A kisebbségek viszik előre a gazdaságot

A nyugat-európai jelentősebb kisebbségi autonómiák gazdasági teljesítőképessége általában nagyobb, mint azon országoké, amelyekhez jogilag tartoznak – derült ki a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának konferenciáján. A Feröer-szigeteki, a baszk, a katalán és az Aland-szigeteki esetek jelentősen eltérnek egymástól, gazdaságilag viszont sikeres modellt követnek.

Emberi jogi és kulturális szempontból nem érheti panasz a nyugat-európai országokat az ezekben működő autonóm kisebbségek részéről. A részben független országrészek képviselői legalábbis nem számoltak be ilyen jellegű aggályokról a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája által szervezett brüsszeli konferencián, amelyen kiderült: Nyugat-Európa kisebbségei inkább hozzájárulnak, sőt, előreviszik az adott ország gazdaságát, mintsem terhet jelentenének számukra.

Az egy főre jutó GDP Grönlandon, Katalóniában, Skóciában, Baszkföldön, Dél-Tirolban, a Feröer-szigeteken és az Aland-szigeteken is jóval magasabb, mint az uniós átlag – mondta a konferencián a HunInEu irodavezetője. Kiss Antal szerint az uniós döntéshozók „furcsán tekintenek az autonómia kifejezésre, mi viszont nem szeretnénk, ha a kisebbségek elvesznének a fiskális uniós olvasztótégelyében”.

Az európai kisebbségekkel foglalkozó Eurolang főszerkesztője szerint az önrendelkezés leghatékonyabb eszköze, ha egy kisebbség a saját hatáskörében dönthet forráselosztásról és az adórendszeréről. Davith A. Hicks azt mondta, a legfontosabb rendezőelv a kisebbségi jogok és az autonómia mértéke kapcsán, hogy „mindig az adott kisebbség tudja a legjobban, hogy mi a jó neki”, ezért szerinte minél több hatáskört kell a helyi szintre telepíteni. Kifejtette, számos példa bizonyítja, hogy a nagy, túlcentralizált nemzetállamok gazdaságilag gyengébb teljesítményt nyújtanak, és „ahogy csökken a centralizáció mértéke, annál jobban kezdenek teljesíteni”.

A rendezvényen szó volt a különböző spanyolországi kisebbségek helyzetéről. A baszk és a katalán uniós képviseletek vezetőinek előadásából kiderült, a két országrész helyzete merőben különbözik egymástól: Katalónia például a spanyol lakosság 16 százalékát adja, a spanyol GDP-nek viszont a 26 százalékát az autonóm tartományban termelik meg. Egy főre vetítve viszont Baszkföld még ennél is jobb helyzetben van: Navarra mellett az észak-keleti régióban a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai össztermék.

Alapvető különbség viszont, hogy míg Baszkföld alapvetően szinte teljes gazdasági és pénzügyi függetlenséget élvez (saját adó- és adóbehajtási rendszert alakíthat ki), addig Katalóniának szigorúbb pénzügyi teljesítési kötelezettségei vannak a központi irányítás felé. Elsősorban az ezzel kapcsolatos érvek vezérlik a közelmúltban felerősödött függetlenségi törekvésekkel kapcsoltos vitákat.

A katalán uniós képviselet vezetője szerint „minél nagyobb autonómiát harcolunk ki, annál jobb állapotban lesz az országrész is”. Joan Prat i Coll úgy véli, ez az elv szinte minden európai kisebbség esetében érvényesíthető. Katalónia állítja elő a teljes spanyol export 26 százalékát jelentő termékeket. Mind Katalónia, mind Baszkföld gazdasága az uniós átlag fölött teljesít.

Hasonlóan felfelé húzza például az uniós átlagot Skócia is, amelynek egy főre jutó GDP-je nemcsak az EU-átlagnál, de a brit GDP-nél is magasabb.

Nem számolt be jelentős jogi és gazdasági problémákról a Finnországhoz tartozó, de a svéd kisebbség által lakott Aland-szigetek sem. A sokak által a kisebbségek mintapéldájának is tartott finnországi svédek a finn lakosság 0,5 százalékát teszik ki, és ennek megfelelő arányban is részesül a szigetcsoport a finn állami költségvetésből.

Az Aland-szigeteken nem kötelező a finn nyelvtanulás, sőt, Helsinki szeretné is megvédeni az autonóm tartományát az „elfinnesedéstől”: finn állampolgárok csak svéd nyelvtudás birtokában telepedhetnek le az Aland-szigeteken. A terület 1995-ben csatlakozott Finnországgal együtt az Európai Unióhoz, az uniós áfaszabályok viszont nem vonatkoznak rá. Ennek az az oka, hogy az Aland-szigetek gazdaságának jelentős részét – a csökkenő halászaton kívül – a komptársaságok bevételei adják, akik viszont jelentős forgalmat bonyolítanak le a vámmentes áruk értékesítéséből.

Az Európai Parlament Aland-szigeteki munkatársa a BruxInfo kérdésére elmondta, a finnországi svédeknek nincs választójoguk Svédországban, igaz, nem is ragaszkodnak hozzá. Magyarázata szerint az Aland-szigetekiek felfogása teljesen sajátos, és több helyütt nem is logikus. „Svédül beszélnek, sokan nem is tudnak finnül; a svéd kultúra szerint élik az életüket; a svéd hagyományokat követik; de egy Svédország-Finnország jégkorong-mérkőzésen a finneknek szurkolnak, hiszen ők finn állampolgárok” – fejtette ki Mats Löfström.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagyon lassan tér vissza a repülési kedv

A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a budapesti repülőtéren az év eddigi részében 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Hasonló adatot közölt a Fraport repülőtér-üzemeltető csoport is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás