Olajpala-kitermelésbe kezd a Gazprom

Az orosz Gazprom, mely korábban egyértelműen elutasította a palagáz előállítását, a múlt héten egy másik alternatív, és egyben ígéretes energiaforrásra hívta fel a figyelmet: a szintén palából nyerhető olajra – írta a lenta.ru orosz lap. Ennek értelmében a gázóriás leányvállalata, a Gazprom Nyefty, a brit-holland Shell-el együttműködve kezdi meg a jövőben az olajpala-kitermelést Nyugat-Szibériában, ahol az előzetes becslések alapján a világ legnagyobb palakészlete található.

Alekszej Miller, a vállalat vezérigazgatója szerint ez az új üzleti irányvonal sokkal ígéretesebb, mint a “veszélyes” palagáz kitermelése, mely “abszolút irreleváns Oroszország számára”. A Gazprom Nyefty, a Shell, és az általuk közösen – 50-50 százalékos arányban – létrehozott vegyes vállalat, a Salym Petroleum Development (SPD) szakemberei a jövőben elérni kívánt célokat együttesen dolgozzák ki.

Így a vállalat tervei szerint az első palából nyert olaj kitermelése 2021-ben kezdődhet meg a körülbelül egy millió négyzetkilométer – nagyobb, mint egész Texas – nagyságú Bazsenov területen. 2022-2025 között pedig a termelés az egy millió tonnát is meghaladja majd évente. Az így kinyert olaj minősége megközelíti az Északi-tengerből kitermelt Brent olajét. Hasonló minőséget az orosz ágazatok közül egyedül az “Arctic Light” ér el, mely azonban jelenleg nem termel exportra. 

“Pala forradalom”

A palagáz kitermelése a 2000-es évektől kezdődően indult virágzásnak a világ gázpiacain. Az Egyesült Államokban a technológiai újításoknak köszönhetően az amerikaiak elkezdték az új alternatív, természetes gázkitermelést a pala kőzetből, jelentősen csökkentve ezzel az előállítás költségeit. Az olcsó gáz pedig hamar nagy népszerűségre tett szert, elárasztva az amerikai piacot. 

Az olajpala előállítása azonban más kérdés. A világ gazdaságának növekedésével, az új ipari nagyhatalmak megjelenésével párhuzamosan az üzemanyag éhség is megemelkedett. Korábban az olajtermelő országok számára sokkal relevánsabb kérdés volt, hogy “hogyan kerüljék el a piaci túltelítettséget”, mint az, hogy “hol keressenek új területeket”.

A hagyományos, szárazföldi kőolaj tartalékok kimerülésének veszélye, valamint az olaj hordónkénti világpiaci árának évről évre történő emelkedése – a 100 dollárt is elérte – szükségszerűen maga után vonta az új, alternatív kitermelési módok kidolgozását. Ezért egyre több cég kezdett például mélytengeri fúrótornyokat építeni, de a Mexikói-öbölben történt katasztrófát követően a világ szembesült a ténnyel, hogy nemcsak költséges egy ilyen beruházás, hanem óriási környezeti károkat is okozhat.

Ugyanakkor számos, elsősorban a kitermelésben érdekelt amerikai vállalat kezdett a palagáz termelésről a biztonságosabb olajpala előállítására átállni. Az észak-amerikai Bakken mező a legnagyobb palakőzetet rejtő terület az Egyesült Államokban és részben Kanadában, ahol az olajpala kitermelés 2000-ben még nem haladta meg az 50 000 hordót naponta. Ez a szám azonban 2012 szeptemberében már a naponkénti 600 000 hordót is elérte, mely az USA összes olajtermelésének 8 százalékát teszi ki. Ezért az amerikaiak állítják: az olajpala a jövő.

Az olajpala üledékes kőzetbe (palába) beágyazva, szilárd formában található meg a természetben. A kibányászott olajpalát összetörve, majd 500°C fokra hevítve nyerhető belőle olaj. Összetételét tekintve ásványi kőzet (kvarc vagy földpát) és szerves anyag keveréke, mely utóbbi aránya 10-65 százalék között található meg benne. Emiatt előfordul, hogy az alacsony minőségű, üres kőzetet is palának tekintik, máskor viszont a magas minőségű palát összetévesztik a szénnel, mivel a köztük lévő különbség igen kicsi. Az ilyen típusú olajkészletek száma kétszer nagyobb lehet, mint a hagyományos olajkészleteké. 

A “trendkövető” Gazprom: mennyire éri meg?

Oroszországban többen vádolták a Gazpromot azzal, hogy elmulasztotta a palagáziparban való áttörést. Szakértők szerint ez a kritika jogos, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország vezető szerepben volt és maradt is a hagyományos földgáz tartalékok kitermelésében. Az olajpalát illetően is úttörőnek számít az ország: a szovjet időkben Észtországban már megkezdték a palamezők felkutatását és az olaj előállítását.

A palakőzetből történő olaj kitermelése azonban nagyon magas költségekkel jár. Szakértők szerint Oroszországban ma a hagyományos olajtermelés hordónként 3-7 dollár között mozog, míg a “nem hagyományos” forrásé a 20 dollárt is elérheti. Az export és az olajpala szállítás pedig nemcsak költséges, de időigényes is, különösen az olyan nagy területeken történő transzport esetén, mint például Észak-Amerika. Még, ha sikerül is a “fejlett” USA-nak egy alacsonyabb költséggel járó termelési technikát kidolgoznia, akkor sem valószínű, hogy a nyugat-szibériai fagyos talajon az alkalmazható lenne – olvasható a pravda.ru internetes hírportál oldalán.

Épp ezért az orosz államnak kell biztosítania az új feljesztéseket, mivel támogatása nélkül a tervek soha nem lesznek implementálhatók. Dmitrij Alekszandrov, az Univer Capital analitikai központ vezetője szerint a Gazpromnak szüksége lesz új befektetésekre, beruházásokra, és új technológiák kidolgozására. Véleménye szerint a Gazprom Nyefty partnere, a Shell széleskörű tapasztalattal rendelkezik az alternatív hidrokarbon források területén, ezért a Shell a “legjobb partner, akit választhatott” az orosz vállalat.

Szakértők elmondása szerint azonban az olajpala előállítása csak a kormány által ígért adókedvezmények bevezetése esetén lesz nyereségesebb, mint a hagyományos kőolaj előállítása. A jelenlegi adószabályok alapján ugyanis a nyersolaj kitermelés hozama átlagosan csak 5 dollár. Ez az összeg az új adókedvezmény bevezetésével már  35-40 dollár is lehet, mely profitot hoz a vállalat számára, a felmerülő egyéb költségek ellenére is. Az orosz kormány korábbi ígérete szerint például a Bazsenov terület a maximális adókedvezményt kapja meg. Így amennyiben az anyatermészet nem adja át könnyen földalatti értékeit, úgy a kitermelés összköltségét komolyan át kell gondolni. Különösen most, hogy a november elején közzétett adatok szerint a Gazprom profitja 34 százalékot esett – írta a Russia Today.

További problémát jelent, hogy ennek az üzemanyagnak a kitermelése nemcsak költséges, hanem rendkívüli környezeti károkkal is jár. Ahhoz, hogy a kőzetből végül nyersolajat nyerjenek, víz – és energiaigényes tisztítási műveletnek kell alávetni. Az így keletkezett ipari szennyvíz a talajba kerülve veszélyt jelent annak minőségére, élővilágára, és a víztartalékokra. Kitermelése pedig nyolcszor nagyobb szén-dioxid kibocsátással jár, mint a hagyományos kőolaj felszínre hozatala. Kanadában és az USA-ban környezetvédők számos alkalommal tüntettek az olajpala kitermelése ellen, Al Gore, amerikai politikus szerint pedig “az olajpala a legszennyezőbb üzemanyag forrás a világon”.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a nyugat-szibériai területben rejlő lehetőségeket még nem teljesen mérték fel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy annak ellenére, hogy “csupán” 2 kilométeres mélységben kell fúrást végezni, az alacsony áteresztőképesség,  valamint a rejtett olaj kiszámíthatatlansága miatt nehéz lesz a teljes Bazsenov képződmény területén dolgozni. A Gazprom mellet azonban a Rosznyefty és a Szurgutnyeftyegaz is érdekelt lehet a nyugat-szibériai mezőkön, és amennyiben ezen cégek megkezdik tevékenységüket az olajpala-kitermelésben, úgy az orosz gázóriás sem maradhat az új alternatív energiaforrást kitermelő vállalatok listájának alján.

Jacsó Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Read More »

Milyen alternatívái vannak a pálmaolajnak?

Ez egy igazi "csoda-termék", amelyet a cukrászattól az építőiparig szinte mindenütt használnak. Pálmaolaj-függőségünknek azonban a környezet látja kárát, lévén olajpálma-ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Read More »

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás