Összebarkácsolták az új görög álomcsomagot

Átfogó megállapodást értek el keddre virradóra a valutaövezet tagjai a görög támogatási program középtávú finanszírozásáról, a görög államadósság fenntarthatóságának biztosításáról és a 43,7 milliárd eurós kölcsönrészlet átutalásának megkezdéséről.

Harmadik nekifutásra politikai megállapodásra jutottak Görögország intézményi és állami hitelezői a görög program finanszírozásának folytatását érintő valamennyi kérdésről, első ízben hozzájárulva ahhoz, hogy az adósságcsökkentés egy kötvény-visszavásárlási művelet részén közpénzekből nyújtott hiteleket is érintsen.

Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke úgy vélte, hogy a megállapodás megszünteti a bizonytalanságot a görög program körül. Az Eurócsoport tagjai ugyanakkor világossá tették, hogy Athénnek a további pénzeket is magába foglaló átfogó rendezésért cserébe még szigorúbb ellenőrzésnek kell alávetnie magát és automatikus mechanizmusokat kell életbe léptetnie arra az esetre, ha egyik vagy másik reformintézkedés megvalósítása nem az előírt tempóban zajlik.

A görög program fenntarthatóságát övező kétértelműségek kiiktatásával elhárult az akadálya, hogy a nemzeti parlamenti procedúrák végigfuttatásával december 13-án az átmeneti válságkezelő alapból Athén számára esedékes 43,7 milliárd eurónyi hitelrészletből 34,4 milliárd euró átutalásáról döntsenek, amit aztán még december folyamán folyósítanak. A maradék 9,3 milliárd eurót pedig 2013 első negyedévében folyósítják majd a görögöknek, összesen három részletben, ennek azonban előfeltétele lesz az egyetértési memorandumban rögzített intézkedések, köztük a januárban hatályba lépő adóreform végrehajtása.

A kölcsön javarészének átutalásáról szóló december 13-i döntés előtt az Eurócsoportnak és az IMF-nek még meg kell győződnie a görög kormány által szándék szintjén jelzett kötvényvisszavásárlási program elindulásáról és működéséről. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója leszögezte, ő azt követően javasolja majd az IMF kormányzótanácsának a görög mentőprogram felülvizsgálatának a jóváhagyását, ha a kötvényvásárlási programot végrehajtották. Emlékezetes, hogy az eurózóna és az IMF között több hétig tartó vita folyt a kormányok által Görögországnak nyújtott hitelek egy részének leírásáról, más néven az adósságcsökkentésről, ami nélkül a Nemzetközi Valutaalap nem volt hajlandó aláírni a görög csekket.

A tagállamok ugyanakkor Németországgal az élen az uniós szerződéssel és a nemzeti törvényekkel ellentétesnek nevezték és elutasították az adósságcsökkentésnek ezt a direkt formáját. A kompromisszumos megoldás végül az lesz, hogy Athén – vélhetően az EFSF-től kapott hitelből sokkal alacsonyabb áron visszavásárolhatja majd adósságának egy részét a hitelező országoktól és intézményektől. Ezt az adósságszolgálatát érintő kezdeményezést Görögországnak kell a következő napokban megtennie.

A nemzetközi trojka javaslatára az Eurócsoport elfogadta, hogy Athénnak 2014 helyett csak 2016-ra kelljen a GDP 4,5 százalékával egyenértékű elsődleges költségvetési többletet elérnie. Ez szükségszerűen kihat az államadósságcsökkentés ütemére és a görög program finanszírozására is.

Az idén mára GDP 190 százalékára emelkedő államadósságot az IMF-program végéig, azaz 2016-ban a GDP 175 százalékára; 2020-ra pedig 124 százalékára kell majd levinnie a görög kormánynak. A megállapodás értelmében ugyanakkor 2022-ben már jelentős mértékben a GDP-arányosan 110 százalékos szint alatt kell lennie a görög államadósságnak.

Hogy ennek elérését elősegítsék, a hitelezők számos további könnyítést helyeztek kilátásba Athénnek, azzal a feltétellel, hogy töretlenül halad majd a megállapított reformok útján és sikeresen végrehajtja a kötvény-visszavásárlási programot.

Ha így lesz, az euróövezet tagjai fontolóra veszik majd a már folyósított kölcsönök után felszámolt kamatok 100 bázisponttal való csökkentését; az EFSF-től kapott kölcsönök után Göreögország által fizetett garanciális költségek 10 bázisponttal történő lefaragását; a kétoldalú és az EFSF által folyósított hitelek lejáratának további 15 évvel való meghosszabbítását (a korábbi 15 éves hosszabbítás után így már 30 évről van szó) és az EFSF-kölcsönök után fizetendő kamatok megtérítésének 10 évvel való elhalasztását. Továbbá, az eurózóna tagjai arra is készek, hogy jegybankjaik 2013-as költségvetési évben SMP-portfoliójából keletkezett jövedelmét átutalják arra a zárolt görög számlára, amiből a görög adósságot törlesztik. Ez tehát plusz pénzügyi támogatást jelent a görögöknek, még ha nem is szokványos módon.

Szükség esetén további könnyítéseket is fontolóra vesznek majd a valutaövezet tagjai, így pótlólagos kamatcsökkentést és a görögök számára elérhető strukturális alapok esetében a nemzeti önrész további csökkentését is.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás