Maude: a fejlődő nagyhatalmak ne korlátozzák az internet szabadságát

A brit kabinettitkár a Kitekintő kérdésére adott válaszában hangsúlyozta, hogy az internetnek szabadnak és demokratikusnak kell lennie.

Budapesten került megrednezésre a második Kibertér Konferencia, amelyre William Hague brit külügyminiszter, valamint Francis Maude a brit miniszterelnökséget vezető miniszter is ellátogatott októberben. Hivatalos programjuk keretében találkoztak a magyar miniszterelnökséggel és előadást tartottak a konferencián. Az esemény kapcsán a brit kabinettitkár informális beszélgetést tartott a sajtó képviselőinek, amelynek főtémája a kiberbiztonság mellett a brit gazdaság jelenlegi helyzete voltA rendezvény megnyitóján beszédet mondott William Hague brit külügyminiszter, valamint a kapacitásbővítés témájával foglalkozó plenáris ülésen előadást tartott Francis Maude brit kabinettitkár. A brit miniszterelnökséget vezető Maude később beszélgetést tartott a sajtó képviselőinek, ahol többek között a belpolitikai és gazdasági helyzetet érintő kérdésekre is választ adott.

Nemzetközi és brit kiberbiztonság

„Nagyon produktív” és „hasznos” – ítélte meg a brit miniszterelnökséget vezető Francis Maude a Budapesti Kibertér-konferenciát, a rendezvény második napját követő sajtóbeszélgetésen. A konferencián a konzervatív politikus is részt vett, felszólalásában a kibertér előnyeire és kockázataira emlékeztetett: „Ma már több mint kétmilliárd ember rendelkezik online kapcsolattal – több milliárdan pedig csatlakozhatnak hozzájuk a következő évtizedben.” Az internet növekedésének sikere az elmúlt húsz évben megkérdőjelezhetetlen. Ennek folytatása ugyanakkor „közös kihívást is rejt, amely túllép a nemzeti és szervezeti határokon” – mondta beszédében.

Francis Maude figyelmeztetett: „megvédeni magunkat a számítógépes fenyegetésektől mindig csak részleges megoldás” (…) „a lényeg az, hogy akikkel kapcsolatban állunk, szintén védve legyenek”. „Az Egyesült Királyság – csakúgy, mint a világ többi része – egyre inkább függ az összekapcsolt hálózatok és rendszerek biztonságos és rugalmas működésétől a kibertérben. A hazai erőfeszítések mellett ugyanakkor fontos, hogy nemzetközi fronton is összeálljon egy együttműködés, mivel a kiberfenyegetések nem ismernek földrajzi határokat. Az Egyesült Királyság számos kormánnyal, nemzetközi partnerrel és a magánszektorral is együttműködik a számítógépes fenyegetések kezelésére. Emellett több kezdeményezés is létezik a nemzetközi együttműködésre a kiberbiztonság területén; ezek azonban még messze nem olyan összehangoltak, mint amit az olyan transznacionális fenyegetések esetében láthatunk, amilyen a terrorizmus vagy a kábítószer elleni fellépések. Sőt, a kibertér bővülésével a biztonsági képességek és készségek növekedése nincs arányban” – hívta fel a figyelmet egy fontos hiányosságra a kabinetminiszter.

Éppen a fenyegetések határokon átnyúló volta miatt kezelik egyre kiemeltebben a kibertér biztonságát érintő kérdéseket a szigetországon belül is. „Az Egyesült Királyságban rendkívül komolyan vesszük a számítógépes fenyegetéseket” – hangsúlyozta. Nem meglepő tehát, hogy az elmúlt években a brit kormány komoly állami beruházásokba kezdett a kiberbiztonság területén. A 2011-ben publikált Nemzeti Kiberbiztonság Stratégia egyik célja, hogy az Egyesült Királyságot az egyik legbiztonságosabb hellyé tegye az online üzletkötéshez. Erre azért is fordít kiemelt figyelmet a tervezet, mert „a nemzeti GDP 8 százalékát az internet adja, és ez az arány növekszik”.

„Az internet támogatja a növekedést, csökkenti a kereskedelmi akadályokat, és lehetővé teszi az emberek számára a kommunikációt és együttműködést szerte a világon. Azonban az internet kiépítése után, most meg kell tudnunk védeni azt. Ez egy verseny, amelyet csak akkor tudunk megnyerni, ha együtt dolgozunk, nem korlátozva államaink jogi és politikai, vagy kereskedelmi érdekű határaitól” – zárta beszédét Maude a konferencián.

Új kiberbiztonsági központ

„A brit kormány természetesen továbbra is támogatja anyagilag, politikailag és szakértők bevonásával a számítógépes biztonságra irányuló kezdeményezéseket. Mi több, további források bevonását is fontolóra vesszük” – mondta Maude. „Meglévő kötelezettségvállalásainkon kívül egy évi-két millió fontos (685 millió forintos) alapot is létrehozunk 2014-ig, amelyből egy új központ, a Globális Kiberbiztonság Kapacitási Központ (GKKK) finanszírozása történik majd” – hangzott el beszédében.

Az új központról először William Hague külügyminiszter tett bejelentést, aki elmondta, hogy az új intézmény nyolc egyetem (ezek egyike lesz a központ székhelye) szakértelmére támaszkodik majd, amelyek kutatásokat végeznek, javítják a nemzetközi koordinációt és problémakezelési támogatást nyújtanak más országoknak – tájékoztat a brit Public Service. A kormány közleménye szerint a központ célja egy olyan fórum létrehozása is, ahol a világ minden tájáról származó ötletek születhetnek.

Maude elmondta, hogy az új központ segíteni fog az Egyesült Királyságnak más országokkal kapcsolatot építeni. (A sajtótájékoztatón emlékeztetett májusi észt útjára, amelynek központi témája szintén a kiberbiztonság és a kooperáció volt.) „A központ felállítása egy újabb példája a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettségünknek és vágyunknak, hogy partnerséget alakítsunk ki az egyetemekkel és a magánszektorral annak érdekében, hogy biztosítsuk a kezdeményezések jobb hozzáférhetőségét a számítógépes biztonsági készségek növekedésével” – informált a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Biztonság és emberi jogok

William Hague figyelmeztetett, hogy “a kormányzati kísérletek, amelyek a vitatott anyagok blokkolására irányulnak, kudarcra vannak ítélve” – idézte őt a BBC. Francis Maude, a miniszterelnökséget vezető miniszter szintén megemlítette beszédében: nem szabad engednünk, hogy a fejlődő nagyhatalmak korlátozzák az internet szabad felhasználását, amivel a kormányellenes hangoknak akarnak gátat szabni. A kabinettitkár a Kitekintő kérdésére adott válaszában is hangsúlyozta, hogy az internetnek szabadnak és demokratikusnak kell lennie, ahol a polgárok védelmére nem lehet megoldás egy olyan szintű kontroll, amely sérti a szólásszabadságot és az emberi jogokat. „Keményen dolgozunk, hogy megvédjük az embereket” – mondta Maude, megemlítve, hogy számtalan kibertámadás éri az Egyesült Királyságot, amelyre igyekeznek minél hatékonyabban felkészülni. 

A kritikus nemzeti infrastruktúrák (KNI) védelmével kapcsolatban elmondta: kiemelt, több területet érintő kérdésről van szó. Ezen struktúrák egy része ráadásul nem állami irányítás alatt fut, mely szoros együttműködést igényel.

Nehéz pénzügyi helyzet

„A kormány munkatervének egyik alappillére egy digitalizált, jobb és olcsóbb közszolgáltatás létrehozása, a költségvetési korlát ellenében is” – hangzott el Maude beszédében az október eleji konferencián. A közszolgáltatást érintő reformok hetek óta napirenden vannak a brit sajtóban – azonban a fejlesztések helyett sokkal inkább a tervezett leépítések miatt. A konferenciát követő sajtóbeszélgetésen Maude megerősítette, hogy a kormány tervei szerint a jelenlegi 440 ezer fő helyett 2015-re 380 ezer fő lesz a közalkalmazottak teljes létszáma. (Ugyanakkor a közszféra jelenleg már így is kisebb, mint bármikor a II. világháború óta.) Emellett az állami szektor ingatlanainak számában is csökkenés várható.

„Rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben van a kormány, soha nem volt ilyen alacsony a költségvetés” – magyarázta a kormány döntését a kabinetminiszter, hozzátéve; „a közszféra leépítése elsősorban az adminisztratív munkával foglalkozó alkalmazottakat érinti”. A költségcsökkentő intézkedés a tanárokat, orvosokat nem érinti jelentős mértékben. Maude hangsúlyozta: őket továbbra is támogatja a kormány. Az 59 éves politikus a Közszolgálati Reform Tervről már többször is beszélt. A júniusban publikált tervezet vezetője, Sir Bob Kerslake kifejtette, hogy a személyzetnek a leggyengébben teljesítő 10 százalékát egy év próbaidőre helyezik – idézi a Guardian.

Az idén Maude már tett bíráló kijelentést azokra a közszolgálatban dolgozó tisztviselőkre, akik nem végeznek hatékony munkát. Ebből kifolyólag pedig felesleges kiadást jelentenek a nehéz gazdasági helyzetben lévő országnak. (Egy kormányzati szervnél dolgozó átlagos főtisztviselő évi 80 ezer fontot keres.) A kormányt másképp is akadályozhatják a jól fizetett köztisztviselők. Erre hozott példát a közelmúltban a kabinetminiszter egy beszédében: „vannak olyan esetek, amikor titkárok akadályozták az egyeztetett kormányzati politikák előrehaladását, vagy azt tanácsolták más hivatalnokoknak, hogy ne hajtsák végre a miniszteri határozatokat – ez elfogadhatatlan”. Hozzátette, hogy jobban irányított, jobban teljesítő közszférára van szükség. Az Egyesült Királyság egyik nagy erőssége a közszolgálat, de mint minden szervezetnél, idővel itt is elengedhetetlen a folyamatos változás és fejlesztés.

A köztisztviselői réteget gyakran jellemzik túlzottan bürokratikusnak, kockázatkerülőnek, hierarchikusnak, és az eredmény helyett a folyamatra fókuszálónak – összegzi a szféra gyengeségeit és hátrányait a Daily Mail brit lap. A pénzügyi válság óta a brit állami szektor teljesítménye alig növekedett, míg a magánszektor közel 30 százalékos teljesítménynövekedést könyvelhetett el az elmúlt években – jegyezte meg a kabinettitkár. Ezenfelül, az állami szektor adóssága 1 billió fonttal növekedett augusztus végéig; a GDP 66,1 százalékát teszi ki.

Az elhúzódó válság kétségkívül nem kedvezett a szigetországnak sem, ahol további intézkedéseket is terveznek; a konzervatív vezetésű brit kormány pénzügyminisztere október elején jelentette be, hogy további évi 10 milliárd fonttal (3425 milliárd forint) karcsúsítják a költségvetést, amennyiben újraválasztják őket – tájékoztatott a CNBC. A gazdasági növekedés kulcsa most az lehet, ha az olyan nagy növekedési potenciállal rendelkező szektorokba invesztálja a tőkét a kormány, mint amilyen az IT-szektor is.

Tusor Anita

Felkapott hírek

Friss hírek

Az elmaradt G7-csúcs miatt Trump megharagudhatott Merkelre

Donald Trump utasítást adott a Pentagonnak a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentésére - jelentette exkluzív információként a WSJ amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A lépés régóta a levegőben volt, így a bejelentés időzítése kapcsolatban állhat azzal is, hogy Merkel miatt hiúsult meg a Trump által júniusra tervezett G7-csúcs.

Read More »

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás