_

Beindulhat a verseny a repülőtéri helyekért

Megállapodtak első körben a tagállamok az európai repülőterek optimálisabb kihasználtságát célzó reformjavaslatról. A résidők (slotok) kiosztási rendszerének átalakításáról szóló jogszabályi javaslat több pontját is törölte a Tanács, helyben hagyva ezzel a jelenlegi működési modellt. Magyarország szerint a változtatások nyomán beindulhat a verseny a légitársaságok között a repülőtéri férőhelyekért, ami végsősoron alacsonyabb árakat és magasabb színvonalú szolgáltatásokat is eredményezhet.

Úgynevezett általános megközelítést értek el az uniós közlekedési miniszterek hétfőn Luxemburgban a repülőterek optimálisabb kihasználtságát célzó uniós reformjavaslatról. Az első körös megállapodás után most megkezdődhetnek az egyeztetések az Európai Parlamenttel a jogszabályról, amely a repülőtéri férőhelyek kiosztásának szabályait újítaná meg, ezzel csökkentve egyes légikikötők túlzsúfoltságát.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben nyújtotta be a „repülőtéri csomagot”, amely a résidők kiosztási szabályai mellett a földi kiszolgálók kiválasztásával és működésével kapcsolatos jogszabályból, valamint a reptéri zaj mérséklését célzó jogszabályi javaslatból áll. (Utóbbi két rendeletről már márciusban illetve júniusban megszületett az általános megközelítés).

A repülőtéri résidők kiosztási szabályainak megváltoztatását azt követően javasolta Brüsszel, hogy az ipar és maga a testület is megkongatta a vészharangot: ha nem változik semmi, 2030-ra a legnagyobb európai repülőterek elérik a kapacitásaik csúcspontját. A Bizottság szerint nem elsősorban új terminálok építésével és a repülőterek kibővítésével kell ellátni a folyamatosan növekvő keresletet, hanem a jelenlegi légikikötői kapacitások hatékonyabb kihasználásával.

Az EU érvelése szerint lenne min javítani, elsősorban a repülőtéri le- és felszállási jogok (a szakzsargonban résidők /slotok/) elosztási rendszerének reformjával. Ezek azok az időpontok, amelyeket a repülőterek osztanak ki, illetve adnak el a légitársaságoknak. A slotok állandó érkezési és indulási időpontoknak felelnek meg, amikor az adott légitársaság használhatja a repülőtér szolgáltatásait.

Az 1993-ban elfogadott jogi keretszabályozás szerint a légitársaságoknak a slotjaik 80 százalékát ki kell használniuk annak érdekében, hogy a következő szezonban is megkapják a légikikötőtől ugyanazokat a résidőket. Ha nem tudják ezeket kihasználni, akkor vissza kell őket adni, és ez esetben a repülőterek újraosztják a férőhelyeket.

Tíz évvel az uniós szabályozás hatályba lépése után kiderült, a rendszer nem működik hatékonyan. Sok légitársaságnak vannak felhasználatlan slotjai, és azokon nem tud, vagy nem akar továbbadni. Éppen ezen változtatna a tavaly decemberben beterjesztett bizottsági reformjavaslat. Brüsszel egyrészt 80-ról 85 százalékra emelné a kihasználási küszöböt, emellett a téli időszakban 5-ről 10-re, a nyári időszakban pedig 5-ről 15-re emelné a légitársaságok számára kiadható férőhelyek számát. A Bizottság szerint ez ösztönözné a nagy repülőtereken bent lévő nagy légitársaságokat arra, hogy használják ki a nekik kiosztott résidőket, ezáltal több légijáratot is indíthatnának a vállalatok.

A tagállamok alacsonyabb szinten már az ülés előtt megállapodtak abban, hogy az arányok növeléséről nem lehet szó. Az elfogadott általános megközelítésben is az szerepel, hogy a 80 százaléknak, és az 5 százaléknak is maradnia kell.

Az igazi versenyt viszont a résidők másodlagos kereskedelmétől várja mind az Európai Bizottság mind a Tanács. Bár ez a lehetőség most sem tiltott, de a korábban a londoni Heathrow repülőtéren már kipróbált rendszert egységesítené most a Bizottság mind a 27 tagállamban. Eszerint a légitársaságok, ha nem akarják, vagy nem tudják felhasználni a résidejüket, akkor eladhatják azt más légitársaságoknak, akik így „bejuthatnak” a nagyobb repülőterekre. Ettől alapvetően azért ódzkodnak a „nagyok”, mert a nagyobb verseny piacvesztéshez vezethet számukra, az eladott résidőkből befolyó bevételek, valamint a jogszabályban lévő egyéb ösztönzők ugyanakkor már érdekeltté tehetik a légitársaságokat a slotok másodlagos kereskedelmében.

Ez volt az egyik nyitott kérdés a tagállamok között a hétfői tanácsülés előtt. Tagországok egy cosportja Franciaország vezetésével megőrizte volna a másodlagos kereskedelem korlátozásának jogát, míg mások egyenlő szabályok mentén alkalmazandó kereskedelmet látott volna szívesen. A kompromisszumos javaslat szerint szigorú feltételek teljesülése esetén a tagállamok valóban korlátozhatják a résidők értékesítését két légitársaság között.

A brüsszeli magyar Állandó Képviselet helyettes vezetője szerint a repülőtéri reform a tagállamok által elfogadott változatban is lökést adhat a résidők másodlagos kereskedelmének, ezáltal pedig meg is valósíthatja azt a célt, amelyet a Bizottság is kitűzött: beindítani a versenyt a légitársaságok között a repülőtéri férőhelyekért, ezáltal csökkenteni a repülőterek túlzsúfoltságát növelni a járatszámot, és javítani a repülőtéri szolgáltatások minőségét.

Várhelyi Olivér a BruxInfo kérdésére megerősítette, éppen az a cél, hogy az utasok számára is szemmel látható változásokat eredményezzen a reform. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a slotreform elsősorban a jelentős forgalmat lebonyolító repülőtereket érinti, „ezek ugyanis azok a légikikötők, amelyeken már nehéz résidőhöz jutniuk a kisebb légitársaságoknak, vagy az új piaci szereplőknek.

A nagykövet kifejtette, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret nem érinti a javaslat olyan mértékben, mint a frankfurti, a párizsi, a londoni, vagy az amszterdami légikikötőket, „Magyarország számára az volt a fontos, hogy a reform következtében a Magyarországon is szolgáltató légitársaságoknak ne kelljen üzleti modellt változtatniuk”.

A közlekedési EU-biztos már az ülés elején (a 80/5-ös arány megtartási tervének ismeretében) jelezte, hogy jobb lenne, ha a tagállamok hétfőn mégsem fogadnák el az általános megközelítést. Siim Kallas szűkszavú hozzászólásában, majd később a sajtótájékoztatón is elmondta, „nem hajt a tatár, a tagországoknak át kellene (kellett volna) beszélniük még egyszer a javaslatot”.

Hozzátette, a Bizottság a maga részéről továbbra is fenntartásokkal él a tagállami állásponttal kapcsolatban, „a 80 százalékos és az 5 százalékos arány emelése ugyanis a jogszabályi javaslat két legfontosabb eleme volt” – mondta az ülésen az észt származású uniós biztos.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás