Különutas lenne Nagy-Britannia

Norvégia összetűzésbe került az EU-val a szabadkereskedelem korlátozása miatt. Mivel az északi ország nem európai uniós tagállam, nehéz lesz kényszerítő lépésekkel meghátrálásra bírni. A különutas szerep lehetővé teszi az európai piacokhoz való hozzájutást, ám megakadályozza a brüsszeli akarat érvényesülését Oslóban. Mindez első látásra ideális konstrukciónak tűnhet az uniós szerepét újraértelmezni kívánó Nagy-Britanniának.

Egy a napokban megjelent, az Európai Gazdasági Térség (EGT) működésének jelenlegi helyzetét felvázoló bizottsági jelentés-tervezet elmarasztalta Norvégiát, amiért a skandináv ország nem tesz eleget EGT-tagságából eredő, a gazdasági liberalizációt erősítő kötelezettségeinek.

A jelentés kitér arra, hogy még 2011 végén is 500 olyan jogi aktus várt átültetésre, amelyek határideje már rég lejárt. „A halogatás lehetősége a gyakorlatban egy olyan eszközt teremt, amellyel a norvég kormányok nem ritkán élnek a vitatott irányelvek esetében, és amely egyfajta biztonsági zárként funkcionál a politikai nyomás enyhítése érdekében” – vallják norvég akadémikusok.

Norvégia továbbá az EU-ból érkező bizonyos élelmiszeripari termékekre külön vámokat vet ki, amely vámokat az EGT-Egyezmény ugyan nem feltétlenül tiltja, de az azok mértékére vonatkozó változtatásokat Norvégia rendre elutasítja. 2012-ben Norvégia 72 százalékkal megemelte az unióból érkező hortenziák árát, ám a drasztikus vámtarifa-emelések később kiterjedtek a húsipari és sajtkészítményekre is.

A fekete bárány

Bendt Bendtsen dán európai néppárti képviselő önzőnek minősítette Norvégia lépését. „A változtatásokat a norvég nemzetgyűlésben fogadták el 2012 december 12-én. Ennek eredményeként az európai sajtkészítőknek, marha és birkahús-exportőröknek egy 227, 344 és 429 százalékos beviteli illetékkel kell számolniuk 2013 január elsejétől” – írta a Bizottsághoz intézett kérdésében Bendtsen.

Az Európai Unió részéről egyre nő az elégedetlenség az északi országgal szemben. Maga a jelentés röviden kitér Izlandra is, ahol azonban az uniós direktívák átvétele semmilyen akadályba nem ütközik. Igaz, Izland tagjelölt státuszt élvez (hivatalosan 2010 óta tagjelölt), és rövidesen csatlakozhatna az EU-hoz.

Bendt Bendtsen Esther de Lange és Daniel Caspary képviselőkkel közösen szólították fel az Európai Bizottságot a szükséges lépések megtételére Norvégiával szemben. Az Európai Unió az EGT-Egyezmény alapján tartja fenn kapcsolatait Oslóval, így a kilátásba helyezett büntetések sem lehetnek ugyanazok, mint az EU-n belül lennének. Bendtsen a norvég halászati ipart venné célkeresztbe: „Egy szó, mint száz, egy nagyon sajnálatos viselkedés mintát tapasztalunk Norvégia részéről fontos Európai Uniós kérdések kapcsán. Ezért felszólítom a Bizottságot a Norvégiával szembeni azonnali lépések megtételére. Egy javaslat lenne az EU-ba importált norvég lazacra kivetett vámok újbóli bevezetése.” – nyilatkozta Bendtsen.

Norvégia éppen az EGT-Egyezményben foglalt kiskapukat használja ki érdekeinek érvényre juttatása céljából. Az egyezmény ugyanis nem rendelkezik a mezőgazdasági és halászati termékek szabad áramlásáról, csupán annyit ír elő, hogy ezen a területen fokozatos liberalizációt kell elérni. Az agrártermékek kereskedelmére vonatkozó szabályozásokat pedig a résztvevő felek közti kétoldali megállapodások rögzítik. Egy valóban kemény büntetésre azonban csekély a kilátás, hiszen az Egyezmény nem tér ki külön a renitens tagállamok megregulázására.

Egy meghasonlott ország

A norvég politikai élet egyik központi kérdése az EU-hoz fűződő viszony, a lakosság és a norvég elit is megosztottak a kérdésben. Az ellenzéki konzervatívok vezetője, Erna Solberg éles kritikával illeti Jens Stoltenberg miniszterelnök és kabinetje Európa-politikáját. Szerinte Norvégia nem elég kezdeményező Európával szemben, és nem használja ki a kínálkozó lehetőségeket európai befolyásának növelésére sem. „Abba a furcsa helyzetbe csöppentünk ahol a legközelebbi partnereink miattunk frusztráltak” – nyilatkozta Solberg.

Ezalatt Stoltenberg és kormánya éppen harmadik turnusára készül. A miniszterelnök koalíciós partnerei  – élükön a nyíltan EU-ellenes Centrumpárttal (Senterpartiet) – meglehetősen szkeptikusak az EU-val illetve az EGT-vel szemben, és a jövőre nézve kilátásba is helyezték a szervezethez való viszony új alapokra helyezését. „Csatlakozni az EU-hoz, újratárgyalni az EGT-Egyezményt vagy kilépni a szervezetből. A legelső nem opció” – jelentette ki egyenesen Liv Signe Navarsete, a Centrumpárt vezetője tavaly decemberben.

A harmadik koalíciós partner, a Szocialista Baloldal (Sosialistisk Venstreparti) bár mérsékeltebb húrokat penget, ám így is éles kritikával illette az EGT-t és az EU-t. Stoltenberg Munkáspártja így két tűz közé került, a kormányzás egységességének érdekében engedni kényszerült az EGT-ellenes hangoknak, noha saját maga az egyezmény fontosságáról beszélt. A megállapodás kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt a norvég vállalkozásoknak – véli Stoltenberg. „A különböző pártok természetesen különböző véleményeket képviselnek, de a kormánynak egy álláspontja van a kérdésben” – tudósított a www.newsinenglish.no hírportál.

Vigyázó szemetek Oslóra vessétek

Az egykori EFTA-tagállamok, köztük Norvégia egy meglehetősen ambivalens kapcsolatot ápolnak az Európai Unióval. Noha Norvégia lakossága két alkalommal is népszavazáson utasította el a csatlakozást (1972-ben illetve 1994-ben), mégis teljes hozzáférése van az európai piacokhoz. Erre éppen az EGT szabta keretek kínálnak lehetőséget. Az egységes piaci tagság mellett részt vesz számos európai együttműködésben is (Schengeni-megállapodás, Európai Védelmi Ügynökség, Europol stb.), teszi mindezt az európai intézményrendszeren kívül.

Ennek megfelelően nem is esik az európai büntető-eljárások hatálya alá, az EGT biztosította kiskapuk segítségével pedig előnyös helyzetet tud teremteni magának. Az európai joganyagból pedig jóformán csak a neki tetsző paragrafusokat veszi át, anélkül, hogy ezért komoly retorziókkal kellene számolnia.

Ragadós példa

Ez a „bent is, kint is” állapot első pillantásra tökéletes perspektívának tűnik az EU-hoz fűződő kapcsolatok újratárgyalását sürgető brit konzervatív-liberális kormánynak. (A Kitekintő ehhez kapcsolódó korábbi írásait itt és itt találja). Maga az Európai Szabadkereskedelmi Társulás is brit ösztönzésre jött létre, az Európai Gazdasági Közösség riválisaként. Nagy-Britannia számára a tagság kérdése mindig is költség-haszon elemzések eredője volt: a szigetország az egységes piac nyújtotta kereskedelmi lehetőségek miatt csatlakozott az EGK-hoz, a politikai unió kiépítésére vonatkozó terveket mindig is elutasította.

A fokozatosan épülő közös gazdasági kormányzat pedig a nemzetek feletti intézmények erősödését vonja maga után, ami London számára már elfogadhatatlan lesz. Ebben a helyzetben pedig, amikor csak az európai piacokhoz való hozzájutás bír elsődleges fontossággal, Nagy-Britannia számára az EFTA tagság bőven elegendőnek bizonyulhat.

Az érem másik oldala természetesen éppen abban áll, hogy ezáltal a szigetország adott esetben kiesne az unió döntéshozatali folyamatából. Nemzeti érdekeinek közvetlen képviselete nem valósulna meg, így London szerepe pusztán a Brüsszelből érkező döntések, jogi aktusok hazai átültetésére korlátozódna.

Az azonban szinte biztosra vehető, hogy a jelentős presztízsveszteséggel járó másodhegedűs szerepet a brit vezető elit nehezen fogadná el. Nagy-Britannia világpolitikai szerepének megőrzéséhez elengedhetetlen London egyidejű jelenléte Brüsszelben és Washingtonban egyaránt: a mindenkori brit miniszterelnök szava ugyanis nagyobb súllyal esik latba az amerikai fővárosban, ha amögött ott áll a komplett brüsszeli uniós apparátus is. Philip Gordon, az EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár a Telegraph hasábjain kifejtette, hogy Nagy-Britannia brüsszeli jelenléte “esszenciális és kritikus jelentőséggel bír az Egyesült Államok számára”. David Cameront beszéde miatt az elmúlt hetekben nem csak a kontinensről érték erős kritikák, de az Atlanti-ócean túlpartjáról is, az Obama-adminisztrációnak ugyanis nem érdeke a “Brexit”, vagyis London szakítása az unióval.

Huszár Csaba

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás