Brüsszel: kiszámíthatatlan környezetben működnek a magyar cégek

A politikai, jogi és intézményi kereteken végrehajtott gyakori változtatások kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremtettek a magyar vállalatok számára –állapítja meg a tagállamok versenyképességéről készült, szerdán közzétett jelentésében az Európai Bizottság.

Az ipar Európából történő kitelepülésének kíván gátat szabni egy szerdán nyilvánosságra hozott bizottsági közlemény, amely különböző intézkedések révén 2020-ra a jelenlegi 15,6 százalékról 20 százalékra kívánja növelni a gyártóipar részesedését az uniós GDP-ből.

Az Antonio Tajani bizottsági alelnök által szerdán ismertetett közlemény megállapítja, hogy Európa még mindig világelső olyan stratégiai iparágakban, mint az autó-, és a repülőgépgyártás, a gépgyártás, az űrkutatás, a vegyipar és a gyógyszeripar, és az európai kivitelnek még mindig a négyötödrésze az ipari termékek eladásából származik. Ennek ellenére a válság és a bizalomhiány nagy károkat okozott, és az EU a Bizottság által javasolt prioritást élvező akciókkal tenne kísérletet a hanyatló trend megfordítására.

A megerősített iparpolitika négy pillére: az innovációba való beruházás kereteinek javítása; a belső- és a külpiaci feltételek javítása; a cégek és vállalkozások hitelekhez és tőkéhez való jobb hozzáférésének biztosítása; a munkaerő képességének és szaktudásának az ipari szerkezetváltás követelményeihez való hozzáigazítása.

A Bizottság két másik jelentést is közzétett szerdán, az egyik az európai versenyképességről készült éves jelentés, amely az elmúlt 15 év fő globalizációs trendjeit elemzi, és a költség-haszon tényezőt, valamint az európai üzleti szféra előtt álló kihívásokat próbálja megbecsülni. A másik a tagállamok iparának teljesítményét öt kulcsterület szempontjából értékelő eredménytábla. Az öt vizsgált szempont: az ipari termelékenység, az exportteljesítmény, az innováció és fenntarthatóság, az üzleti környezet és infrastruktúra, valamint a tőke és a beruházások.

Brüsszel az említett indikátorok alapján három fő csoportba sorolta a tagállamokat. Az első csoportba az úgynevezett „kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtók” tartoznak. Ezeknek az országoknak az iparát technológiailag fejlett cégek és magasan képzett munkaerő jellemzi. A Bizottság ide sorolja Németországot, Dániát, Finnországot, Svédországot, Ausztriát, Írországot, Hollandiát, Nagy-Britanniát, Belgiumot és Franciaországot.

A „váltakozó teljesítményt” nyújtók kategóriájában olyan államok vannak, amelyek bizonyos kritériumok tekintetében jól, máshol ugyanakkor az átlag alatt teljesítenek. Ide tartozik Észtország, Szlovénia, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Málta, Ciprus és Luxemburg.

Végül a harmadik kosárban vannak a felzárkózó országok, amelyek a Bizottság megítélése szerint jelentős kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek; a gyenge innovációs képesség és tudástranszfer akadályozza a tudásalapú és magasabb szakképesítésű iparágak felé történő előrehaladásukat. Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Lettország és Litvánia alkotja ezt a csoportot.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a politikai, jogi és intézményi kereteken végrehajtott gyakori változtatások kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremtettek a magyar vállalatok számára. A Bizottság úgy látja, hogy ezen felül a költséghatékonyság is romlott az utóbbi egy évtized alatt, jóllehet a munkaerő termelékenysége valamelyest javult a válság után.

Brüsszel szerint a magyar ipar versenyképessége egy sor kihívással kell, hogy szembesüljön. Ezek közé sorolja a beszűkült hitelnyújtási feltételeket, főleg a kis- és középvállalkozások számára; az innováció alacsony fokát; a lagymatag versenyt számos szolgáltatásban; és a közigazgatás alacsony hatásfokát. „Miközben néhány területen pozitív fejlemények mentek végbe, a nagyobb versenyképesség stabil és kiszámítható gazdaságpolitikai keretet igényel” – olvasható a jelentés Magyarországról szóló részében, ami további reformokat tart szükségesnek a közigazgatásban és a bürokratikus terhek lebontásában.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás