Bulgária 2013 – rendőrállam van kialakulóban?

Bulgária feszült évre számíthat 2013-ban, a kormánypárt korrupciós és autoriter-szagú botrányai erősen megingatták a bolgár politikai rendszert. Fél év alatt teljesen átalakult a pártstruktúra – nagyon színes kabinetre számíthatunk az új ciklusban. A parlamenti választások előtt egy rendkívül zavaros és kínos népszavazást is túl kell élniük a döntéshozóknak. Romló gazdasági állapot és gödörben lévő jogrend jellemzi a belpolitikai életet. Ugyanakkor egyes bolgár hírforrásokban éppen Magyarország került célkeresztbe. Budapest a szélsőjobboldal fellegvára – igaz lenne ez? Legújabb elemzésünkben a bolgár politika legújabb kihívásait kívánjuk bemutatni.

Furcsa időket élünk meg itt, Közép-Európában, különösen abból a szempontból, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek között a térség országainak szoros együttműködése helyett az eltávolodás tendenciája erősödik. Az eltávolodást nem csak politikai vagy gazdasági értelemben kell érteni, hanem morális és kulturális aspektusból is. Kiváló példa erre egy, a napokban megjelent elemzés a bolgár „Szega” (magyarul: most) napilapban, amely kiemelt hangsúlyt fektet a Magyarországon és más közép-európai országokban zajló politikai folyamatokra. A cikk, amelynek címe sokatmondóan azt állítja, hogy Kelet-Európában a kommunisták és a szélsőjobboldal veszi át a hatalmat, elemzi a magyar kormánypárt elmúlt években folytatott politikáját is. Az egyik legfrappánsabb mondat, amely Magyarország jelenlegi berendezkedését próbálja jellemezni, nem mást állít, mint hogy hazánkat jelenleg a szélsőjobboldali Jobbik és az autoriter Fidesz közösen kormányozza. Az elemzés a továbbiakban többek között Horthy Miklóst antiszemitának bélyegzi, az Alaptörvényt pedig vitatottnak nevezi, annak nemzeti vonásai miatt.

Természetesen a napilap véleménye nem tükrözheti teljes körűen a bolgárok álláspontját Magyarországról, ugyanakkor meglepő, hogy egyes médiumok más háza táján keresik a gondokat, holott házon belül sincs minden rendben. Összegezve, Bulgáriában is legalább annyira gondjuk lehet a demokráciáért aggódó embereknek, mint bárhol másutt Európában. A 2012-es év Bulgáriában leginkább temérdek botrányával fog emlékezetünkbe vésődni, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt népszerűsége meredeken zuhant az elmúlt 12 hónapban. Mi váltotta ki a GERB zuhanórepülését? Röviden úgy lehetne összegezni, hogy a kormánypárt az összes személyügyi hibát elkövette 2012-ben, amit egy párt egyáltalán véthet. A betöltendő posztokra jól ismert, tehetségtelen káderek kerültek, akik leginkább a bomló jogállamiság modelljét fogják erősíteni az eljövendő évtizedben. Két nagyon emlékezetes szarvashibával vett búcsút az óévtől a GERB. A kormánypárt több szatellitpártja segítségével kétszer is olyan személyt nevezett ki alkotmánybíró-jelöltnek, aki nyakig volt korrupciós ügyekben vagy visszaélt hatalmával korábbi pozíciói során. A másik ehhez nagyban hasonlító ügy Szotir Cacarov főügyészi kinevezése volt. Cacarovot, annak rendje és módja szerint főügyészi jelöltségét követően pár nappal ellenfelei (és a kormánypárt ellenzéke) súlyos pénzügyi visszaélésekkel vádolta. Tetőzte a helyzet súlyosságát, hogy a főügyészi posztért versengő három jelölt közül rendkívül gyanús, és sokak szerint alkotmányellenes módon választották ki Cacarovot. Az utolsó szög a kormánypárt koporsójában nem más, mint az eddig szerviens módon, ám a semlegesség látszatát legalább bizonyos mértékben fenntartó köztársasági elnök, Roszen Plevneliev közrejátszása volt a jól megkoreografált szerepjátékban. Plevneliev sokáig azon az állásponton volt, hogy a jelöltek szavazásának minden esetben az alkotmány által előírt jogszabályok alapján kell történnie, sőt a még erőteljesebb meggyőzés kedvéért az első AB-jelölt kinevezését irracionális módon, kinevezése perceiben megvétózta.

A legnagyobb gond Bulgáriában sokkal inkább morális, mintsem alkotmányos jelen pillanatban – a politikai elit (az elmúlt bő két évtizedhez hasonlóan) teljesen összenőtt a korrupció, a nepotizmus, a Magyarországon szerencsére ismeretlen mutra-típusú szervezett bűnöző köreivel. Mint ahogy sejteni lehet, nem csak a kormánypártról van itt szó, a jelenlegi parlament összetételében, de még az országgyűlésen kívül sincs jelentős politikai formáció, amely el tudna szakadni a rendkívül homályos és a törvényességet még csak meg sem közelítő vezetési hagyományoktól. Ami még jobban rontja a helyzetet, hogy Bulgáriában nincs is igény egy jobb politikai berendezkedésre – aki tudja, elhagyja az országot, aki pedig erre nem képes, inkább teljes apátiával figyeli az ország magáncélokra történő gátlástalan kihasználását. A legfrissebb események közül csak kettőt emelnék ki abból a szempontból, hogy a lakosság mennyire nem képes gátat szabi a kizsákmányoló politikának, amely a rendszerváltást követően került a felszínre. Az egyik legnagyobb fegyvergyártó állami vállalat, a VMZ Szopot már évek óta a piacon tengődik és privatizációra vár. Az évek múltak, az állam pedig csak részlegesen tudta átadni a gyár irányítását kétes gazdasági szubjektumoknak, akik néhány hónap után csődöt mondtak és kitáncoltak a megrendelések mögül. A rendkívül rossz anyagi helyzet miatt szeptember óta a gyár munkásai nem kapták meg fizetésüket és emiatt többen a szó szoros értelemben vett éhhalál küszöbére jutottak. A GERB érezvén, hogy az országgyűlési választások előtt nem ajánlatos éhező embereket látni ezresével az utcákon, gyorsan talált 1-2 megrendelőt, akik segítségével legalább a választásokig elodázhatják a gyár felszámolását (vagy szanálását).

A másik ilyen látványos ügy a „Djuni-gate” néven elhíresült visszaélési botrány volt. A Neszebar városa melletti védett „Natura 2000-es” környezetvédelmi területhez tartozó tengerparti sávot eddig megmagyarázhatatlan okok miatt köztisztviselők építkezési területnek nyilvánították és piacra bocsátották. Még gyanúsabbá teszi az üzletet, hogy a telkek meghirdetett ára sokkal alacsonyabb, mint a valós piaci értéke. Egyes szakértők szerint az államot ért kár meghaladja a 3,5 millió levát (1 leva ~ 150 forint). Az ügy kirobbanása után az ellenzék egyből Miroszlav Najdenov mezőgazdasági miniszter menesztését követelte, míg a GERB részéről kapkodva, elszámoltatással riogatva álkivizsgálásokat indítottak. Senkit se tévesszenek meg az efféle események, ez teljesen megszokott Bulgáriában – csak emlékezzünk vissza, hogyan cseréltek gazdát értékes erdős területek a 2009-ig regnáló szocialista-liberális kormány alatt. A parlamenti pártoknak (ellenzéknek és kormánypártnak egyaránt) eszük ágában sincs a valós tettesek kilétéről vitázni e pillanatban, hanem a közelgő parlamenti választásokra készülnek – hiszen ez is része a szokásos sárdobálással egybekötött választási kampánynak.

Hogy milyen is lesz a 2013-as választás végeredménye, nehéz megjósolni. Minden esetre politikai intrikáktól túlfűtött utolsó hónapokra számíthatunk. A kormánypárt és a legfőbb ellenzéki párt, a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) nagyjából kiegyenlített népszerűséggel rendelkezik (körülbelül mindkét párt a lakosság 25 százalékának a támogatását élvezi jelen pillanatban). Rajtuk kívül garantálható még a török szavazatbázist magáénak tudó Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és az újonnan alakult Polgárok Bulgáriája Mozgalom (DBG) bejutása is.  Az elmúlt hónapokban a 4 biztos befutó mellé sikerült a halálsoron lévő kispártoknak is felzárkózniuk. Feltételezhető, hogy a sokak által maffia-lobbistáknak is titulált Janev-Mareski páros által vezetett Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz); a számtalan szakadást megélő hagyományos konzervatív jobboldal valamelyik töredékpártja (várhatóan a DSzB) és egy szélsőjobboldali nacionalista formáció (nagy valószínűséggel az Ataka szárnyai alatt egy szélesebb tömörülés) is át fogja lépni a 4 százalékos választási küszöbhatárt.

Valószínűleg egy pártnak sem fog sikerülni önállóan kormányt alakítania késő tavasszal, de még két pár részvételével is kicsi erre az esély– hárompárti és így rendkívül instabil kormány alakítása biztosra vehető. Bulgáriában a rendszerváltás óta eltelt esztendők óta egyszer sem kellett megismételni választást így most sem kell attól félni, hogy nem sikerül a pártoknak megegyezniük egymással a kulisszák mögött. Látszólag van csupán nagy szakadék a GERB és a szocialisták között, ha úgy alakul a választási eredmény, hogy a kisebb potenciális koalíciós partnerek túlságosan is sokat követelnek „senior” társuktól, úgy egy nagykoalíció esélye is reális lenne.

Ám a választásokig a GERB és a BSzP is haszonmaximalizációra fog törekedni, különösképpen, hogy hamarosan népszavazásra fog sor kerülni, amely szemléletesen meg fogja mutatni, hogyan is állnak az erőviszonyok a nagy megpróbáltatás előtt. A bolgár állampolgárok január végén az urnák elég fognak járulni, hogy leadják voksukat arról, „kívánják-e fejleszteni az ország atomenergia iparát egy új létesítmény felépítésén keresztül”. Már a kérdés megfogalmazása is óriási vitákat gerjesztett Bulgáriában, hiszen az eredeti kérdés, amelyet a szocialisták beterjesztettek úgy szólt, hogy konkrétan a Belenei-atomerőmű felépítése révén kívánják fejleszteni az atomenergia hasznosítását. A kormánypárt természetesen, tartva attól, hogy az ellenzék jelentős előnyt kovácsolna egy pozitív végeredményből megváltoztatta a kérdést, s ezáltal végérvényesen elkaszálta az első modernkori bolgár népszavazás esélyét. Az esély, hogy a bolgárok maguk irányítsák országukat, soha sem volt túlságosan jelentős, ám így végérvényesen bebizonyosodót, hogy a pártok érdekei összemosódtak. A kormánypárt, valamint az atomerőmű építését ellenző ellenzéki törpepártok a kérdés „lebutításával” azt érték el, hogy az elsődleges felmérések szerint a népszavazás érvénytelen lesz az alacsony részvétel miatt. Tényként állapítható meg a bolgár lakosság olyan mértékű kiábrándultsága politikusaiból, hogy az első önrendelkezési lehetőséggel sem kíván élni, és ez azt mutatja, hogy a bolgár politikai rendszer alternatíva mentes, másrészt pedig a nyugat-európai modelltől nagyon messze helyezkedik el.

A bolgár társadalom demoralizáltságát jól jellemzi, hogy a Bolgár Pravoszláv Egyház számos fiaskói sem képesek mély társadalmi ellenszenvet gerjeszteni a lakosokban. Maxim pátriárka halálát követően a mitropoliták egymásnak estek a leendő pátriárka posztért és a hatalom újrafelosztásáért. Mi több, szinte biztosak lehetnek a bolgár hívők, hogy következő egyházi vezetőjük éveken át a kommunista rezsim alatt a titkosszolgálatok besúgója volt (a pátriárka pozíció betöltésére alkalmas mitropoliták közül egyetlen fő rendelkezik tiszta múlttal). Az olyan társadalmak, amelyek sem a politikai, sem a világi vezetőkre nem tudnak hagyatkozni és felnézni, lassan elkezdenek veszíteni morális értékeikből.

Egyes bolgár politikai elemzők szerint Bojko Boriszov a nyár után távozik a belpolitikából – eléggé vitatható állítás. Boriszov jelen pillanatban a legkarizmatikusabb politikus Bulgáriában (jó és rossz értelemben egyaránt) és maga is tudja, hogy habár a lakosság jelentős része kiábrándult belőle és pártjából az elmúlt 3 év során, jobb lehetőség híján ismét neki adna felhatalmazást. Az elmúlt 3 évben a GERB jelentős szerepet játszott abban, hogy Bulgáriát rendőrállamként emlegessék, ugyanakkor az erőből történő politizálás még számos területen nem teljesít maradéktalanul. A Boriszovot 2001 óta folyamatosan előretoló érdekcsoportok még nem kapták meg részesedésüket és ezért még legalább egy ciklusnak el kell telnie, hogy a miniszterelnök „nyugdíjba mehessen”. Az államot át kell formálni úgy, hogy a GERB mögött álló érdekek hatékonyan tudják kifejteni tevékenységüket.

Először is a GERB-nek 2013-tól több pozícióba be kell építenie kényelmes kádereit, hogy zökkenőmentesen lehessen átalakítani a kulcsfontosságú gazdasági szektorokat. Miután feltöltette a fontos helyeket (alkotmánybíróság, bírósági főnyomozói hivatal stb.), a kormánypártnak fontos prioritása lesz a választási törvényt olyan átalakítása, hogy a leadott szavazatok feletti kontrollba az ellenzéki pártok ne kaphassanak szerepet. A kormánynak valamit kezdenie kell továbbá az állami földek szétárusításának vádjával is – leginkább egy maszkot kellene ráhúzni a folyamatokra és elködösíteni az ellenzék vádjait (nem véletlenül a GERB 2003-től kívánja kivizsgáltatni az összes állami földet érintő ügyletet és nem pedig 2009 óta). Nézzük tovább – a befektetésekről szóló törvény, valamint az új büntetőügyi kódex létrehozása is az új parlamentre fog maradni. A köztársasági elnök megvétózta azt a javaslatot, hogy a bolgár állampolgárság automatikusan járjon azon külföldi befektetőknek, akik min. 1 millió levát fektetnek be. Az új büntetőügyi kódex inkább az Európai Unió felé tett gesztus a gyorsabb schengeni csatlakozás érdekében, ám az utóbbi hónapokban egyre kisebb hajlandóságot lehet tapasztalni e téren a kormánypárti politikusokban. Az igazságügy, az oktatás (minden szinten) és az egészségügy egyaránt számtalan fejtörést okoz a GERB boszorkánykonyhájában – hogyan is elégítsék ki a legtöbbször ellentétes érdekeket ezekben a szférákban úgy, hogy az kivitelezhető is legyen és a választások előtti népszerűség se zuhanjon tovább.

Minden bizonnyal a GERB 4 évi kormányzása kellemetlen hagyaték lesz az új kabinet számára, erre utal például Szimeon Djankov pénzügyminiszter kijelentése, miszerint 2013-ban a munkanélküliség lesz a legsürgetőbb probléma. A munkanélküliség tartósan 10-13 százalék között mozgott az utóbbi években és az elmúlt hónapok tömeges tiltakozásai ráébresztették a kormánypárti politikusokat arra, hogy a lakosság kizárólag a munka hiánya miatt fog kimenni az utcákra tüntetni. Nem véletlenül a GERB minden lehetséges módon vissza kívánja terelni az utcákon tüntető lakosokat otthonaikba, hogy ezáltal leszerelje az egyetlen társadalmi ellenállást.

Kiélezett és váratlan fordulatokban gazdag évre számíthatunk a bolgár belpolitikában és az ország jövőjét illetően számos kérdésre kapunk választ idén.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás