_

Németország felfegyverzi Szaúd-Arábiát

Csúcson van a német hadiipar a válság idején is. Szaúd-Arábia milliárdos üzletet ajánlott Németországnak a legkorszerűbb hadihajókért. A Szövetségi Biztonsági Tanács állítólag már rá is bólintott az ügyre, az ellenzék azonban morális okokból keményen kritizálja a döntést. A pénz ismét felülkerekedik az emberi jogokon?

Egy német lap szerint a szaúdiak másfél milliárd euró értékben kívánnak hadihajókat venni Németországtól. Az ellenzék máris megfogalmazta aggodalmát a tervezett üzlettel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy az exportált hadiipari termékeket a hatalmon lévők esetleg a szomszédos országok, vagy akár a saját lakosságuk ellen is fordíthatják a politikailag instabil régiókban.

A brémai Lürssen Werft hajógyár által gyártott és elsősorban határvédelemre kifejlesztett őrhajókat a szerződéstervezet szerint a következő két év során, 10-15 millió eurós darabáron adnák el keletre. Az üzlet nagyságrendjét mutatja, hogy a Lürssen Werft egy másik nagy vállakozással, a Keleti-tenger partjainál működő Peen-Werfttel szövetkezne a hajók megépítésére.

Nem ez lenne egyébként az első ilyen megállapodás. Korábban exportáltak már az araboknak Boxer típusú páncélozott járműveket is. A Lürssen Werft hajói és más német cégek által gyártott kézi lőfegyverek azonban nem csak a Közel-Keleten, hanem az egész világon nagy népszerűségnek örvendenek. Számos dél-amerikai ország, valamint Katar, Indonézia és Angola is az üzletfelek körét gyarapítja.

A végső döntést az export tárgyában a Szövetségi Biztonsági Tanács hozhatja meg, egy titkos tanácskozást követően, élén Angela Merkellel (CDU). Az SPD szerint a kancellár csak a profitra koncentrál, és nem veszi figyelembe, hogy a német polgárok már számos alkalommal tiltakoztak a fegyverkereskedelem ellen. A Zöldek több demokráciát akarnak ezen a téren és azt kritizálják, hogy az fegyvereladásokkal kapcsolatos politika nem elég átlátható az ellenzék számára, Angela Merkel titkosan és egyoldalúan hozza meg döntéseit. A baloldali párt pedig a kivitel teljes leállítását követeli.

Az arabok már a második világháborút követő időszakban is érdeklődtek a német fegyverek iránt. Az akkori kancellár, Helmuth Schmidt azonban még szilárdan ellenállt a milliárdokkal kecsegtető üzletnek. Azt az elvet vallotta, hogy Európán és a NATO tagjain kívül nem ad fegyvert más államoknak. A Bundesregierung még 2000-ben is az export volumenjének csökkentése mellett kötelezte el magát, a tények azonban magukért beszélnek: Németország mára a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőre az USA és Oroszország után. Hadiipari termékeinek hetven százaléka külföldi megrendelésre készül. Sokak szerint Merkel ezzel a politikával nem veszi figyelembe a második világháborút követően kialakult elveket, miszerint fegyvereket csak a szövetségi erőknek fognak szállítani.

Nemcsak ezen elvek feladása, hanem az emberi jogok szempontjából is ellentmondásos a német kormány viselkedése. Szaúd-Arábia államberendezkedése szerint abszolút monarchia, írott alkotmánya nincs, azt valamennyire a Korán helyettesíti. Az Amnesty International tudósításai szerint a halálbüntetés még mindig rendkívül elterjedt, és egyelőre leküzdhetetlen probléma a politikai ellenállók üldözése és bebörtönzése előzetes tárgyalás nélkül is. A vallásszabadság és véleménynyilvánítás szabadsága szinte ismeretlen fogalom. Ráadásul maga a német kormány is számos alkalommal megfogalmazta már negatív kritikáját az arab országgal szemben az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. Jogosan teheti fel tehát az ellenzék a kormánynak a kérdést, hogy mégis miért szállít akkor ennyi fegyvert egy ilyen országba?

Magyar Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek

Félmilliós sztrájk Franciaországban

Megállt az élet csütörtökön Franciaországban - Párizsban és mintegy hetven vidéki városban a rendőrség szerint több mint 510 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az Air France járatainak mintegy harmadát törölte, a vasúti vonalakon a vonatok alig tíz százaléka közlekedett.

Read More »

Európának még van esélye klímasemlegessé válni 2050-re

A 2020-as klímavédelmi célok megvalósításával 2050-re Európa klímasemlegessé válhat. Ennek érdekében kísérletet kell tenni arra, hogy valamennyi európai uniós tagország kötelezze el magát az éghajlatsemleges Európai Unió elérését célzó stratégia mellett - mondta Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora csütörtökön.

Read More »

Babisnak esze ágában sincs visszafizetni az uniós támogatásokat

Csehország semmilyen brüsszeli támogatást nem fog visszafizetni az uniós kasszába - jelentette ki szerdán Andrej Babis cseh miniszterelnök azzal összefüggésben, hogy lapértesülés szerint az Európai Bizottság könyvvizsgálói jelentése megállapította: Prágának több százmillió koronát vissza kell utalnia az ő politikai és gazdasági tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás