Magnyickij-lista: vízumtilalommal az emberi jogokért?

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő csütörtökön hatalmas hibának nevezte a Magnyickij-listáról szóló törvényjavaslat összekapcsolását az amerikai-orosz kereskedelmet korlátozó 1974-es Jackson-Vanik törvény semmissé tételével. A „bizonyítottan” emberijog-sértéseket elkövető orosz diplomaták vízumszerzésének megakadályozását és bankszámláik befagyasztását kezdeményező javaslat elfogadása ismét lehűtheti Moszkva és Washington kapcsolatát.

A Magnyickij-listát tartalmazó törvényjavaslatot november 16-án fogadta el az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza. A javaslat felkéri a Fehér Házat, hogy állítson össze egy listát azokról az orosz diplomatákról és hivatalnokokról, akik „hiteles információkkal bizonyíthatóan” érintettek „az emberi jogok nagyarányú megsértésében.”

Az információk forrásaként a külföldi kormányzatokat és az oroszországi székhelyű, emberi jogokkal foglalkozó NGO-kat jelölték meg. A „hitelesség” kritériuma azonban meglehetősen homályos, és nagy teret enged az amerikai vezetésnek a rendelkezés célpontjainak megválasztásában. A másik probléma az oroszországi NGO-k adatszolgáltatását érintheti: Moszkva ugyanis az elmúlt években megerősítette az állami ellenőrzést ezek felett, a jogsértések adatainak kiszolgáltatása így komoly következményekkel járhat az NGO-kra nézve, amiket akár államellenes bűncselekményekkel is megvádolhatnak.

A Magnyickij-ügy érintettjeinek kitiltására vonatkozó javaslatot eredetileg március közepén terjesztette be szenátorok egy csoportja. A tervezetet tárgyaló bizottságok sorra egyetértettek a kezdeményezéssel, ami már a nyár folyamán hatalmas indulatokat váltott ki. Obama újraválasztása után néhány hétig élt a remény, hogy az új Kongresszus elveti a két állam kapcsolatait jelentősen megterhelő javaslatot, ez azonban nem következett be.

A Képviselőház általi elfogadás azonban még nem az utolsó lépcső. Az elkövetkező hetekben a Szenátus elé fog kerülni a kezdeményezés, ahol egyes várakozások szerint nagy ellenállásba ütközhet majd. Több befolyásos szenátor úgy véli ugyanis, hogy a Magnyickij-lista összeállítása indokolatlan feszültségekhez vezet Moszkva és Washington között.

Az orosz állam reakciója mindenképpen erre utal. A külügyminisztérium percekkel a törvényjavaslat képviselőházi elfogadása után megjelentette hivatalos álláspontját a kérdésben, melyben nyomatékosan elítélte az amerikai döntést:

A Kongresszus tagjai figyelmen kívül hagyták ismételt figyelmeztetéseinket arra vonatkozóan, hogy ez a lépés negatív hatást fejt ki az orosz-amerikai kapcsolatok általános légkörére, és várhatóan erőteljes reakciót eredményez részünkről.”

Mind a válasz gyorsasága, mind a nyilatkozat tartalma egyértelműen arra utal, hogy Moszkva nem ismer tréfát a kérdésben. A külügyminisztérium álláspontját két héttel később Dmitrij Medvegyev kormányfő is megerősítette:

Üdvözöljük az amerikai Kongresszus szándékát, hogy végleg eltöröljék a Jackson-Vanik törvényt, ami a múlt terméke. De egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy ezt egy másik törvényjavaslattal kapcsolják össze. Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy egy ország saját akarata szerint diktáljon egy másik országnak. Ez egy hatalmas hiba mind az amerikai törvényhozás, mind a teljes amerikai állam részéről” – nyilatkozta a miniszterelnök a Kommerszantnak, nem hagyva kétséget arról, hogy az orosz állam nem fogja szó nélkül hagyni a törvényjavaslat esetleges elfogadását.

Moszkva már a gyakorlatban is demonstrálta, hogy a javaslat elfogadása esetén komoly ellenlépésekre lehet számítani. 2011 júliusában az amerikai külügyminisztérium ugyanis a Magnyickij-ügy érintettjeinek nagy részét már kitiltotta az országból, amire válaszul számos amerikai hivatalnok is vízumtilalom alá került Oroszországban.

Az orosz vezetés emellett úgy véli, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak először a saját portája táján kellene söprögetni, hiszen (álláspontjuk szerint) saját emberi jogi mutatói sem sokkal jobbak az oroszországiaknál. A Russia Today tudósítása szerint az orosz külügyminisztérium szóvivője, Alekszander Lukasevics úgy nyilatkozott, hogy

… számításba véve a nagyon komoly emberi jogsértéseket az Egyesült Államokban, beleértve a kínzás gyakorlatban történő legalizálását, valamint a speciális CIA börtönökben és Guantanamón tárgyalás nélkül határozatlan ideig fogva tartottak helyzetét, az Egyesült Államok nem rendelkezik morális jogi alappal arra, hogy bármely más országot erkölcsileg kritizáljon.

A lista és a javaslat névadója, Szergej Leonyidovics Magnyickij ügyvéd az angol székhelyű Hermitage Capital Management Fund alkalmazottja volt. A vállalat több összeütközésbe keveredett az orosz állammal, különösen amiatt, hogy információkat adott a sajtónak egyes állami vállalatok korrupt működéséről. Magnyickijt 2008-ban tartóztatták le adócsalás vádjával. Az ügyvéd közel egy évet töltött előzetes letartóztatásban, tárgyalásra várva, míg 2009-ben, feltételezhetően az orvosi ellátás hiányosságai miatt elhunyt. Halálának körülményei azóta sem tisztázottak. A Magnyickij-ügy nagy visszhangot váltott ki világszerte, felhívva a figyelmet az oroszországi emberijog-sértésekre. A törvényjavaslat elfogadása esetén természetesen a Magnyickij-ügy érintettjei is felkerülnének a vízumtilalom alá tartozó diplomaták és hivatalnokok listájára, valamint számláikat is befagyasztanák.

A RIA Novosztyi és a Russia Today értékelése szerint szakértői szempontból valóban felesleges feszültségekkel jár a Magnyickij-lista törvénybe iktatása. Az Egyesült Államok szigorú vízumpolitikája ugyanis egyébként is lehetővé teszi a nemkívánatos személyek kiszűrését, méghozzá indoklás nélkül – így a törvény tulajdonképpen nem tölt be jelentős gyakorlati funkciót. Egyes szakértők szerint Washington célja a javaslattal nem is főként az emberi jogsértésekben érintettek megbüntetése, hanem az, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok helyzetére Oroszországban. A szituáció ismeretében a kezdeményezés több mint indokolt. A kérdés csak az, hogy mindenképpen szükséges-e ehhez veszélybe sodorni a “Reset” eredményei által létrehozott kooperatív kapcsolatot Moszkva és Washington között.

Szálkai Kinga

Felkapott hírek

Friss hírek

Alakul az új összetételű horvát kormány

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök ismertette azoknak a névsorát, akiket átalakított kormányában látni szeretne, és arra kérte a házelnököt, hogy péntekre hívjon össze egy rendkívüli parlamenti ülést, amelyen a képviselők meg is szavazhatják új összetételű kabinetjét - közölte a Jutarnji List című zágrábi napilap csütörtökön.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás