Macedónia – a konfliktusok központja

Macedónia a legtöbb szomszédjával konfliktusban áll: Bulgáriával a nemzeti és történelmi múlt miatt; Görögország az ország nevét és „antik” múltját kifogásolja; a Macedón Ortodox Egyház rendezetlen viszonya pedig beárnyékolja Szerbiával folytatott kapcsolatait. Az ország belpolitikája sem mentes a konfliktusoktól és ellentétektől. Elemzésünkben a belső és külső macedón konfliktusokat kívánjuk bemutatni.

Délkelet-Európa emberemlékezet óta színtere volt az itt élő különböző népek összetűzéseinek valamint nemzeti büszkeségük mindenáron történő megőrzéséért és terjesztéséért folytatott harcának. Macedónia (és tágabb értelemben Makedónia földrajzi régiója) mindig is Párisz almája volt, a térség kulcsfontosságú pozícióval rendelkezett a délkelet-európai népek számára. Idén emlékeztek meg a balkáni államok többségében a 100 éve zajlott Balkán-háborúról, amely során kiűzték a törököket a Balkán-félsziget legnagyobb részéről, valamint Makedónia sorsáról is itt döntöttek a környező államok. Miért volt fontos régen a Makedón területek birtoklása? Természetesen azért, mert aki birtokolta a Balkán-félsziget központi területét, az a térség vezető hatalmává nőhette ki magát. Bulgária, Görögország és Szerbia is szemet vetett a Sár és Pirin hegységek között elterülő területre, így nem maradt más lehetőség, mint felosztani egymás között az addig demográfiailag és kulturálisan egységesnek mondható területet. A rendszerváltásig az ideológia határozta meg a terület sorsát, viszont az 1990-es évektől, és különösen Macedónia 1991-es függetlensége óta minden fronton elindult a nacionalista színezetű támadások sorozata. Szkopje identitáskereső törekvése természetesen kihívta a 3 „nagy” szomszéd haragját. Előző elemzéseinkben már foglalkoztunk a történelmi gyökerekkel, mostani írásunkban a legfrissebb fejleményeket kívánjuk bemutatni.

A görög-macedón konfliktus

A görög-macedón névvitaként elhíresült konfliktus megoldásában több neves politikus foga is „beletört” az elmúlt bő két évtizedben. Most az Európai Unió vezetésén a sor, hogy megmutassák mire képes az európai diplomácia nyomásgyakorlása az örök patt-helyzetnek tűnő vitás kérdés rendezésében. A kezdeményezési törekvések szemmel láthatóak – az Európai Bizottság idei jelentése egyértelműen sürgette Görögországot, hogy neki kell megtennie az első lépést a tárgyalások felé. Ahogy korábbi elemzésünkben már írtuk, Athén elő is állt egy eléggé ellentmondásos memorandummal, amely lefektetné a két ország közötti kiindulópontokat annak érdekében, hogy megkezdődhessenek a konkrét tárgyalások az ország nevét illetően. A memorandum minden bizonnyal váratlanul érinthette a macedón kormányt, ugyanis szokatlan csend követte (a mai napig) a görög kezdeményezést. Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök az eddigi gyakorlattal ellentétben, szinte semmilyen hivatalos választ nem adott Görögországnak a memorandumot illetően. Legfőbbképpen azzal magyarázható a macedón kormány hallgatása, hogy az Európai Unió válaszát várja a csatlakozási tárgyalások esetleges idei megkezdésének konkrét dátumára vonatkozóan.

Az Európai Bizottság bővítésekért felelős biztosa, Stefan Füle ugyan üdvözölte a görög kezdeményezést és a névvita megoldásához kötötte hivatalosan a macedón uniós csatlakozást, ám több kérdést is ébresztett a térség szakértőiben. Nagy valószínűséggel a decemberi Európai Tanács ülésén dönthetnek a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumáról, ám Füle kilátásba helyezte, hogy ez csak akkor fog megvalósulni, ha „rövid” határidőn belül elkezdődnek a macedón-görög egyeztetések. Gruevszki kivárásával azt akarja elérni, hogy kiderüljön, az Európai Unió a görög memorandumot mennyire kívánja alappontnak tekinteni a megbeszélések során. A macedón ellenzék, élükön a Szociáldemokrata Unióval (SzDSzM) mindenesetre üdvözölte a görög kezdeményezést, ám teljesen elfogadhatatlannak tartja az általa nemzeti érdekeket sértő memorandum tartalmát.

Nagyon érdekes Sztevo Pendarovszki, a névvita jeles szakértőjének véleménye a görög álláspontot illetően. Szerinte a görögök csak a nemzetközi partnerek pozitív elbírálását kívánják elérni és Macedóniára szeretnék hárítani a passzív fél szerepét. Pendarovszki szerint a macedón kormány azzal követné el a legnagyobb hibát, ha nem ad azonnali pozitív választ a tárgyalások alappontjairól. A szakértőnek minden bizonnyal igaza van, ugyanis az utóbbi hetekben mind az EU, mind pedig az ENSZ szakosított szervei Szkopje válaszát sürgették.  A macedón kivárással párhuzamosan Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök Thesszalonikiben a Balkáni-háborúk 100 éves megemlékezésének alkalmából tartott beszédében az 1990-es évek pragmatizmusára emlékeztető hevességgel bírálta a macedón történelmi törekvéseket – így például Nagy Sándor macedón származásúnak történő kikiáltását.

Érdekes fejleményként lehet értékelni, hogy az USA külügyminisztere, Hillary Clinton október 30. és november 2. közötti regionális látogatása során immáron negyedik alkalommal nem kíván Szkopjéba látogatni. Szakértők szerint az amerikai-macedón viszony már több mint 2 éve kifejezetten kiélezett, többek között azért, mert Macedónia egyre nagyobb teret ad az orosz energiapolitikai terjeszkedésnek (például a Déli Áramlat macedóniai szakaszának a megépítésével).

A bolgár-macedón konfliktus

„Két testvér harca”, leginkább így lehetne jellemezni a Bulgária és Macedónia között fennálló nemzeti identitást érintő konfliktust. Görögországgal ellentétben Bulgária (még) minden euro-atlanti törekvésében támogatja Szkopjét, ám Szófia is jelentős fenntartásokat tartogat a macedón történelmet illetően. Mint korábbi elemzésünkben írtuk, Macedónia elutasítja Bulgária közös történelmi koncepcióját és ennek érdekében minden fegyvert bevet, hogy igazát bebizonyítsa a külföld szeme előtt. Legfrissebb fejlemény a két állam viszonyában a bolgár vezetés véleménye a zsidó lakosság helyzetét illetően a második világháborúban.

Bulgária híressé vált annak köszönhetően, hogy Németország szövetségesei közül kizárólag itt védte meg a helyi vezetés a zsidó lakosságot és nem engedte a németeknek, hogy koncentrációs táborokba deportálják őket. A hagyományosan barátságos és szoros izraeli-bolgár kapcsolat egyik alappillére éppen Szófia 1939 és 1945 között tanúsított magatartása. Macedóniában azonban kormányhoz közeli tudósok azt állítják, hogy a Bulgária területén élő kb. 50 ezer zsidót tényleg nem deportálták, viszont a Vardari és Égei Makedóniában közel 11 ezer személyt deportálhattak a németek. A macedónok (és Bulgáriában a Bolgár Helsinki Bizottság) is azt a tézist kívánja a világgal elfogadtatni, hogy a bolgár kormány ezen az áron tudta csak megvédeni saját zsidó lakosságát. A kérdés valós körülményeinek megvitatása a történészekre marad, viszont nagyon szemléletes gesztusként lehet értékelni Simon Peresz izraeli államfő októberben tett kijelentését. Roszen Plevneliev idén októberben Jeruzsálembe látogatott, ahol többek között találkozott izraeli kollégájával és együtt értékelték Bulgária szerepét a második világháborúban. Az izraeli külügyminisztérium internetes oldala szerint Peresz a történelmi barát szerepével illette Bulgáriát és megköszönte, hogy megmentette zsidó lakosságát 70 évvel ezelőtt.

Ugyan kis média visszhangot kapott Peresz megnyilvánulása, viszont ez minden bizonnyal eltompítja a macedón kormányhoz közeli kutatók Bulgária-ellenes propagandáját.

A szerb és macedón egyházak kérdése

Szerbiával sem felhőtlen a macedónok viszonya. Két komolyabb kérdés terheli viszonyukat – Szerbia rossz néven vette Macedóniától, hogy független államnak ismerte el Koszovót és emiatt nem ismeri el déli szomszédját alkotmányos nevén, a másik lényegesebb kérdés pedig a két ország ortodox egyházának rendezetlen kérdése. A Macedón Ortodox Egyházat (MPC-OA) a másik ortodox egyház nem ismeri el, mint autokefál egyházat, ugyanis a Szerb Ortodox Egyház szerint a MPC-OA neki alárendelt egyház, valamint az 1960-as években történt felszentelése az egyháznak nem volt megfelelő az ortodox kánonjog szerint.

A napokban találkozott a két ország államfője, Tomiszlav Nikolics és George Ivanov, akik szándékukat fejezték ki az egyházi vita rendezésének segítésével kapcsolatban, viszont a MPC-OA részéről az állami benemavatkozási elv betartásának fontosságát emelték ki.

Házon belül sincs minden rendben 

A macedón belügyek sem úgy alakulnak, ahogy azt a VMRO-DPMNE kormánypárt szeretné. Az általunk korábban említett kormánykoalíciós válság továbbgördül, ugyanis a kisebbik kormánypárt, az albán DUI továbbra is blokkol több fontos kezdeményezést. Az ellenzék egységes tömbbé állt össze, hogy együttes erővel legyőzze Gruevszki pártját a jövő évben esedékes helyhatósági választásokon. A Jövőért Ellenzéki Unió magában foglalja a szociáldemokratákat, a liberális LDP-t, a Ljupcso Georgievszki volt miniszterelnök vezette VMRO-NP-t valamint az „Egység Macedóniáért és a Méltóságért” pártokat, amelyek már be is mutatták közös jelöltjeiket a Szkopjei főpolgármesteri pozícióért (Jani Makraduli) és a fővárosi kerületek polgármesteri tisztségeiért. A kormánynak amellett, hogy nehéz ellenféllel kell szembenéznie a választások közeledtével, más problémákkal is meg kell küzdenie, mint például az ország gazdaságának stagnálásával. Az eddig kifejezetten jól teljesítő macedón gazdaság lecsökkent külkereskedelmi forgalma következtében idén csak 0,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolhat (EBOR adatai szerint).

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás