Az oroszok örültek Obamának

Vlagyimir Putyin, orosz elnök gratulált Barack Obama, amerikai elnöknek újraválasztásához, Dmitrij Medvegyev kormányfő pedig megkönnyebbülését fejezte ki, mely szerint Oroszország nem tudott volna együttműködni Mitt Romney-val – írta a The Moscow Times. Más orosz politikusok szintén üdvözölték Obama győzelmét, melynek Oroszországra nézve az egyik legfontosabb következménye, hogy tovább folytatódhat az első Obama ciklus alatt elkezdett ún. “reset” politika Moszkva és Washington között.

Ahogy az orosz politikusok látják

Vlagyimir Putyin először táviratban gratulált Barack Obamának, a választást követő napon a Kreml sajtóirodája az orosz elnök telefonon átadott, személyes gratulációját is közzétette. Putyin megemlítette az elmúlt években a két ország kapcsolatában elért eredményeket, és reményei szerint Moszkva és Washington továbbra is konstruktívan fog együttműködni, mind a kétoldalú ügyekben, mind a globális és regionális problémák megoldásában. Az orosz elnök azt is megjegyezte, hogy az olyan országok, mint Oroszország és az Egyesült Államok kulcsszerepet játszanak a stabilitás és a védelem globális fejlesztésében. Végül megismételte Obama elnök jövő évi oroszországi meghívását. Dmitrij Peskov, Putyin szóvívője elmondta, hogy a Kreml összességében nagyon pozitívan fogadta a választási győzelmet. 

Dmitrij Medvegyev szerint – aki 2008 és 2012 között töltötte be az orosz elnöki posztot, így korábban maga is együtt dolgozhatott Obamaval – az amerikai elnök “előre kiszámítható partner és igen sikeres elnök”. Az orosz kormányfő szerint a republikánus Romney kampánya során tett kijelentése, melynek értelmében Oroszországot tekinti “az első számú geopolitikai ellenségnek”, pusztán “paranoia”. Hozzátette továbbá, hogy elégedett azzal, hogy “nem egy ilyen ember irányít egy olyan hatalmas és befolyásos országot, mint az Egyesült Államok”. “Függetlenül attól, hogy kedveljük vagy sem Amerikát, a dollár árfolyam minden orosz családot érint” – mondta Medvegyev. A politikai újrakezdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a “reset” részben sikeres volt, részben nem, de “mindenképp folytatni kell”.

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter szerint Oroszország ugyanúgy együtt fog működni az új Obama adminisztrációval, mint a régivel, az “egyenlőség és a kölcsönös tisztelet” alapelveit figyelembe véve. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Michael McFaul is szorosabb együttmőködést ígért Moszkva és Washington között. Twitter bejegyzésében a következőket írta: ” Az Obama adminisztráció négy évvel ezelőtt kidolgozott egy stratégiát Oroszország számára, és azt most is folytatni fogjuk”. McFaul egyébként az amerikai választásokkal egyidőben “árnyék szavazást” tarott a nagykövettség moszkvai házában, ahol szintén Obama nyerte el a szavaztok többségét. 

Más orosz politikusok, mint Alekszej Puskov is bizakodva tekint a “reset”-re. Szerinte Obama győzelme hozzájárul ahhoz, hogy a két ország közötti kapcsolat “nem tér vissza a poszt-szovjet mélységbe, mint a Bush kormányzás idején”. Elmondása szerint az újraválasztás nem jelent mást Oroszországra nézve, mint, hogy “tudjuk, nem ül ellenség a Fehér Házban”, ezért reméli, az új Obama adminisztráció egy “kevéssé agresszív” amerikai külpolitikát folytat majd. Nikolaj Levicsev, az Igazságos Oroszország frakció vezetője szerint Obama szabad kezet kapott, hogy folytassa az “újjáépítést”, és előreláthatólag ez sikeresebb lesz, mint az előző négy évben, hiszen most már nem kell lefektetni annak alapjait. 

De az orosz politikusok között nem mindenki áll ilyen pozitívan a választási eredményhez. Szergej Karaganov, aki korábban Borisz Jelcin és Putyin tanácsadója volt, azon a véleményen van, hogy a jövőben a kapcsolatok újjáélesztése nagyban függ majd Moszkvától. “Ha Oroszországra, mint fogyatkozó nagyhatalomra tekintenek, a feszültség növekedhet. Ha nem, akkor egy hűvös, de gyakorlati együttműködést fogunk látni”. Alekszej Torsin, a Szövetségi Tanács tagja szerint nem lesz különösebb befolyása Obama győzelmének a kapcsolat újjáélesztésére, mivel ” a választás nem két ember, hanem két ideológia között történt”.

A Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij szerint azonban Obama már nem tud többet mutatni, és csak “négy év stagnálás” következik a két ország viszonyában. Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia választási rendszerét, és “hat éves elnöki mandátumot” kellene bevezetnie, mely “jobb és hasznosabb” , mivel így az elnöknek kellő ideje marad, hogy implementálja ígéreteit és terveit.  Gennagyij Zjuganov, a Kommunista Párt vezetője pedig azon a véleményen van, hogy az USA a mai napig a hidegháború veszteseként tekint Oroszországra, “beavatkozik az ország belügyeibe, és feltételeket diktál”.

Mihail Margelov, a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának elnöke pedig arra figyelmeztet, hogy Obamának nehéz lesz új magaslatokba emelni az amerikai-orosz viszonyt, például a NATO, Afganisztán, de összességében a nemzetközi helyzetekben foglalt eltérő álláspontjaik miatt, mely az “arab tavaszt” követően egyébként is “élettelenné” vált. Szerinte is azonban tovább fog folytatódni a két ország közötti “reset” politika, de “vontatott módon”, melyet “ösztönözni” kell, mivel a növekvő globális problémákat sem az USA, sem Oroszország nem tudja önállóan megoldani. 

Ahogy a politikai szakértők látják

Jevgenyij Szatanovszkij, a Közép-Keleti Tudumányok Intézet igazgatója nem hisz abban, hogy a választás eredménye bármi változást is hozhatna a két ország kapcsolatában, Oroszország számára pedig mindegy, hogy demokrata vagy republikánus az elnök. “Az egyetlen különbség, hogy a republikánusok megmondták nekünk az igazat, míg a demokraták diplomatikus mosollyal hazudnak. Milyen előnye származhat ebből Oroszországnak? Semmi.” – olvasható a Russa Beyond The Headlines honlapján. Hozzátette, hogy a helyzet nem is fog változni egészen addig, míg Oroszország nem változik.

Edward Crawley, a Massachusetts Technológiai Intézet professzora szerint is a választás eredménye csupán stratégiailag változtathat a két ország viszonyában, de alapjaiban nem, mivel Washington “kétpárti” külpolitikát folytat. Mivel jelen helyzetben az egyik jelölt egyértelműen kinyílvánította, hogy kevésbé működne együtt Oroszországgal, mint a másik, ezért szerinte “néhány változás megfigyelhető lesz, de valójában két nemzetről van szó, akiknek együtt kell dolgozniuk és meg kell érteniük egymást”. 

Orosz külpolitikai elemzők szerint a két ország közötti kapcsolat kulcskérdése a rakátavédelmi pajzs problémájának rendezése. Amennyiben azonban Obama korábbi ígéreteit betartva “rugalmasabban” áll az ügyhöz, úgy Moszkva is hajlik majd a kompromisszumra, tehát a kérdésben az amerikai oldalnak kell engednie, de a kompromisszum lehetséges. Fedor Lukjanov, a Russia in Global Affairs főszerkesztője szerint az Egyesült Államokban a rakétavédelmi pajzs kérdése “olyan, mint a vallás”. Ahogy Ronald Reagan mondta, mindenki hisz abban, hogy az amerikaiak képesek egy békés pajzsot építeni, hogy megvédjék területüket a fenyegetéstől.

Ezért a közvélemény mindig  nagy hatást gyakorol az elnökre, és függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást, az új elnök folytatni fogja a projektet. Senki nem mondhatja, hogy “most abbahagyjuk”. Obama esetében a “rugalmasság” abban nyilvánulhat meg, hogy késlelteti a program implementálását és néhány monitoring intézkedést vezet be, így az orosz szakértők belülről is megismerhetik, hogyan működik a projekt. Mivel azonban a republikánusok ellenzik ezt a fajta “rugalmasságot”, nem valószínű, hogy bármi jelentős változást el lehetne érni a kérdésben a második ciklus alatt. “Amire szükség van az valójában egy 21. századi új megközelítés: ehelyett az Euro-Atlantic védelmi kérdésről beszélünk, ahol nincs semmilyen fenyegetteség” – nyilatkozta Lukjanov. 

A szír konfliktust illetően, ahol köztudottan nem egyforma álláspontot képvisel Oroszország az Egyesült Államokkal, a Voice of Russia hírügynökségenk nyilatkozó szakértő reméli, hogy sikerül egyezségre jutni az USA-val, Kínával és az Európai Unióval, és mihamarbb megoldani a problémát. Ugyanakkor nem lát sok esélyt arra, hogy egyhamar egyezségre jutnának az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Grúziával kapcsolatosan Obama konfliktuskezelése azonban mindenképp az orosz kapcsolatokhoz való pozitív hozzáállást mutatja. 

Nemcsak Obamán múlik…

Amerika november 6-án nemcsak az elnök személyéről, hanem a Képviselő Ház és a Szenátus összetételéről is döntött. Ahogy azt a szakértők is megjósolták a hatalmi egyensúly nem változott: a demokraták maradtak többségben a Szenátusban, míg a republikánusok a Kongresszusban.  Azonban a kongresszusi bizottságok vezetőinek személyében történt változások kihatással lehetnek az USA külpolitikájára, és Oroszországgal való kapcsolatára is – írta a Kommerszant hírügynökség. 

A Szenátuson belül ott van például Jon Kyl, republikánus szenátor, akit az Oroszországgal való “reset” egyik fő ellenzőjének tekintenek. Szakértők szerint a szenátor erőfeszítései miatt halogatta a felsőház több, mint hat hónapig a “New START” programot, és utasította vissza több kulcsfontosságú diplomáciai vezető kinevezését. A meg nem alkuvó Kyl szenátor miatt kellet például Moszkvának hat hónapot várnia Michael McFaul kinevezésére. John Isaacs, a CLW kutató központ vezetője szerint “egy ember Washingtonban képes teljesen megváltoztatni az ország külpolitikáját”. 1999-ben például Kyl egyedül képes volt blokkolni a nukleáris tesztek betiltásáról szóló egyezményt. 

Nem lesz tagja az új Kongresszusnak viszont Richard Lugar szenátor, aki az Oroszországban és a poszt-szovjet államokban történő nukleáris fegyverek leszereléséről szóló Nunn-Lugar program egyik kidolgozója volt, mivel az előválasztásokon veszített. Oroszország ettől függetlenül a múlt hónapban bejelentette, nem kíván tovább részt venni a Nunn-Lugar programban, mivel annak folytatására, egyedül is képes a jövőben.  A felsőház külügyi bizottságában  viszont Bob Mendez szenátor szigorú külpolitika támogatója Iránnal és Kubával kapcsolatban, és az örmény népírtás hivatalos elimerését is kezdeményzné. 

Mivel a következő időszakban John McCain szenátor, a védelmi bizottság vezetője, és Ileana Ros-Lehtinen, a kongresszusi külügyi bizottság vezetőjének hivatali  ideje is lejár, mindketten a Moszkvával való kapcsolat újragondolását sürgetik. Szakértők szerint az ő szerepük vezethet ahhoz a tényhez, hogy a Moszkvával való viszony a Kongresszus új tagjai között is prioritást kap. 

A változás elsőként az ún. “Magnyickij lista” és a Jakson-Vanik törvénykiegészítés megoldatlan kérdésit érintheti – mondta Josh Gisber politikai elemző. McCain és Ros-Lehtinen mindketten ezen javaslatok fő támogatói. Nyugdíjazásukkal azonban a republikánus többségű Kongresszuson belül ezen tervezetek megvitatása újabb határozatlan időkre eltolódhat. Orosz jogászok reméli, hogy Washington betartja ezen javaslatok eltörlésére vonatkozó ígéretét, mellyel az USA egyben azt is demonstrálná, hogy valóban hajlandó együttműködni Oroszországgal. Ez pedig az új ciklus ígéretes kezdete lenne. 

Jacsó Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás