Merre tart az orosz-tádzsik katonai együttműködés?

Oroszország közép-ázsiai befolyásának megerősítésében nagy szerepet játszanak a katonai bázisok fenntartásáról szóló megállapodások. A kirgiz támaszpontok helyzetének tisztázása után Moszkva jelenleg Tádzsikisztánnal próbál dűlőre jutni. Bár szeptember 22-én Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatta a sajtót, hogy a két ország már „nagyon közel” van a megállapodáshoz, a RIA Novosztyi egy héttel később készített interjújában egy magasrangú katonatiszt úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások júliusig is elhúzódhatnak.

A jelenleg érvényben lévő megállapodás a tádzsikisztáni bázisok használatáról 2014-ben jár le. Bár az új szerződés aláírását már 2012 elejére tervezték, a tárgyalások a legkevésbé sem mondhatóak zökkenőmentesnek. Ennek oka a Kommerszant értesülései szerint az, hogy Dusanbe számos olyan feltételt támasztott, amiket az orosz kormányzat „homályosnak és elfogadhatatlannak” tart. A nyár folyamán több olyan nyilatkozat látott napvilágot, ami a felek közötti véleménykülönbségről szólt, sőt, az a lehetőség is felmerült, hogy a megállapodás egyszerűen felbomlik a szerződés lejárta után.

Tádzsikisztánban három orosz támaszpont található, egy a fővárosban, Dusanbében, egy a fővárostól délnyugatra, Qurgonteppában, illetve egy délkeleten, Kulobban. A bázisok 2004-től működnek hivatalos megállapodás alapján, a legnagyobb létszámú külföldön állomásozó szárazföldi orosz haderőnek adva otthont: több mint 7000 fő szolgál itt. Oroszország jelenleg nem fizet a terület használatáért, viszont cserébe katonai és technológiai segítséget nyújt Tádzsikisztánnak.

A tádzsik fél azonban jelenleg nem hajlandó elfogadni ezt a feltételt sem, csakúgy, mint a hosszabbítás javasolt 49 éves időtartamát. Dusanbe szabályos bérleti díjat szedne a bázisok használatáért, és csak tíz évre írná alá a szerződést. Moszkva számára ez a két kikötés a leginkább elfogadhatatlan, így mindent megtesz a „makacs tádzsikok” meggyőzésére, akik emellett bevándorlási engedményeket és olajkoncessziókat is szeretnének a bázisokért cserébe. Az oroszok bíznak hagyományos térségbeli befolyásukban, és ezáltal próbálnak nyomást gyakorolni Dusanbéra. Sokat elárul erről Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes Eurasia.org-on olvasható nyilatkozata, miszerint

a NATO erői nem maradnak örökké Afganisztánban, Oroszország azonban örökös partnere ezeknek a (közép-ázsiai) országoknak. Ha, ne adja Isten, a biztonsági és társadalmi helyzet romlásnak indul ezekben az országokban, azonnal eszükbe fog jutni Oroszország.

A viharos előzmények után meglepetésként hatott Igor Suvalov szeptember 22-i bejelentése. A miniszterelnök-helyettes a tádzsik elnökkel folytatott megbeszélés után így nyilatkozott: „Elmondhatom, hogy a fő problémákat vagy megoldottuk, vagy közel járunk a megoldásukhoz.” Alig egy hét telt el azonban a bejelentés óta, amikor Vlagyimir Csirkin tábornok, a szárazföldi csapatok parancsnoka még kilenc hónapra becsülte a tárgyalások időtartamát.

A megállapodás azonban, úgy tűnik, bármi áron megszületik majd, mivel a 2014-es afganisztáni kivonulás közeledtével mindkét fél számára egyre fontosabb a megegyezés. A tárgyalások csődje komoly biztonsági kockázatot jelentene a közép-ázsiai régióban 2014 után.

A Moszkva és Közép-Ázsia közötti erősödő katonai együttműködés bizonyítéka az a nagyszabású légvédelmi hadgyakorlat is, ami október 5. és 16. között kerül megrendezésre. A „Tiszta Égbolt” elnevezésű gyakorlatban Oroszország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán vesz részt, a műveletek a három közép-ázsiai köztársaság légterében zajlanak majd. A gyakorlat hivatalosan a FÁK-on belüli katonai együttműködés égisze alatt szerveződött meg, és egy lehetséges délről érkező támadás kivédését szolgálja.

Emellett azonban azt is megmutatja, hogy Oroszország számára az afganisztáni kivonulás közeledtével egyre fontosabbá válnak a közép-ázsiai köztársaságokkal fenntartott kapcsolatok, illetve, hogy a várhatóan megnövekvő instabilitás bekövetkeztével Moszkva nem bízhatja déli határvidékének és közép-ázsiai befolyási övezetének védelmét a puszta véletlen szeszélyére. Az instabilitás veszélye pedig könnyen az orosz medve karjaiba kergetheti az eddig multivektorális politikára törekvő Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt, akik 2014-től nem számíthatnak a NATO segítségére a regionális stabilitás fenntartásában.

Szálkai Kinga

Felkapott hírek

Friss hírek

Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Egyelőre nem látni, hogyan tömik be fel a britek kilépése miatt keletkezett költségvetési lyukat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás