Nő a szakadék az északi és déli országok között

Egyre nagyobb a foglalkoztatási és szociális szakadék az uniós tagállamok között –állapította meg az Európai Bizottság a terjedelmes jelentésében. Bár vannak országok, amelyek meg tudták újítani a munkaerőpiacukat, és erősebb jóléti rendszert üzemeltetnek, de a többségben lévő leszakadó országok a versenyképesség csökkenésének és a munkanélküliség növekedésének a spiráljában vannak. Úgy tűnik, az európai szemeszter lesz továbbra is a legfőbb eszköz a foglalkoztatási és bérproblémák megoldásának ösztönzésére.

Az Európai Bizottság által kedden elkészített nagyszabású foglalkoztatási és szociális jelentés is csak megerősíti azt a – már évek óta hangoztatott tézist – amely szerint az új törésvonal nem a kelet- és a nyugat-európai országok között húzódik, hanem az északiak és a déliek között. A testület megállapította, hogy a munkaerőpiac helyzete, a szociális ellátás minősége, a rendszer működtetésére fordított pénzek tekintetében egyre nő a különbség a skandináv és észak-európai, valamint a déli és keleti tagállamok között.

Az Eurostat ugyancsak kedden közölt jelentése nem itt húzza meg a vonalat. Az EU statisztikai hivatala szerint tavaly novemberben az eurózónában 11,8 százalékos volt a munkanélküliség mértéke, a 27 tagországban pedig a munkaképes korú lakosság 10,7 százaléka nem dolgozott. Az északi és déli eurózóna-tagországok között 7,5 százalékpontos különbség figyelhető meg a munkanélküliségi számokban, míg 2007-ben lényegében ugyanakkora gondokkal küzdött a két országcsoport. Igaz, a zónán kívül nincs ekkora különbség egyes országok teljesítménye között.

A területért felelős uniós biztos a jelentés bemutatóján borús képet festett az állapotokról. „Néhány évnyi folyamatos válság után a legtöbb tagállam ellátórendszere meggyengült, nem képes a korábbi mértékben megvédeni a háztartások jövedelmeit a válság hatásaitól” – mondta Andor László, hozzátéve, hogy az adókönnyítések és a szociális ellátásra fordított nagyobb összegek elvesztették az erejüket, mivel a tagországok költségvetési mozgástere is egyre kisebb.

„A szociális helyzet folyamatosan romlik” – szögezte le az uniós biztos, és szerinte egyelőre nem utal semmi jel arra sem, hogy 2013-ban jelentős javulás következhetne be.

Az eurózóna tagállamainak elmúlt néhány évét tekintve, szerinte az bizonyítottnak látszik, hogy azok a tagországok, amelyek idejében végrehajtottak megfelelő reformokat, rugalmasabbá tették a munkaerőpiacukat, okosan alkalmazták a részmunkaidő foglalkoztatást, valamint kellő mennyiségű energiát és pénzt fektettek az oktatási rendszer átalakításába, jobban ellen tudtak állni az elmúlt évek kihívásainak. Ezekben az országokban szerinte a munkanélküliek sokkal nagyobb eséllyel kereshetnek a munkát.

A munkanélküliséggel párhuzamosan a szegénységi mutatók tekintetében is „nyílik az olló”. A fiatalok, a kismamák és a munkanélküli nők számítanak a leginkább veszélyeztetetteknek ebben a tekintetben, a legtöbb országban pedig az elmúlt években megnőtt a hosszú távú kirekesztés veszélye.

A tanulmányból kitűnik, Görögországban 17, Spanyolországban 8, Cipruson pedig 7 százalékkal csökkent a háztartások reáljövedelme 2009-2011 között, míg a skandináv országokban, Franciaországban, Németországban és Lengyelországban (!) évek óta folyamatosan növekszik az inflációt is figyelembe véve a családok bevétele.

Andor László kiemelte, hogy a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti összhang – az uniós kezdeményezések és a folyamatosan hangoztatott brüsszeli felhívások ellenére – több tagországban is romlik. Megismételte: a kormányoknak több pénzt kell fektetniük az oktatásba, a különböző képzésekbe és átképzésekbe, valamint jobban kell támogatniuk a gazdasági növekedést gerjesztő szektorokat. A politikus itt elsősorban a zöldgazdaságra, az informatikára, valamint az egészségügyi szférára célzott, arra a három ágazatra, amelyet már a tavaly áprilisban bemutatott foglalkoztatási csomagjában is kiemelt a Bizottság.

Az Európai Bizottság hamarosan bemutat egy a társadalmi befektetések növelésére irányuló csomagot, amellyel a szükséges szakpolitikai törekvéseket, és az ezekkel kapcsolatos elvárásokat fektetni majd le Brüsszel.

Eszközök

Az Európai Uniónak a szociális ellátási és a munkaerőpiaci területen korlátozott jogkörei vannak. Mint arra Andor László is rámutatott, az elsődleges felelősség a tagállamoké, a kormányoknak kell megfelelő megoldásokat találniuk a problémákra. Az Európai Bizottság az európai trendek elemzésében, az egyes országokban bevált gyakorlatok továbbadásában, és az uniós szintű koordinációban tud segítséget nyújtani, de az európai szemeszteren keresztül próbál számon kérhető intézkedéseket is kicsikarni a tagállamoktól.

Az uniós biztos jelezte, a jövőben is a gazdaságpolitikai koordinációs ciklus lesz a fő eszköze az uniós szintű foglalkoztatáspolitikának. Ennek eszköztára szerint az Európai Bizottság a szemeszter elején kiadandó Éves Növekedési Jelentésben felvázolja a tagállamok által követendő gazdaságpolitikai alapelveket, majd az ezek alapján készítendő nemzeti reformprogramokat figyelembe véve országspecifikus ajánlásokat készít a tagállamok számára, amelyek ugyan nem kötelező erejűek, de politikailag számon kérhetők.

Andor László kérdésre válaszolva megerősítette, a Bizottság nem kíván európai minimálbért javasolni, a fizetések megállapítása szigorúan a tagállamok hatáskörébe tartozik. Szerinte viszont az már európai szintű kérdés, hogy a munkavállalókat érintő kérdésekben (tehát a bérek megállapításában) szerepet kell kapniuk a szociális partnereknek is minden esetben.

Brüsszeli értelmezésben a fizetések csökkentése ugyan növelheti egy tagország versenyképességét, de csökkentheti az ország belső keresletét, ami a gazdasági teljesítőképesség, és következésképpen a munkahelyek számának csökkenéséhez vezethet.

Andor László szerint megteremthető egyidőben a pénzügyi kiigazítás és a szociális felzárkóztatás.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás