB a beelőző stratégiát választotta és ez annyiban javítja a kormánypárt pozícióit, hogy egyik párt sem tudta kihasználni és megszemélyesíteni a lakossági tiltakozásokat, így a lakosság sem tudott azonosulni egyik párt választási programjával. A főbb ellenzéki pártok közül a legesélyesebb Bolgár Szocialista Párt (BSzP) viszonylag óvatosan reagált Boriszov lemondásának hírére. A korábbi negatív tapasztalatokkal ellentétben a Szergej Sztanisev vezette szocialisták rendkívüli pártkongresszus összehívását tűzték ki a miniszterelnök lemondásának időpontjára, így egységes álláspontot képviselnek.

Boriszov és pártja kiemelte, hogy a Roszen Plevneliev államfő által a közeljövőben kijelölésre kerülő ideiglenes kormányban nem kíván részt venni.  A tegnapi döntésével Boriszov azt a látszatot kívánja elérni, hogy a kormányzásuk alatt eltelt 3,5 esztendőben mindent megtettek a korábbi szocialista kormányok által okozott romok eltakarítása terén, ám nem voltak képesek a feladat véghezvitelére. Boriszov célja, hogy egyik párt se legyen képes masszív populista politikát folytatni, így ugyan a bukás miatt csökken pártjának népszerűsége, de ezzel egyidejűleg a többi ellenfél sem tud profitálni ebből.

A tüntetések kiváló lehetőséget biztosított Boriszovnak, hogy időben elkezdjen készülődni az ellentámadásra, hiszen a kormánypárt a mai napig a legnépszerűbb párt az országban, vezető politikusaik pedig a legkedveltebbek. A legfelkészültebb pártnak nem kis meglepetésre a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) bizonyult, a török-liberális szervezett az elmúlt hónapokban folyamatosan arra figyelmeztette a lakosságot, hogy előrehozott választásokra kell számítani. A DPSz politikusai számára a legnagyobb problémát ugyanakkor az izolált helyzetük fogja jelenteni, ugyanakkor a törökök és a szocialisták együtt minden bizonnyal képtelenek lesznek új kabinetet alkotni, a többi párt pedig erősen elhatárolódik tőlük.

A korábbi „válságszituációktól” a 2013-as helyzet abban különbözik, hogy egyelőre nem mutatkozik olyan politikai formáció, amely összegyűjtené a proteszt szavazatokat. Boriszov egyik legnagyobb politikai sikere éppen ebben rejlik, hogy nem engedte a saját politikai tere szétaprózódását. Míg a többi párt szinte kivétel nélkül belső ellentétekkel küzdött, addig a kormánypárti frakció egységes tudott maradni, valamint a többi pártból számos függetlent tudott átcsábítani. Ivan Kosztov volt miniszterelnök a kormányfő lemondását követően azonnal dezertálással és a szocialistákkal történő összejátszással vádolta a GERB-et és Boriszovot. Kosztov reakciója nem véletlen, azzal hogy akár április közepére előrehozták az eredetileg nyár eleji választásokat, a kis pártoknak szinte esélyük sem maradt hosszabb, imidzsépítő kampány megindítására. A jelenlegi helyzetben a nagy, országos lefedettséggel és médiakapcsolatokkal rendelkező pártoknak áll a zászló.

A háttérben egyértelműen a kormánypárt szavazatszéthúzó céljai állnak – az előrehozott választásokon a DPSz és a BSzP aligha tudnák maximalizálni eredményeiket, ám a GERB-nek lehetősége nyílna tárgyalni a kisebb jobbközép pártokkal egy széles, „nemzeti” együttműködésre épülő kormánykoalícióról. A jelenlegi helyzet sok szempontból hasonlít az 1996-1997-es eseményekre, amikor Zsan Videnov szocialistái egy csődközeli helyzetben lévő Bulgáriát hagytak a jobboldalnak, így kilátástalan helyzetbe sodorták politikai ellenfeleiket, akik természetesen nem voltak képesek kezelni adekvátan a helyzetet. Boriszov kifejezetten jól érzékelte, hogy a szocialisták nem rendelkeznek azokkal az ország stabilizáláshoz szükséges képességekkel, így még a BSzP-DPSz választási győzelme esetén sem garantálná a GERB távolmaradását a hatalomtól.

Mi következik ezután? Az államfő néhány hónapra kinevez egy súlytalan, választásokat előkészítő ideiglenes kormányt, amelyben egy párt sem fog részt venni (minden bizonnyal egyik párt sem vállalná a csődközeli helyzetben lévő ország ideiglenes igazgatását). Az egyetlen párt, amely aspirációkat mutat, hogy elfogadja a köztársasági elnöktől az ideiglenes kormány vezetését meglepetésre az opportunista Jane Janev vezette Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz) párt. Az RZSz  szoros kormánypárti kötöttségéről és a szervezett bűnözői körökkel való állítólagos kapcsolatosairól lett híres, vezetője, Janev több alkalommal is utalt arra, hogy Boriszov helyébe lépne, amíg „felettese” vissza nem tér az előrehozott választások után.

A szakértőkből álló kormány után egy esetlegesen hivatalba lépő baloldali kabinet kapcsán a legnagyobb kérdés az, hogy a baloldal visszatér-e a 2009-ig tartó költekezéses politikához, avagy folytatja a GERB útját. Abban az esetben, ha a GERB térne vissza egy szélesebb koalíció élén, akkor fájdalmas reformokra lehet számítani. Érdekesség, hogy a pár napja lemondását benyújtó Szimeon Djankov pénzügyminiszter Boriszov lemondását követően visszavonta „távozási kérelmét”, ez csak azzal magyarázható, hogy Boriszov távolról sem kívánja kiadni kezéből az ország politikai irányításának gyeplőjét.

Eltekintve a pártérdekektől a lemondás időzítése és módja a lehető legrosszabb hatásokkal fog járni az ország számára. Az ideiglenes kormány nem fog rendelkezni azon jogkörökkel, amelyek garantálnák az emberek elégedetlenségének a lecsillapítását és fontos döntések meghozását. A néhány hónapig regnáló kormánynak csak egyetlen egy kompetenciája lesz, mégpedig a választások előkészítése, ugyanakkor az ország nagyon feldúlt állapotban van jelenleg. Amint előző elemzésünkben is kiemeltük, a lakosság alapvetően nem egy politikai párt ellen tüntet, hanem az egész politikai rendszer ellen, ám nincs egységes rendező erő a lakosság körében, amely politikai síkra vinné a polgárok akaratát. Boriszov lemondásából senki sem nyer, a korábbi rendszert örökli az új parlament és azon erők, amelyek tényleges változásokat hozhatnak, a döntéshozatalon kívül rekednek (hiszen még ki sem alakultak). Fontos kiemelni még, hogy a váratlan lemondás az egész államot hátrányosan érte, hiszen többek között az Alkotmánybíróság nem teljes létszámmal várhatja az új választásokat, az Állami Főfelügyelő pozíciója betöltetlen, az országgyűlés minden bizonnyal felfüggeszti tevékenységét és kérdésessé válik például az egyes felügyelő bizottságok munkája is (mint például az áramszolgáltatók működését szabályozó DKEVR is).

A lakossági tüntetések szervezői (az ún. kezdeményezési bizottságok) a lemondás hírére megerősítették, hogy határozatlan ideig továbbfolytatják tüntetéseiket és nem fogják megengedni egyik pártnak sem politikai előnyök nyerését. A bolgár lakosságnak jelen pillanatban lehetősége lenne arra, hogy befejezze a rendszerváltás folyamatát, ugyanis ne felejtsük el, Bulgáriában csak látszólagosan történt meg az átmenet a totalitárius rendszer és a jelenlegi oligarchikus rendszer között. Az igazi gond azonban, hogy a lakosság nem rendelkezik azokkal a felügyeleti eszközökkel, amelyek garantálnák az eddigi pártoktól való távolmaradását. Az utóbbi napokban láthatóvá vált, hogy a tüntetők soraiban beépített kormánypárti és ellenzéki aktivisták is vannak, akik nyomást gyakoroltak a szervezetlen tömegekre. Ha tényleges, az eddigi pártoktól független, polgári hatalmat kíván a lakosság Bulgáriában akkor már korábban meg kellett volna szervezni a szervezeti bázist a tüntetésekhez. A szervezeti háttér nélkül a pártok lassan maguk alá fogják gyűrni a lakossági tiltakozásokat és a parlamenti választásoknál megosztják egymás között voksaikat.

Hogy ki kerekedik felül az egész káoszból? A politikai struktúra megmarad, még ha az ellenzék is kerül hatalomra, nehéz elképzelni, hogy a lakosság megszervezi saját politikai szervezetét. Boriszov visszatérése és dominanciája legalább annyira lehetséges, mint egy új szocialista-liberális kabinet létrejötte.

Kövesse nyomon a Kitekintőt és értesüljön a legfrissebb hírekről Bulgáriából!

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás