A keretköltségvetés német szemmel

Németország maradna az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője az uniós költségvetés alapján, amiben múlt pénteken állapodtak meg az európai vezetők. Bár az ország akár egymilliárd euróval is többet fog többet fizetni évente az Uniónak, a kancellár elégedett.

Rekordhosszúságú ülések után múlt pénteken a tagállamok állam- és kormányfői az elkövetkezendő hét évre 960 milliárd eurós európai uniós keretköltségvetésben állapodtak meg, ami 35 milliárd euróval kevesebb az előző hét év költségvetésénél. A legjobban David Cameron brit miniszterelnök támogatta a költségvetés csökkentését, de Németország, Svédország és Hollandia is ezért harcolt. Mint várható volt, éles választóvonal húzódott a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek álláspontjai között. Előbbi országok, így Németország is, sikerként könyvelik el a megállapodást.

Az egy hete elfogadott költségvetésből következően továbbra is Németország marad az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője. Jelen állás szerint a németeknek az elkövetkezendő években magasabb nettó összeget kell majd Brüsszelbe utalniuk, ami elsősorban a gazdasági fejlődésükre vezethető vissza, míg sok tagállam (köztük Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia) várhatóan nagyjából ugyanannyit fog évente az Uniónak fizetni, mint korábban. Előrejelzések szerint Németország 2014 és 2020 között évente egymilliárd euróval fog majd többet fizetni az EU-nak az előző évekhez hasonlítva. Mielőtt bárki számításba kezdett volna azzal kapcsolatban, hogy mekkora összeggel fog többet utalni az ország évente az Európai Uniónak, német kormányzati körökben már azt nyilatkozták, “Németország kész többet fizetni, hiszen az európai szolidaritás rájuk is vonatkozik”.

Újdonság azonban, hogy a gazdasági teljesítményt is figyelembe véve lesz Németország a legnagyobb nettó befizető. Ezt az arányt úgy kapjuk, hogy az Uniónak fizetett összeget összehasonlítjuk az ország GNP-jével, vagyis a bruttó nemzeti termékével. Ez alapján a számítás alapján 2011-ben az ország gazdasági teljesítményéhez viszonyítva Olaszország volt az EU legnagyobb nettó befizetője. Németország GNP-jéhez viszonyítva korábban 0,35 százalékot utalt az Uniónak, a jövőben a GNP 0,37 és 0,38 százaléka közötti összegre növekszik a befizetés. Az előrejelzések szerint a németeket a sorban a hollandok (0,37%) és a svédek (0,35%) fogják követni. Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztria a következő hét évben várhatóan a GNP 0,31 százalékát fogja utalni. 2011-ben Németország kilencmilliárd eurót utalt át az uniónak – írja a Frankfurter Allgemeine.

A tárgyalások alatt érezhető volt a nemzeti érdekek és az európai uniós költségvetés összecsapása, a francia és a német fellépésen jól látszódott, hogy minden ország elsősorban a saját államháztartására gondol. A német küldöttség úgy nyilatkozott, ők kompromisszumképesek, de a saját érdekeiket is szem előtt tartják. Így például a kancellár elérte, hogy a keletnémet tartományoknak ne kelljen a jövőben lemondaniuk minden Brüsszelből jövő támogatásról, de Angela Merkel egyetértett annak az engedélyezésével is, hogy az egyes évek költségvetéseinek fel nem használt részét átcsoportosítsák a következő évekre vagy más célra használják fel. „Ez Németországnak nem lesz könnyű” – mondta utóbb Merkel  a visszatérítések korlátozására utalva.

A kancellár összességében jó eredményről beszélt. A költségvetési tervezet ugyanis több mint három százalékkal alacsonyabb az előző perióduséhoz képest, és mégis négymilliárd euróval többet szánnak kutatásra, 31 százalékkal több pénz fog jutni az ifjúsági cserékre, és az infrastruktúra fejlesztésére is a dupláját fogják fordítani. Azonban ahhoz, hogy a keretköltségvetés hatályba lépjen, az Európai Parlamentnek azt még el kell fogadnia. A Parlament döntése csak április vagy május környékére várható. További információk a pénteki ülésről itt

Herner Panni

Felkapott hírek

Friss hírek

Érkezik a Huawei első Google-mentes okostelefonja

A Huawei csütörtökön, a németországi Münchenben bemutatta az első olyan okostelefonját, amely Google-alkalmazások nélkül működik. A kínai technológiai társaság az amerikai kereskedelmi minisztérium kilátásba helyezett korlátozásai miatt fejlesztette az új készüléket az amerikai Google szolgáltatásai nélkül.

Read More »

Engedett a horvát kormány, visszaállítják a megemelt nyugdíjkorhatárt

A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás