_

Ezúttal a bosnyákok tüntetnek katonáik mellett

2013. január 17-én a boszniai hatóságok négy egykori bosnyák katonát vettek őrizetbe, mivel a vádak szerint a délszláv háborúk idején hadifoglyokat végeztek ki a goraždei rendőrségen. A háborús időkben enklávéba szoruló helyi muzulmán lakosság, illetve az ARBiH egykori harcosai azonban tiltakoznak egykori védelmezőik, bajtársaik elfogatása ellen. Szerintük elfogadhatatlan, hogy ők bűnhődnek, miközben a várost egykor ostromló szerb alakulatok tagjai rendre kicsúsznak az igazságszolgáltatás karmai közül.

A hétvégén tartandó csendes demonstrációt elsősorban figyelemfelkeltésnek szánják a goraždei szervezők, akik között szép számmal megtalálhatjuk a bosznia-hercegovinai haderők egykori tagjait, szimpatizánsait, illetve a kilencvenes években történt borzalmak túlélőit.

A most lakat alá került muzulmán védők a vádak szerint hiába végeztek ki a városka rendőrségi épületében hét már fegyvertelen szerb férfit, az ellenük lefolytatott eljárás mégis felbőszítette a többségében bosnyákok lakta település lakosait.

A helyiek ugyanis megmozdulásukkal is arra emlékeztetnének mindenkit, hogy a város mintegy 1336 napig tartó ostroma során az egykori agresszorok mintegy 1600, más források szerint 4000 főnyi veszteséget okoztak a nem szerb nemzetiségű lakosság soraiban. Ráadásul a szervezők véleménye szerint ezen többségében civil emberek haláláért még senkit sem vontak felelősségre.

Az ostrom alá vont „biztonsági övezet”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április közepén hozott határozata Bihać, Tuzla és Szarajevó mellett három mélyen a szerbek által uralt területbe ágyazódott várost is az úgynevezett „biztonsági övezetek” közé sorolt. Žepa és a később a szerb agressziót is megtestesítő Srebrenica mellett ilyen település lett Goražde is.

Az ARBiH által védett, de az ENSZ kéksisakosai által is felügyelt várost a megállapodások szerint meg sem közelíthették volna a szerb csapatok, vezetőjük Ratko Mladić azonban 1994. április 10-én mégis parancsot adott a többségében muzulmánok lakta enklávé felszámolására.

A szerb nehézfegyverek nyomása alatt a védelem mindössze pár óra alatt összeomlott, s később a NATO légicsapásai is kellettek ahhoz, hogy a város ne kerülhessen a támadó fél kezére.

Később 1995. július 16-án, azaz alig pár nappal a Srebrenicát ért támadás után a most Hágában raboskodó Mladić nyilvánosan jelentette ki, hogy csapatai ősszel beveszik Goraždét, Bihaćot, majd Szarajevót is. Ám erre a háború végéig – többek között a NATO újabb légicsapásai miatt – már nem kerülhetett sor.

Mátraházi Tibor

Mátraházi Tibor

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás