Balkáni szövetség Macedónia uniós tagsága ellen

Macedónia egyre távolabb kerül a hőn áhított európai uniós tagságtól. A kis balkáni ország nacionalista politikája több uniós tagállamnak is szúrja a szemét. Görögország, Bulgária és Románia is közös álláspontot fog képviselni az Európai Tanács decemberben esedékes ülésén, ahol a tagországok döntenek többek között Szkopje csatlakozási tárgyalásainak esetleges megkezdéséről is. Nyugat-Európa továbbra sem képes felfogni a tényt, hogy a Balkán továbbra is az egyik legrendezetlenebb területe Európának.

A VMRO-DPMNE macedón kormány nacionalizmustól és populizmustól tarkított belpolitikája több európai uniós tagállamnál is kiverte a biztosítékot. Görögországgal immáron több mint két évtizede folyik a rendezetlen névvita, ám ez csak a jéghegy csúcsa. Brüsszelben az európai uniós vezetők abban a tévhitben élnek, hogy Macedónia integrációját kizárólag az ország nevének ügye lassítja, ám napról napra újabb és újabb konfliktusokról szóló jelentések záporoznak Stefan Füle bővítési biztos asztalára. Novemberben Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter kezdeményezésére találkozott a görög, bolgár és román diplomácia első embere annak érdekében, hogy szinkronizálják álláspontjaikat Macedóniával szemben. Korábbi elemzésünkben már röviden értékeltük Macedónia konfliktusait szomszédos államaival, ám a nemzeti érdekek annál sokkal jobban összefűződnek, minrhogy egy rövid elemzésben lehetne értékelni.

Bulgária kezdi elveszíteni türelmét Macedóniával szemben, Szkopje az elmúlt két évtizedben a pozitív bolgár nyitás ellenére számos olyan sértést engedett meg magának, amellyel kiváltotta a bolgárok haragját. Szkopjéban a „Szkopje 2014” imázs építő program keretében euromillók kerülnek kifizetésre antik kinézetű szobrok és emlékművek felállításáért. A legtöbb szobor és emlékmű erősen sérti a bolgár és görög nemzettudatot, a görögök többek között Nagy Sándor, Arisztotelész és II. Phillippos macedónnak történő kikiáltását kifogásolják, a bolgárok pedig Sámuel cár, Cirill és Metód szerzetesek, Nikola Vapcarov író és még számos más ismert bolgárnak a kisajátítását nézi rossz szemmel. Románia csatlakozása a Macedónia ellen körvonalazódó szövetséghez első szempillantásra akár furcsa lehet –nem szomszédos állam, a viszonylag alacsony létszámú macedóniai románok és vláhok helyzete rendezett és közös történelmi múlton sem osztozik Szkopjéval. A román bírálat ennél sokkal burkoltabb – Bukarestnek sürgősen szövetségesekre lenne szüksége az Európai Unióban az elmúlt hónapok belpolitikai eseményei miatt. Szófia és Athén is masszív támadásnak van kitéve Brüsszel részéről, ezért fontos, hogy minél több területen közös álláspontot képviseljenek a brüsszeli döntéssel szemben.

A görög-macedón viszonyról immáron széles nemzetközi irodalmi gyűjtemény is készült, ám a bolgár-macedón konfliktus sokkal kevésbé ismert a nyugatiak előtt. Azért sem ismert az egyre kiéleződő konfliktus a két „testvér-ország” között, mert Szófia egyre jobban sérelmezi a macedón kormány által folytatott identitásépítő politikát, amelynek központjában a bolgár kultúrától való szándékos és tudatos elidegenítés áll. Mint tudjuk Macedóniában már az 1940-es években napvilágot láttak bolgárellenes törvények, mint például az ominózus 1945-ös „Törvény a macedón nemzeti büszkeség védelméért” című kirekesztő rendelkezés, amely 10 év börtönbüntetést helyezett kilátásba mindenkinek, aki bolgárnak vallja magát Macedóniában. A rendszerváltás után a nyilvános üldözések kifinomultabbá váltak – ekkor a törvények csak utaltak arra, hogy nem ajánlatos bolgár nemzetiségűnek lenni Macedóniában. Az egyik legszemléletesebb eset a „Szpaszka Mitrova ügy volt”, amikor egy macedóniai bolgár fiatal nőtől a macedón kormány hathatós nyomására bírósági végzéssel elvették a gyermekét. Számos más represszív esett is történt a közelmúltban, például ilyen volt a macedóniai bolgár nagykövet kitiltása és inzultálása egy kulturális megemlékezésről, valamint a rendőri megfélemlítések sorozata is.

Szófia 2009 óta felhagyott Macedónia korlátlan európai uniós támogatásával. Nem szabad elfelejteni, 1991-ben Bulgária volt az első állam, amely elismerte Macedónia függetlenségét és ezzel lökést adott a szétesés szélén álló kis balkáni állam talpraállásának. A helyzet politikai színezettől függetlenül azonban folyamatosan romlott – Macedóniában egyre populistább kormányok kerültek hatalomra, amelyek a neomacedonizmus ideológiájával elkezdték a bolgár kultúrát támadni. Szófia előbb figyelmeztette Szkopjét, hogy rossz úton halad, később viszont az Európai Unióhoz is fordult a problémákkal. Brüsszelnek éppen elég problémát okozott a görög ellenállás a macedón integrációban, ezért túl sok figyelmet nem szentelt a bolgár aggályoknak. 2012-ben azonban ezt Bulgária megelégelte – Mladenov külügyminiszter új külpolitikai stratégia felvázolását kezdeményezte a macedón kapcsolatokkal kapcsolatban, amelyben „vörös határok” lesznek elhelyezve a kompromisszummentes kérdéseket illetően. Ennek hatására Szkopje októberben egy látszólagos békéltető levelet küldött Nikola Poposzki külügyminiszter révén, ám a benne foglalt javaslatok közelről sem érintették a Szófia által kifogásolt macedón intézkedéseket.

Az alakuló kelet-balkáni szövetség fő célja lehet a macedón nacionalizmus kordában tartása, ugyanakkor ennek eszköze kizárólag az európai uniós integráció lassítása lehet. Macedónia negyedik éve pozitív európai bizottsági jelentésben részesült, amely minden alkalommal eddig kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval, ugyanakkor a görög vétó három alkalommal is elodázta a tárgyalások megkezdését. Görögország, mint írtuk előző elemzésünkben, szorult helyzetbe került a más területeken történt macedón előrehaladás terén, viszont a bolgár és román támasz új reményeket adhat Athénnak. Görögország mindenképpen a névvita rendezéséhez kívánja kötni a tárgyalások elindítását, ám Brüsszel ez ellen több alkalommal is felszólalt. Bulgária támogatná csatlakozási tárgyalások megkezdését, ugyanakkor komolyan fontolgatja a csatlakozás megvétózását, ha Szkopje nem változtat iránta mutatott magatartásán.

A helyzet súlyosságát érzékelve Brüsszel látványos kapkodásba kezdett, hogy kisimítsa a bolgár-macedón viszonyt, ám előrelépés nem történt. Az Európai Unió Macedóniához rendelt delegációjának a vezetője, Aivo Orav november 15-én az EP külügyi szakbizottsága ülésén ismertette a macedón előrelépést, ám több EP-képviselő, köztük a bolgár Krisztian Vigenin (S&D) és  Sztanimir Ilcsev (ALDE) is hevesen támadta egyrészt Macedónia agresszív nacionalizmusát, másrészt az Európai Unió tanácstalanságát a kérdést illetően. Orav válaszában nem kívánt kitérni lényegi kérdésekre, viszont kiválóan ismertette a bevált uniós mantrát, miszerint minden problémára a vég nélküli tárgyalás a legjobb megoldás.A macedón integráció előtt még mindig a legnagyobb akadályt a görög ellenállás jelenti, ám ha ezen felül újabb kifogások érkeznek, akkor szinte biztos, hogy Macedónia vagy törést szenved bel- és külpolitikailag egyaránt, vagy még jobban radikalizálódik a helyzet.

Összegezve azt lehet kiolvasni a balkáni államok politikájából, hogy sokkal inkább fundamentális akadályai vannak Macedónia csatlakozásának, mintsem technikai. Szkopjénak az említett konfliktusain kívül még a problémás médiaviszonyok, közigazgatási eljárások és belpolitikai helyzet miatti bírálattal is számolnia kell, ugyanis Brüsszel éves jelentésében ezeken a területeken hívta fel a macedón vezetők figyelmét. Mindenképpen érdességként kell megemlíteni, hogy Magyarország ministerelnöke, Orban Viktor novemberben fogadta macedón kollégáját és feltétel nélkül támogatta országa uniós csatlakozását, valamint azt, hogy a névvita ne legyen indoka a csatlakozási tárgyalások meggátolásának.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás