Nem számol a kormány az MNB-illeték bevételeivel

2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat az államháztartás 2012-ben és 2013-ban is – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta, a strukturális jellegű hiánycsökkententő intézkedések után idén 133 milliárd, jövőre pedig 397 milliárd forint értékben javítja a költségvetési mérleget, miközben a korábbi 1,6 százalékról 1 százalékra korrigálja a jövő évi gazdasági növekedési kilátásokat. A kabinet jövőre – főleg a nemzetközi tiltakozás nyomán – már nem számol a pénzügyi tranzakciós illeték MNB-re vonatkozó bevételeivel.

Bár a korábbi kormánytervekhez képest magasabb, de összességében a 3 százalékos európai uniós deficitelőírásokhoz képest alacsonyabb hiánnyal zárhat idén és jövőre is a magyar államháztartás – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter azt követően, hogy a kormány csütörtökön egy sor egyenlegjavító lépésről döntött. Matolcsy György elmondta, a GDP-arányosan 3 százalékos előíráshoz tartania kell magát a kormánynak, hogy „ne vonjanak el Magyarországtól több mint 1000 milliárd forintnyi kohéziós pénzt”.

A csütörtökön elfogadott intézkedéscsomagot, és a költségvetési hiány alakulásáról szóló úgynevezett előrehaladási jelentést a kormány pénteken küldi el az Európai Bizottságnak és a Nemzetközi Valutaalapnk.

Matolcsy György elmondta, a kabinet 2012-re és 2013-ra is 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár. Ezzel a kormány feladta a korábban meghatározott hiánycélt, idén ugyanis 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékos deficitet prognosztizált a kormány. Ezek az adatok szerepelnek a korábban Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban is. Az új hiánycélok azonban ettől függetlenül is „maximális biztonsággal jóval a 3 százalék alatt vannak, ráadásul mindezeket strukturális jellegű intézkedésekkel érjük el, tehát a mostani átalakítások költségvetési hatása a további években is megmarad” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Kifejtette, az idei első félévben mért 1,2 százalékos visszaesés után a második félévre stagnálás várható, ezzel magyarázta a hiánycsökkentés szükségességét. Ezzel összefüggésben idén 133 milliárd forintnyi állami kiadást zárol a kormány elsősorban a kormányzati intézmények kiadásainak, valamint a Nemzeti Földalap és a Foglalkoztatási Alap maradványainak a befagyasztásával.

2013-ra vonatkozólag a korábban számított 1,6 százalékhoz képest 1 százalékra korrigálta a kormány a gazdasági növekedési prognózist, ez már egyezik az Európai Bizottság májusi előrejelzésével is. Jövőre összesen további 397 milliárd forinttal javul a költségvetési egyenleg. Mindezzel „2011 és 2012 után egymás után a harmadik évben, 2013-ban is fenntarthatóvá válik a magyar hiány, méghozzá különadók és magánnyugdíjpénztári bevételek átalakítása nélkül, strukturális intézkedésekkel” – mondta Matolcsy György.

A jövő évi csomag

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap előzetes, tiltakozó véleménye alapján a kormány jövőre nem számol a jegybankot érintő pénzügyi tranzakciós illetékbevételekkel, ezt állítólag jelezte is a kormány a Bizottságnak és az IMF-nek küldött levelében. Mivel azonban a költségvetésben ez az összeg szerepel, így ezt máshonnan kell előteremteni – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ennek megfelelően a 120 ezer milliárd forintot kezelő Államkincstár tranzakcióira rakódó illetéket fogja emelni a kormány úgy, hogy a korábban tervezett 10 milliárd forint helyett 40 milliárd forint folyjon be ebből.

0,003 ezrelékes adót vet ki a kormány a készpénzfelvételre az automatákból. Matolcsy György szerint az ebből várható mintegy 30 milliárd forintot a pénzintézeteknek kell megfizetniük, de jelezte, hogy a korábbi bankszövetségi megállapodás értelmében ennek körülbelül a felét a bankok átfogják hárítani a lakosságra.

Csökkenti a kabinet egyes uniós projekt állami hozzájárulási költségeit is. 15 százalék helyett így több esetben 5 százalékra csökken majd az állami befektetések aránya egyes uniós fejlesztési beruházásokban, mindezzel 55 milliárd forint takarítható meg.

Javítana a kormány az áfabeszedés hatékonyságán is. Számításai szerint az 500-700 milliárd forintot is elérheti a kereskedelmi szektorban évről-évre be nem fizetett áfa mértéke, ezért bolgár és szlovák mintára az év végéig mind a 400 ezer működő pénztárgépbe olyan berendezés beépítését teszi kötelezővé a kormány, amely online azonnal jelzi az adóhatóságnak a vásárlás tényét és annak összegét. Ez az intézkedés jövőre 94 milliárd forinttal növelheti az áfabevételeket, de a későbbi években az 500 milliárd lesz a cél.

Kiterjeszti a kormány a fordított áfa rendszerét a sertéskereskedelemre, és változik a kisvállalkozási adó szabálya is, ez 10, illetve 15 milliárd forintos pótlólagos bevételt hozhat az államnak.

A kabinet emellett hároméves létszámstopot vezet be a közszférában, eszerint a nyugdíjkorhatárt elérő mukavállalóknak kötelező lesz nyugdíjba vonulniuk a korhatár elérésekor, az ő helyükre pedig három éven keresztül nem vehetnek fel új munkatársat az intézmények. Ez 30 milliárd forintos pluszt jelent.

73 milliárd forintos pótlólagos bevételhez juthat a jövő évi költségvetés azzal, hogy a 2013. szeptember elsejétől esedékes pedagógusi béremelést elhalasztja a kormány 2014. január 1-jéig. „Ha a költségvetési pálya a tervezettnél jobban alakul, akkor visszahozzuk az ígért emelést 2013-ra” – mondta a miniszter.

A nettó közfoglalkoztatási bérnél (most 47 ezer forint) nem lehet magasabb a jövőben a szociális juttatások mértéke. Így 8 milliárd forintot takarít meg az állam, az 1992-ben bevezetett társadalombiztosítási járulékplafon megszüntetése pedig 51 milliárd forinttal csökkenti 2013-ban az állami kiadásokat.

2014

A kormány 2014-ben szeretné elérni a 2,2 százalékos államháztartási hiánycélt, az adósságpálya pedig a prognózisa szerint továbbra is meredeken csökken majd. Idén 78,3, jövőre 77,5, 2014-ben pedig 74,4 százalékra mérséklődhet az államadósság mértéke a GDP arányában.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás