Forró viták övezik a német palagáz-kitermelési terveket

A kormánykoalíció még az ősszel esedékes parlamenti választások előtt le akarja fektetni annak a jogi szabályozásnak az alapjait, amely lehetővé tenné a Németország területe alatt található nagy mennyiségű palagáz kitermelését. A kitermelés során használt eljárást azonban komoly szakmai és politikai viták övezik.

A palagáz egy nagy mélységben előforduló, palás képződményekbe zárt természetes földgázfajta. Kitermelése csak az úgynevezett hidraulikus töréstechnikával (hydraulic fracturing, fracking) lehetséges, amely az utóbbi évtizedben terjedt el. Ennek során nagynyomású víz segítségével „feltörik” a mélyben található kőzetet, hogy az abban található gáz a felszínre áramolhasson. A vízhez homokot vagy apró kerámiagolyókat kevernek, amelyek nyitva tartják a kőzetben keletkezett repedéseket, valamint különféle vegyszereket, amelyek csökkentik a súrlódást, és megakadályozzák a baktériumok elszaporodását.

Az Európai Unió környezetvédelmi bizottságának szakértői egy átfogó, 300 oldalas tanulmányt készítettek 2012 végén. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a palagáz kitermelése súlyosan veszélyezteti az emberek egészségét és a környezetet, szeizmikus aktivitást (vagyis földrengéseket) idézhet elő, a levegőbe kerülő metán pedig felgyorsíthatja a globális felmelegedést. Ezért a szakértők olyan szigorú szabályozást javasolnak, amely gyakorlatilag a kitermelés tiltásával ér fel.

Becslések szerint Németországban 0,7 és 2,3 milliárd köbméter között van a kitermelhető palagáz mennyisége, ez megközelítően 12 évnyi teljes német földgázfogyasztással egyenértékű. Jelenleg az országban mindössze az éves felhasznált mennyiség egytizedét fedezik hazai forrásokból; az elfogyasztott gáz felét Hollandiából és Norvégiából, harmadát Oroszországból importálják. A palagáz kitermelése ezért nagyban hozzájárulhatna Németország energetikai függetlenségéhez. Az Egyesült Államokban jelenleg „palagáz-forradalom” zajlik, aminek eredményeképpen a gáz ára a negyedével mérséklődött, és fellendülésnek indult az ipar.

Más szakértők szerint a hidraulikus törés elméletileg nem jelenthet veszélyt a környezetre. Az eljárás során a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a mélybe pumpált nagynyomású keverékből káros anyagok szivárognak a talajvízbe, onnan pedig az ivóvízbe. A lelőhelyek azonban általában több száz méterrel a talajvíz szintje alatt találhatóak, attól több, víz számára átjárhatatlan geológiai réteg választja el őket. A talajvíz-rétegen áthaladó furatot, amelyen a keveréket a mélybe juttatják, és amelyen keresztül a gáz a felszínre tör, acélcsövekkel és betonnal szigetelik. A hiba lehetősége azonban a gyakorlatban nem zárható ki: szivárgás előfordulhat, ha a felszínen a vegyszereket tartalmazó tartályok vagy a furat nincsenek megfelelően szigetelve. Ráadásul Németországban találhatóak olyan palagáz-lelőhelyek, amelyek sokkal közelebb helyezkednek el a felszínhez, ezért nagyon körültekintően kell eljárni.

Ritva Westendorf-Lahouse, az Exxon Mobil energetikai cégcsoport szóvivője azt nyilatkozta, a hidraulikus törést az elmúlt 50 évben már több mint háromszázszor alkalmazták Németországban másféle kőzetek esetében, és egy alkalommal sem történt környezetszennyezés. Bejelentette, hogy jelenleg olyan keverékeket próbálnak létrehozni, amelyek sem mérgező, sem környezetre káros anyagokat nem tartalmaznak. Ezek már akár idén elkészülhetnek, és megkezdhetik tesztelésüket.

A politikai paletta baloldalán ellenzik az eljárás engedélyezését. A Zöldek tavaly decemberben olyan javaslatot terjesztettek a német szövetségi parlament (a Bundestag) elé, amely teljesen betiltotta volna a hidraulikus törés alkalmazását egészen addig, amíg az eljárással kapcsolatos kérdéseket nem sikerül kielégítően tisztázni. A javaslat azt is kikötötte volna, hogy a törés során használt keverék nem tartalmazhat egészségre vagy környezetre káros anyagokat. A parlamenti többség elutasította a beadványt.

A berlini kormánykoalíció frakciói idén február 1-én felszólították a környezetvédelmi minisztert, Peter Altmaiert és a gazdasági minisztert, Philipp Röslert, hogy még februárban terjesszenek be törvényjavaslatot a nagy mélységben található kőzetrétegekből való gázkitermelés szabályozására. A két miniszterhez eljuttatott felszólításban a frakciókat képviselő politikusok a hidraulikus törés feltételekhez kötött engedélyezését javasolják. Vízvédelmi területeken például tilos lenne fúrni, de minden egyes új területen komoly vizsgálatokat kellene végezni a kitermelés engedélyezése előtt.

A kormánykoalíció részét képező Szabaddemokrata Párt (FDP) környezetvédelmi témákért felelős szóvivője szerint „nem engedhetjük meg magunknak, hogy ideológiai alapon utasítsuk el a hidraulikus törést, mivel az hozzájárulhat az energiaellátáshoz”.

Kovács Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

A belga egészségügy is egyre inkább küszködik

A belgiumi kórházak intenzív osztályai hamarosan - mintegy két héten belül - elérhetik befogadóképeségük felső határát, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik - közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás